A politológus az Agerpresnek elmondta: a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése rányomta bélyegét a kampányra, amelyet feszült hangulat és nacionalista üzenetek jellemeztek. „A programok, megoldások és a jövőkép helyett a jelöltek a közvetlen és közvetett támadásokra, a személyes lejáratásra és a félelmet vagy felháborodást keltő témákra összpontosítottak” – vélekedett az elemző.
Pîrvulescu szerint a kampány központi témája a választás megszervezésének megkérdőjelezése volt, ami a „rendszerpárti” jelölteket védekezésre kényszerítette. Ugyanakkor több párt és jelölt a félelem és a közvetlen veszély retorikáját használta a szavazók mozgósítására.
„Az elmaradt második forduló témája a választási intézményekkel szembeni bizalmatlanság szimbólumává vált. Több jelölt azt sugallta, hogy egyes politikai szereplőket ellentmondásos módszerekkel kiiktattak a versenyből” – magyarázta, hozzátéve, hogy a tavalyi elnökválasztás manipulálásával kapcsolatos spekulációk kedveztek az összeesküvés-elméleteknek és tovább szították a feszültséget.
A politológus szerint ebben a kampányban a negatív érzelmek (frusztráció, felháborodás, szarkazmus) a jelöltek diskurzusában és a választók reakcióiban is megjelentek, a közösségi oldalak pedig a kemény, gyakran racionális érveket nélkülöző konfrontáció terepei voltak.
Kedden folytatódtak a vádaskodások, sértegetések
Mindez visszatükröződött az elnökjelöltek kedd esti újabb vitájában. Az eseményre ezúttal mind a 11 jelölt meghívást kapott. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, elnökjelöltje – következetes maradva elveihez – most sem volt hajlandó részt venni. Victor Ponta független jelölt, aki szintén visszamondta a részvételt a Digi24 rendezte hétfői vitán, most azonban megjelent.
A keddi vitán több utalás is volt a hétfői vitán elhangzottakra. A Hotnews újságírója felelevenítette Crin Antonescunak, a koalíció jelöltjének félreérthető megjegyzését az egyik újságírónő korára és kinézetére vonatkozóan. A jelölt visszautasította a sértő szándékot. Majd a függetlenként induló Daniel Funeriu volt tanügyminiszteren volt a sor, hogy megbotránkoztassa a hallgatóságot: Alison Mutler amerikai származású újságíró akcentusát ironizálta.
A sértegetések itt nem álltak meg: Funeriu egy adott pillanatban azt kérdezte a független Nicușor Dantól: hogy van az, hogy egész nap azért hívták telefonon, hogy lépjen vissza a főpolgármester javára, cserébe a SRI vezető tisztségét ajánlották fel, ha Dan nyeri az elnökválasztást.
„Nem hiszem, hogy olyan nagy jelentőséget kellene tulajdonítani a jelöltségednek” – válaszolta Dan lekezelően, később azonban bocsánatot kért.
Folytatódott a Dan és Antonescu közötti adok-kapok is: Bukarest főpolgármestere ezúttal azzal is megvádolta a PSD–PNL–RMDSZ jelöltjét, hogy kedvezményes áron vásárolt lakást a SRI volt vezetőjétől, Virgil Măgureanutól.
Antonescu azzal vágott vissza: Dan megint hazudott, akárcsak hétfőn, amikor olyan szerződéseket kért rajta számon, amelyek akkor köttettek, amikor ő, Antonescu már nem volt miniszter.
„Nem ismerem Virgil Măgureanut. Egy lakást vettem piaci áron, részletre egy Măgureanu úr tulajdonában lévő cégtől” – válaszolta. Újságírói kérdésre visszautasította azt a megjegyzést is, miszerint Monacóban élt volna román üzletemberek költségén.
A sértegetéseket a pontatlanságok múlták felül. A Hotnews idézi a Factual nevű portált, amely górcső alá vette a vitán elhangzott kijelentéseket, szinte mindegyik jelölt válaszában talált tárgyi tévedést, csúsztatást.
Románia „példaértékű” kisebbségpolitikája
Az egyik „korrekció” Funeriura vonatkozik, aki azt állította: 1918 óta a románok tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, ami példaértékű Európában”
A Factual megjegyzése szerint ez távolról sincs így, elég csak arra gondolni, hogy a két világháború közötti időszakban született meg Romániában a legionárius mozgalom, egy nacionalista-fasiszta szervezet, amelyet antiszemitizmus, idegengyűlölet, vallási miszticizmus és politikai erőszak jellemzett.
„A két világháború közötti időszak politikai szervezkedése, a magyarok lakta területek románok általi gyarmatosítása, a Ceaușescu-rezsim kisebbségpolitikája, beleértve a homogenizációs politikát, példák arra, hogy a nemzeti kisebbségek valójában minek voltak kitéve az elmúlt évtizedekben – magyarázta Cosmin Popa történész a tényfeltáró honlapnak.
