Mint ismeretes, 2022 márciusának első napjaiban az orosz hadsereg elfoglalta Herszont, az első ukrán megyeszékhelyet, amely a teljes körű orosz invázió kezdete után orosz ellenőrzés alá került. Március 2-án Moszkva bejelentette Herszon elfoglalását, egy nappal később pedig már orosz katonák tartózkodtak a város központjában és a regionális közigazgatási épületben is.
Az ukrán fél akkor még folytatódó harcokról számolt be, de az orosz erők ténylegesen ellenőrzésük alá vonták a várost, számolt be a fejleményekről a nemzetközi sajtó.
Herszon elfoglalása egyben azt jelentette, hogy Oleski, a Dnyeper túlpartján fekvő, mintegy 24 ezer lakosú város is orosz megszállás alá került. A két település egymással szemben, a Dnyeper két partján helyezkedik el. Oleski 2022 februárja óta orosz ellenőrzés alatt áll, és azóta a város sorsa szorosan összekapcsolódott a folyó két partján kialakult katonai helyzettel.
Teljesen kimerülhetnek az élelmiszerkészletek
A Kolozsváron élő ukrán háborús menekült, Kateryna Mychaylovskaya több forrásból próbálta összegyűjteni az Oleskiben uralkodó állapotokról szóló információkat. Internetes fórumokat, ukrán sajtóbeszámolókat és hivatalos közléseket vizsgált, valamint olyan emberekkel vette fel a kapcsolatot, akik közvetlenül ismerik a város helyzetét.
Az egyik ilyen forrás Irina-Ester Vratarova, a Humanity nevű civil szervezet önkéntese és szóvivője, amely Oleskiből történő evakuálással és a lakosság segítésével foglalkozott. A nő a Szabad Európának adott szeptemberi interjújában arról beszélt, hogy a szervezettel kapcsolatban álló oleski lakosok élelmiszerkészletei szeptember végére vagy október elejére kimerülhetnek.
Május óta nem érkezett rendszeres szállítmány
Az ENSZ június 25-i jelentése szerint Oleskiben januárban bezárt az utolsó olyan üzlet, amely rendszeresen árusított élelmiszert. Ezt követően a lakosok tartósított élelmiszerekből, saját készleteikből, valamint esetleges és korlátozott szállítmányokból éltek. Június 24-én már közel egy hónapja, május 26. óta nem érkezett élelmiszer-szállítmány a városba. Azóta a helyzet folyamatosan romlott.
A helybéliek internetes feljegyzései alapján megállapítottuk: olyan beszámolók is vannak, miszerint az emberek gyomokból főznek levest, az utcákon holttestek hevernek, amelyeket a kóbor állatok felfalnak, mivel még a halottak eltemetésével is problémák vannak.
A Human Rights Watch által megszólaltatott egykori oleski lakosok szintén arról számoltak be, hogy 2026-ban a kereskedelmi szállítmányok egyre ritkábbá és kiszámíthatatlanabbá váltak. Ha mégis érkezett áru, a lakosok rövid idő alatt felvásárolták a rendelkezésre álló készleteket. A jogvédő szervezet egyik forrása szerint az idősek nem tudtak versenyezni a tömeggel, és sokan éheztek.
A szeptemberi beszámolók szerint a helyzet azóta tovább romlott.
A segítség biztosítása is életveszélyes
Az élelmiszer bejuttatását nem csupán az orosz megszállás és az ellátási rendszer összeomlása nehezíti. A város környékét aknák borítják, miközben a dróntámadások miatt a közlekedés is rendkívül veszélyessé vált. Június 2-án egy élelmiszert és humanitárius segélyt szállító civil konvoj Oleski bejáratánál aknára hajtott. Egy ember meghalt, három pedig megsebesült. Az esetet az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója dokumentálta.
A drónok jelentette veszély ugyancsak állandó. Az ENSZ szerint 2026-ban Oleskiben és a közeli Hola Prisztanyban legalább 29 civil halt meg, további 54 pedig megsebesült. A legtöbb áldozatot rövid hatótávolságú drónok támadásai követelték.
Az ukrán sajtóban és nemzetközi beszámolókban a Herszon térségében a civilek ellen bevetett drónokkal kapcsolatban elterjedt a „herszoni szafari” kifejezés. A Human Rights Watch dokumentációja alapján azonban Oleski esetében is a drónok jelentik az egyik legsúlyosabb közvetlen veszélyt a civil lakosságra.
