Kollai István, a Tisza-kormány társadalmi és kulturális minisztériumának magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt a magyar főkonzulátus által működtetett #főtér23 rendezvényhelyszín első idei meghívottja. A kedd délutáni beszélgetésen, amelynek középpontjában a magyarságpolitika állt, Grezsa Csaba mutatta be a Kolozsvári Magyar Napokra érkező tisztségviselőt. A főkonzul bevezetőjében kiemelte: a KMN kitűnő alkalom a májusban beiktatott Magyar-kabinet képviselője számára az ismerkedésre, kapcsolatfelvételre, belekóstolni a programokba, bepillantást nyerni az itt élő magyar közösség életébe.
Magyarország támaszkodni tud a határon túli magyar közösségekre a gazdasági kapcsolatok bővítésében
A beszélgetést vezető Grezsa Csaba első kérdése arra vonatkozott: hol látja a Tisza-kormány Magyarország helyét és szerepét Európában. Válaszában Kollai István elmondta: az ország helyét mindenképpen az unió fősodrában képzelik el, de nem olyan kompromisszumok árán, amelyek nem szolgálják a magyar társadalom érdekeit. Hangsúlyozta a visegrádi együttműködés fontosságát, Magyarország mozgástere azonban nemcsak Budapesten múlik, hanem a partnerországokon is – mondta. Meglátása szerint az európai uniós tagság még jobban felerősítette azokat a sajátosságokat, amelyek a közép-európai társadalmakban közösek, de létezik ugyanakkor egyfajta frusztráció is Magyarország részéről, hogy mennyire tudja megvalósítani és kiteljesíteni a szomszédos országokkal a közös célokat. Elmondta: a trianoni szétszaggatottságot – jobb híján – akár lehetőségként is fel lehet fogni, ebben pedig kulcsszerepük lehet a határon túli magyar közösségeknek, amelyek a szomszédos országok társadalmi, politikai és gazdasági életében is jelen vannak. Több kutatás is azt igazolja, hogy Magyarország támaszkodni tud ezekre a közösségekre a gazdasági kapcsolatok bővítésében – magyarázta.
A magyarságpolitika irányvonalairól szólva a főbb prioritások között a humán tőkébe való befektetést és a jövő generációjának fejlesztését, tehetséggondozást emelte ki – a helyi igényekhez igazodva, a helyi szervezetekkel együttműködésben.
Másik prioritásként az egyre passzívabbá váló határon túli magyar közösségek „életre keltését”, „vitalizálását” nevezte meg, az embereket újra érdekeltté kell tenni a közélet iránt, ezért átláthatóbban kell működtetni az intézményeket, a szakpolitikákat. Magyarországon is ez az egyik lényeges változás, „életélmény” a kormányváltás után – tette hozzá.
„A magyarságpolitika nem csak pénzosztást jelent”
Kifejtette: a magyarságpolitika nemcsak pénzosztást jelent, hanem az egymás iránti érdeklődés táplálását is, amely Kollai szerint fokozatosan elveszett – mindkét irányból. Mind a magyarországi, mind a határon túli közösségek begubóztak a maguk problémáiba, ebben pedig nagy szerepe volt az Orbán-kormány által irányított médiának, amely – külön „buborékba” zárva a magyarországi és határon túli magyar társadalmat – mélyítette a köztük lévő szakadékot – mondta.
„Keveset tudunk egymásról, elfejlődtünk egymástól” – tette hozzá. Annak ellenére, hogy a határon túli magyarság szimbolikusan erősen jelen volt a közéletben, egy magyarországi magyar számára egyáltalán nem magától értetődő, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenézniük ezeknek a közösségeknek – mondta. Sem Románia, sem Szlovákia nem tett olyan egyértelmű ajánlatot országaik területén élő magyar közösségek felé, amely ezek számára békés, biztonságos együttélés feltételeit teremtette volna meg – fogalmazott a tisztségviselő. A magyar kormány egyrészt felelősségének tartja, hogy erről minél jobban tájékoztassa a magyarországiakat, ugyanakkor feladatának érzi az ellenkezőjét is: elmagyarázni a határon túli magyar közösségeknek, mi is történt valójában Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben. Nem valószínű ugyanis, hogy a határon túli magyar közösségek tisztában vannak azokkal a problémákkal, amelyek a magyar társadalmat foglalkoztatták, például a magyarországiak egyre erősödő frusztrációjával, hogy az ország fokozatosan marginalizálódik Európában. Meg kell értetni a határon túli közösségekkel, hogy a kormányváltás nem egy nemzetellenes fordulat volt Magyarországon – hangsúlyozta.
Ami a szomszédos országokkal folytatott párbeszédet illeti, Budapest szeretné tovább építeni a kommunikációs csatornákat a szomszédos országok fele. Úgy vélekedett: eddig Magyarország nem vette ki a részét ebben olyan erősen, ahogy kellett volna, mondván, hogy ott élnek a határon túli magyar közösségek, ez az ő hatáskörük. A románok, szlovákok Budapesttel kapcsolatos tévképzeteit, sztereotípiáit viszont Budapestnek kell kioltania – vélekedett Kollai. Kifejtette: a szomszédságpolitika nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk bizonyos problémák felett, hanem maga a „problématérkép”, a gondok feltérképezése és ezek megoldására való törekvés.
A Tisza-kormány nem kíván pártot alapítani határon túl
Kérdésre válaszolva Kollai hangsúlyozta, nem kizárólag a külhoni pártokkal, a határon túli magyarok választott képviselőivel folytatott, hanem a teljes társadalmat lefedő párbeszéd a cél. Hangsúlyozta: a Tisza-kormány nem kíván pártot alapítani határon túl, szeretne viszont minél szélesebb körben egyeztetni, ebben akarják bevonni az erdélyi magyar társadalmat, azokat is, akik eddig marginalizálva érezték magukat.
