A bírák nyugdíjazásáról szóló ügyben elhalasztották a döntést
A beadványokat a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a kormány parlamenti vita és szavazás nélkül, felelősségvállalással fogadtatta el a tervezeteket, amivel szerintük megsértette a jogállamiság alapelveit.
Az egészségügyi reformról szóló törvénycsomagért szeptember 1-jén vállalt felelősséget a kabinet. Ilie Bolojan miniszterelnök akkor azzal érvelt, hogy a jogszabály rendet teremt az ágazatban, hatékonyabbá teszi a finanszírozást, és biztosítja, hogy a költségvetési források ténylegesen a szolgáltatások javítását szolgálják.
Az állami vállalatok vezetőinek juttatásait szabályozó tervezetről szólva a kormányfő hangsúlyozta, az intézkedés célja az indokolatlan bérek és prémiumok visszaszorítása, a minisztériumoknak pedig nyilvánosságra kell hozniuk a vezetők keresetét és teljesítményét.
Ugyanakkor a testület október 20-ára halasztotta annak az alkotmányossági kifogásnak az elbírálását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvény ellen. A kormány szeptember elején szintén parlamenti felelősségvállalással fogadtatta el a tervezetet, amely fokozatosan 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, a szolgálati időt 25-ről 35 évre, miközben a nyugdíjak az utolsó nettó fizetés 70 százalékára csökkennének.
A legfelsőbb bíróság szerint a jogszabály több tucat korábbi alkotmánybírósági döntéssel ellentétes, sérti a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. A bírák azt is kifogásolják, hogy a parlamenti eljárás során nem kérték ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács kötelező véleményét. Bolojan ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenlegi, 48–49 évesen történő nyugdíjba vonulás fenntarthatatlan, és a reform után is „jelentős összegű” marad a bírák és ügyészek juttatása.