Akik menekülnének, azok előtt sincs biztonságos út
A városból való kijutás különösen nehéz azoknak, akik idősek, betegek vagy fogyatékkal élnek. A Human Rights Watch szerint jelenleg nincs olyan szervezett evakuálási rendszer, amely biztonságosan ki tudná juttatni Oleskiből az idős, fogyatékkal élő, beteg vagy más okból különösen veszélyeztetett civileket. A távozóknak orosz ellenőrzőpontokon kell áthaladniuk, ahol a továbbjutás az orosz erők döntésétől függhet.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha szeptember 13-án nemzetközi segítséget és azonnali humanitárius hozzáférést sürgetett Oleskihez, valamint a környező területekhez. Szeptember 21-én pedig azt közölte, hogy Ukrajna az ENSZ Közgyűlésén is fel kívánja vetni Oleski humanitárius helyzetét.
Egyre több ember a végső választás előtt
A Kolozsváron élő Kateryna Mychaylovskaya által összegyűjtött helyi beszámolók szerint a város lakói egyre gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amelyben a maradás és a menekülés egyaránt életveszélyes.
Az egyik, nevét biztonsági okokból elhallgatni kérő, Oleski helyzetét régóta követő nő bejegyzéseiben arról írt, hogy a lakosok heteken keresztül várták az élelmiszert szállító járműveket. Egy sikertelen szállítási kísérlet után egyesek már azt fontolgatták, hogy gyalog hagyják el a várost.
Beszámolója szerint azonban a menekülési útvonalak aknaveszélyesek. Egy másik bejegyzésében arról írt, hogy egy megsemmisült élelmiszerszállítmány maradványaihoz emberek egy aknamezőn keresztül próbáltak eljutni, és még az eső által átáztatott vagy részben megsérült élelmiszert is összegyűjtötték.
Ezeket a konkrét beszámolókat nem lehet minden részletükben függetlenül ellenőrizni. Ugyanakkor az általuk leírt általános helyzetet – az élelmiszerhiányt, az aknaveszélyt, a dróntámadásokat és a biztonságos evakuálás hiányát – több független forrás, köztük az ENSZ és a Human Rights Watch is dokumentálta.
A Humanity önkéntese szerint az Oleskiben maradt emberek egy része már annak a határán van, hogy a túlélés érdekében a még veszélyesebb lehetőségeket is mérlegelje.
A városról nehéz közvetlen információhoz jutni
A helyzet megértését tovább nehezíti, hogy az Oleskivel való közvetlen kommunikáció rendkívül korlátozott.
Kateryna Mychaylovskaya a Szabadság rendelkezésére bocsátott információi szerint olyan embereket is megpróbált elérni, akiknek rokonaik maradtak Oleskiben, vagy korábban rendszeresen közöltek információkat a városból. Több esetben azonban már egyáltalán nincs kapcsolat a hozzátartozókkal. Máskor a kommunikáció ritka és bizonytalan.
Vannak, akik biztonsági okokból nem hajlandók további információkat közölni. A megszállt területen maradt hozzátartozók miatt attól tartanak, hogy a nyilvános megszólalás veszélybe sodorhatja őket.
A Human Rights Watch ugyanezt a problémát dokumentálta: a lakosok félnek attól, hogy az orosz ellenőrzőpontokon átvizsgálják a telefonjaikat, miközben az áram- és kommunikációs problémák is megnehezítik a külvilággal való kapcsolatot. Ezért az Oleskiről érkező információkat különösen óvatosan kell kezelni. A helyiek beszámolói fontos képet adnak a város mindennapjairól, de a megszállás körülményei között számos konkrét esemény független ellenőrzése nem lehetséges.
Szeptember 27-én az ukrán hadsereg nehéz drónok segítségével mintegy négy tonna humanitárius segélyt juttatott el a Herszon régióban található, ideiglenesen orosz megszállás alatt álló Oleskibe. Az élelmiszereket és gyógyszereket tartalmazó csomagokat előre kijelölt száz helyszínen osztották szét a városban élő civilek között. A műveletben az Ukrán Védelmi Erők több alakulata vett részt. A szállítmányokat a drónokról kábelek segítségével, közvetlenül a kijelölt pontokra engedték le. A mintegy négytonnás szállítmány az egyik legnagyobb ilyen jellegű segélyakció volt Oleskiben.
