Diákmunka: „aki nem talál, az nem keres eléggé”

Dolgozni vagy nem dolgozni? Ez a kérdés (is) foglalkoztatja a fiatalokat főleg a nagyvakációban, nyáron, amikor a munkavállalás kettős előnnyel szolgálhat: egyrészt gyakorlatot, tapasztalatot lehet szerezni, főleg, ha sikerül valakinek a szakmájában dolgoznia, másrészt pénzt lehet keresni, amivel máris könnyebb terveket, elképzeléseket megvalósítani. A nem hivatalos, tehát feketemunka – bár lehet, hogy egyszerűbbnek és anyagilag is előnyösebbnek tűnik – nem ajánlott egyik félnek sem, hiszen mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megbüntethetik. 

Különböző törvények (elsősorban a 2003. évi 53-as munkatörvénykönyv) pontosan szabályozzák a fiatalok foglalkoztatását, beleértve a kiskorúak alkalmazását is, továbbá a munkáltatókat is próbálják ösztönözni kedvezményeket előíró jogszabályok révén, hogy diákokat alkalmazzanak. Minderről Bokor-Szőcs Izabella jogászt, tanársegédet, a BBTE Közigazgatás és Kommunikációtudományi kar oktatóját, munkajogi szakértőt (Workplace Rights BV) kérdeztük.   

– Nyáron jellemző, hogy a diákok – akár a kiskorúak is, tehát akik még nem töltötték be a 18. életévüket – idénymunkát vállaljanak, vagy akár hosszabb ideig is dolgozzanak. Milyen feltételekkel dolgozhatnak hivatalosan, tehát vállalhatnak munkát Romániában a 18. évüket be nem töltött fiatalok?

– A munkaképesség rendszerint Romániában 16 éves korban kezdődik, viszont kivételként 15 éves kortól már szülői hozzájárulással vállalhatnak munkát a kiskorúak, függetlenül attól, hogy ez idénymunka – kizárólag a nyári szünetben történik a munkavégzés –, vagy határozatlan időre szól. Ugyanakkor létezik néhány szabály, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni kiskorú munkavállalók esetén. A végezhető munka típusa tekintetében, nem lehet kiskorú, 18 év alatti személyt alkalmazni veszélyes, egészségre ártalmas, vagy súlyos fizikai igénybevételt feltételező munkavégzésre, illetve a munkavégzés nem mehet az illető kiskorú vagy diák tanulmányainak a rovására. A munkaidővel kapcsolatban is van néhány, a felnőtt munkavállalókétól eltérő, szabály: napi maximum 6 órát, heti maximum 30 órát dolgozhatnak, tilos a túlóra és az éjszakai munka 22 és 6 óra között, kötelezően ebédszünetet kell kapjanak, ha a munkaidő meghaladja a napi 4,5 órát, illetve 3 nap extra pihenőszabadság is jár nekik évente. Ezeken a szabályokon kívül érdemes odafigyelni arra is, hogy a kiskorúak bérezésének ugyanúgy el kell érnie az országos minimálbért.     

– A munkaügyi felügyelőségek milyen szigorral ellenőrzik a kiskorúakat foglalkoztató munkaadókat, illetve rendelkeznek-e ilyen nyilvántartással, hogy főleg milyen területeken foglalkoztatnak kiskorúakat?

– A megyei munkaügyi felügyelőségek – saját bevallásuk szerint – különös odafigyeléssel ellenőrzik a kiskorú munkavállalókra vonatkozó szabályok betartását, tudjuk azt, hogy nyári időszakban tematikus kampányokat is szoktak folytatni a diákmunka ellenőrzése céljából. A nyilvántartás tekintetében minden munkáltatónak kötelessége bevezetni a munkaszerződéseit a REVISAL rendszerbe, így hatékonyabban ellenőrizhető a munkaviszony létezése, a specifikus szabályok vagy a szerződéses klauzulák betartása. Ami a kiskorúak esetén viszont nagyon fontos, hogy a 18 év alatti személyek munkavégzésére vonatkozó szabályok megszegése bűncselekménynek számít, a Munka Törvénykönyvének 265. cikkelye értelmében 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtják az elkövetőt. Jól látható, hogy a jogalkotó a lehető legszigorúbban kezeli a kiskorúak munkavégzésének szabályozását. A leggyakoribb és legproblémásabb terület nyáron a különböző vendéglátóipari egységekben dolgozó kiskorúaknak a helyzete, az éjszakai munka és a túlórák miatt is. Nyilván a piac azt kívánná meg, hogy 22 óra után is dolgozzanak a kiskorú munkavállalók, és több mint 6 órát naponta, viszont ez nem szabályos és az említett szankciót kockáztatja a munkáltató. 

