Kolozsváron is volt sörcsarnoka és étterme a Mendel-féle gyárnak
Az egykori sörgyár főépülete ma is látványos része Torda városának. Az üzem első épületcsoportja a 18. század közepén épült. Már Erdély első, 1763–1787 közötti katonai felmérésén is feltüntették – ez a kartográfiai forrás ábrázolja egyébként elsőként az U-alakban elhelyezett korai épületegyüttest – vázolta lapunknak Gál Zsófia művészettörténész.
Az a területrész, ahol a gyárépületek állnak, a 18. században még a város peremterületének számított; vélhetőleg a helyszínválasztásban – sörgyártásról lévén szó – szerepet játszhatott az is, hogy közel van az Aranyos folyó.
A tordai sörgyárat Orbán Balázs is említi, a Torda város és környéke (1889) című munkájában, illetve környékét is leírja – hívta fel figyelmünket Gál Zsófia.
Orbán Balázs megfogalmazása szerint: „Az Aranyos hídjának bal partján, közvetlen az út mellett van a városi sörház, csinos kert közepén; […] mint eredeti felirata mutatja, múlt századi épület, homlokzatán egy eredeti czifrázatokkal körözött kőbe ez van vésve: »Anno D[omi]ni 1756 fieri cvravit Stephanus Török Nob[ilis]. Op[pi]di. de Vj (Új) Torda ductor primarius.«. Azaz: a „sörházat” 1756-ban készíttette Török István, Újtorda vezető elöljárója.
Ugyanebben a leírásban közli Orbán Balázs, hogy a homlokzaton újabb kori felirat is látható az alábbi szöveggel: „Ím serház Torda város vidéke közhasznára Osztroviczi József főhadnagyi, Kövitsi János indzsinéri kormányuk alatt, Metzel Sámuel, Vermesi Dániel költségük és szorgalmuk által újból építtetett MDCCCXIV. Midőn Bachus Gerezdetlen Árpa koszorút kedvetlen balra dőlt fején viselt.” Utóbbi feliratból tehát kiderül, hogy 1814-ben is építkezés zajlott, Kövitsi János mérnöki irányítása alatt. Mint Orbán Balázs végezetül megjegyzi, a felirat szerint a sörházat a híddal együtt átépítették ebben az évben.
A sörgyár tehát nem 1756 és 1814 között épült, mint ahogyan ez bizonyos forrásokban szerepel, hanem két különböző építési momentumról van szó: az 1756-ban emelt épületeket 1814-ben átépítették – emelte ki a művészettörténész. A második felirat által említett Kövitsi (Kövicsi) Jánost építőmestert egyébként ebben az időszakban több helyen is foglalkoztatták – tette hozzá. Az átépítés nyomán kibővített épületegyüttes a következő két, immár 19. századi (1853–1858 és 1863–1870 között készült) katonai felmérés térképein is látható.
A következő híradás a sörgyárra vonatkozóan 1908-ból származik – egy cikk szerint építik a tordai sörházat, jelezve, hogy a gyár épülete tűzvész martaléka lett. Tulajdonosként nevezik meg Mendel Lázárt és fiait. A 20. század elején több cikk is Mendel-sörházként hivatkozik a létesítményre, bizonyos, hogy évtizedeken át a tulajdonukban állt – részletezte Gál Zsófia. A főépület és lényegében az épületegyüttesnek az a része, amely a nagy tordai körforgalomnál látszik a 20. század elején épült, historizáló stíluselemekkel. Az 1908-as tűzvészben a híradások szerint a gyár berendezése is elégett, viszont a szerencsétlen esetet követően a kor technikai vívmányainak megfelelő installációkat alakítottak ki az üzemben.
A Mendel-sör kedvelt termék volt – emelte ki a művészettörténész. Elmondta: az Ellenzék egy 1908-as számában (Ellenzék, 1908. január-június /29. évfolyam, 1-147. sz./; 1908-05-23 / 119. sz.) talált egy cikket, amely szerint Temesváron, a Nemzetközi Élelmezési Kiállításon szervezett sörversenyen Mendel Lázár fiai sörgyárát a Grand Prix elnevezésű fődíjjal tüntették ki. A cikkíró elismeréssel jegyzi meg, hogy a kitűnő gyártmányú sör hivatva van a drága külföldi söröket teljesen kiszorítani a piacról. A gyárnak egyébként Kolozsváron is volt sörcsarnoka, mint a sajtóban megjelentetett reklámok, hirdetések is igazolják; a Mendel-féle mintasörcsarnok és étterem a Szentegyház (mai Iuliu Maniu) utcában működött.
Az impériumváltást követően, a két világháború közötti időszakban Turdeana névre keresztelik át a sörgyárat, amely abban az időszakban jól termelt, sok alkalmazottal dolgozott – részletezte Gál Zsófia. A második világháború alatt aztán bezárták, majd államosították. Az Ursus gyár vette át, amely egy idő után lecsökkentette a termelést, majd be is zárta az üzemet – tette hozzá.
Az ipari ingatlanról szóló leírásában a Sotheby’s aukciósház is megjegyzi, hogy az egykori Mendel-féle sörgyár az 1920-as években Fabrica de Bere Turdeana név alatt működött, jelentős helyi munkaadó volt, meghatározó gazdasági, valamint társadalmi szerepet töltött be a város életében.
A Sotheby’s rámutat: az egykori sörgyár megőrizte jellegzetes építészeti karakterét, számos eredeti részlete megmaradt, köztük díszítő téglafelületek, fa- és fém nyílászárók, ipari kéményel, saroktornyok, valamint tágas belső terek. A B kategóriás műemlékként nyilvántartott épületegyüttes kiválóan alkalmas az igényes, magas színvonalú funkcióváltásra – emeli ki az értékesítő.
Mint írják, az ipari tevékenység megszűnését követően, a kommunizmus utáni időszakban az épületegyüttes a Rațiu család tulajdonába került, amely Tordán és Kolozs megyében egyaránt ismert hosszú évtizedekre visszanyúló közéleti és kulturális szerepvállalásáról.
A leírás szerint a több szinten elrendezett belső terek jelentős belmagasságuk, nagyvonalú arányaik révén széles körű hasznosítási lehetőségekkel rendelkeznek. Az egykori ipari földszint közvetlenül az utcára nyílik, így akár éttermek, galériák, kiállítóterek, rendezvényhelyszínek is működhetnének itt. A felsőbb szinteknek nagyon jó a természetes megvilágítása, így alkalmasak lennének irodák, kreatív műhelyek vagy akár butikhotel kialakítására, míg a padlástér erőteljes térhatása különleges, szcenografikus lehetőségeket kínál. Az épületegyüttesnek kiterjedt pinceszintje is van, tárolási funkciók mellett akár wellness-helyszínként is működhetne, véli az értékesítő.
Az ingatlanhoz tartozó telek logisztikai és parkolási lehetőségeket biztosít, ami nagy előny bármely nagyobb léptékű városi fejlesztés esetében – hívják fel még a figyelmet. Rámutatnak továbbá arra is, hogy az egykori sörgyár az elmúlt időszakban már számos kulturális eseménynek, művészeti installációnak és zártkörű rendezvénynek adott otthont.
Sipos Árpád, az RMDSZ helyi önkormányzati képviselője érdeklődésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy a helyi tanácshoz az elővásárlási jog gyakorlására irányuló megkeresés érkezett volna.
