Assisi Szent Ferenc földi halálára és mennyei hazába való átköltözésére emlékezve a ferences rendben október 3-án este a tranzitus szertartásával emlékeztek alapítójukra. Az idei emlékezés kiemelkedő volt, mert mindez a 2026. január 10. és 2027. január 10. között ünnepelt jubileumi év részeként zajlott. Assisi Szent Ferenc 1226. október 3-án hunyt el, a ferences család és az egész katolikus egyház a közkedvelt szent halálának (tranzitusának) pontosan a 800. évfordulóját ünnepli.
A tranzitus eredeti jelentése átmenet, átkelés, áthaladás. Vallási értelemben ez az örök életbe való átmenetet jelenti, azt, hogy a halál nem a vég, hanem átlépés a földiből az örök életbe.
Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója az október 3-ikai szentmisén elmagyarázta: a tranzitus latin szó nem pusztán áthaladást jelent, hanem ontológiai átlépést: a végesből a végtelenbe való megérkezést. A ferences hagyomány ezért nem egyszerűen halálról, hanem tranzitusról – hazatérésről – beszél. „A tranzitusnak két arca van: testi és lelki. A testi tranzitus Ferenc utolsó órája: 1226. október 3-án este, az Angyalos Boldogasszony (Porziuncola) kápolna közelében, testvérei körében, a csupasz földre fektetve adta vissza lelkét Teremtőjének. A halált nem vereségként, hanem szeretett Urával való találkozásként fogadta. A lelki tranzitus viszont sokkal korábban kezdődött. San Damianóban, amikor meghallotta Krisztus hívását: Ferenc, menj és állítsd helyre házamat, amely romokban hever! Ettől kezdve egész élete átmenet lett önmagától Isten felé. Nem látványos sikerek útja volt ez, hanem egyre mélyebb önátadás: a szegénység, a bűnbánat, a szolgálat és a teljes bizalom útja. Felismerte, hogy minden kegyelem és ajándék” – fogalmazott a rendtartomány elöljárója.
A ferences hagyományban a tranzitus szót különleges értelemben használják: Assisi Szent Ferenc halálára szertartással emlékeznek. A tranzitus liturgia mélyen megrendítő, régi ferences szertartás, amelyet a világ összes ferences templomában október 3-án este, Assisi Szent Ferenc halálának előestéjén végeznek el. Az ünnepet megelőzően a hívek és a szerzetesek háromnapos imádságos időszakkal, úgynevezett triduummal készülnek fel lelkileg a megemlékezésre.
A szertartás a kolozsvári ferences templomban az ünnepi esti szentmise után kezdődött, ahol Szent Ferencnek a jubileumra Kolozsvárra érkezett ereklyéjét is leleplezték. A szerzetesek és a jelenlevő papok, ministránsok égő gyertyákkal a kezükben a Szent Ferenc-oltárhoz vonultak a szent ereklyéjével. A szertartás központi eleme a 141. zsoltár eléneklése. Ezt énekelték a szerzetes testvérek Szent Ferenc halálos ágyánál 1226-ban. Annál a sornál, amelynek elhangzásakor Ferenc kilehelte a lelkét („Várnak rám az igazak, amíg jót teszel velem”), a közösség tagjai és a hívek letérdeltek, a templomban pedig kialudtak a fények. Mindenki teljes csendben imádkozott. Miután a fények újra kigyulladtak, a közösség vezetője, Urbán Erik tartományfőnök ünnepélyesen megáldotta a jelenlévőket, aztán mindenki leróhatta a kegyeletét a Szent Ferenc-ereklye előtt.
Pantea Tibor ferences szerzetes az ereklye tiszteletének miértjét így magyarázta a jelenlevőknek: Assisi Szent Ferenc a legapróbb porcikájában is igent mondott Istenre. Az ezentúl a Szent Ferenc-oltáron látható ereklye a jubileum alkalmával felnyitott sírból származik, Ferenc egy kis csontdarabkája.
A kolostor dísztermében gyerekrajzokból álló kiállítást lehet megnézni. A Kicsi kezek Szent Ferencről című kiállítás gyermekek rajzai és fogalmazásai által Szent Ferenc életének főbb eseményeit szemléltetik.
Október 4-én, vasárnap 18 órától a ferences templomban az Assisi Szent Ferenc által mélyen, egzisztenciálisan megérintett Flavio Zampa olaszországi zenész tanúságtételét és koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. A korábban Rómában produceri irodát működtető profi zenész évek óta Assisiban él, örül a természet csendjének és az egyszerű életmódnak. Sokáig hátat fordított a saját zenéjének is, szereplésvágyát, önmutogatását jótékonyságra cserélte. Aztán Szent Ferenc ihlette zenét kezdett írni, a kolozsvári ünnep zárásaként a ferences fiatalokból álló kórussal a Naphimnusz, a szent imája és a Miatyánk általa megzenésített, mai hangzású, gitárral kísért igényes szerzeményei csendültek fel. A zeneszámok előtt a magyar szövegeket a ferences közösség fiataljai olvasták fel, a Naphimnuszt Dsida Jenő fordításában. Mindkét nap közösségi falatozással zárult: a kolostor folyosói, udvara, ebédlője megtelt vidám arcokkal, akik az igazi ferences otthonosságot, vendégszeretetet is megélhették.