– A munkaadók mire figyeljenek, ügyeljenek, amikor fiatalokat alkalmaznak, illetve a fiatalok is mire ügyeljenek, ha munkát vállalnak, hogy jogilag fedezve legyenek?

– A munkáltatók mindenképp figyeljenek arra, hogy a fentebb felsorolt, munkaidőre vagy a munka típusára vonatkozó szabályokat tűpontosan tartsák be. Ahogy az előző kérdésnél is említettem, sokszor nyáron nagy a kísértés, hogy éjjel, 22 óra után is bent maradjanak dolgozni a kiskorúak, hiszen ez nekik is sokszor anyagilag megéri, vagy egyes hétvégi napokon több mint 6 órát dolgozzanak, de figyeljünk arra oda, hogy ennek súlyos következménye lehet. 

– Létezik-e valamilyen kedvezmény, amennyiben fiatalokat alkalmaznának a munkáltatók?

– Kevesen ismerik, de amennyiben vakáció ideje alatt (legtöbb 60 napig) diákot vagy egyetemi hallgatót alkalmaz a munkáltató, az AJOFM-től, a megyei munkaerő elhelyezési ügynökségtől jelenleg havonta 330 lejt lehet igényelni a 2007. évi 72. törvény értelmében.    

– Figyelembe veszik-e a munkajogfolytonosság tekintetében a kiskorúként illetve diákként ledolgozott időszakot?

– Természetesen figyelembe veszik, azonban mindig figyeljünk a munkatapasztalat és a szakmai tapasztalat közötti különbségre. A 15-16 és 18 év között ledolgozott időszak általában munkatapasztalatnak fog számítani, viszont feltételezhetően a munkavégzés nem a szakmában fog történni, így nem minősül szakmai tapasztalatnak. 

Diákmunka az egyetemisták szerint 

Dolly úgy nyilatkozott, tervez diákmunkát vállalni. Egy hónapja keres intenzívebben munkát, viszont elég nehéz olyat találnia, ami a legtöbb szempontból megfelelő lenne számára, illetve összeegyeztethető a nyári terveivel, a nyaralásokkal és az egyéb személyes programokkal.

Csanádnak egy ideje stabil, részmunkaidős állása van. Azoknak, akik munkát keresnek, de nem találnak, azt tanácsolja, hogy semmiképpen se nyáron kezdjenek el nézelődni. Hozzátette, ő tízedik osztályos kora óta dolgozik, és mindig akkor jöttek a jó ajánlatok, amikor már késő télen, kora tavasszal kereste azokat. Elmondása szerint a munkára nem ideiglenes tevékenységként, hanem kötelező hobbiként tekint. Szerinte így érdemes munkát keresni és végezni, lényegtelen, hogy részmunkaidőről vagy teljes állásról van szó, vagy, hogy a munkavállaló diák vagy sem. „Aki nem talál, az nem keres eléggé, aki nem vált, az nem merész eléggé” – véli.

Kérdésünkre Gy. N. Cs. kifejtette, nyáron nem lesz ideje diákmunkát vállalni, mert az egyetemi szakgyakorlatát teljesíti. Gyakornokként dolgozik majd az egyik televíziónál, ahol egy és fél hónapot tanul majd. „A szorgalom motivál, azt szeretném, hogy az egyetem végéig rájöjjek arra, hogy a média mely területe érdekel” – mondta.

Sz. B. szintén az egyetemi szakgyakorlattal foglalkozik majd. Elmondta, az eseményfotózásban szeretné kipróbálni magát, úgy gondolja, ez sokat segítene a fejlődésében. Hozzátette, ezáltal szeretné érvényesíteni a kreatív ötleteit és új embereket megismerni.

M. Cs. pincér és báros munkakörben dolgozik beugrósként, a célja az, hogy minél több pénzt keressen a következő egyetemi évre.

Eszter annak örvend, végre van ideje ebben az időszakban keresni egy kis zsebpénzt, ami hasznos lesz ősszel arra, hogy megvegye az egyetemhez szükséges minden dolgot. Meg talán még ki is mehet majd a barátaival kocsmázni úgy, hogy nem kell azon aggódnia, hány repoharat vigyen haza, hogy részben visszatérüljön a sör ára. 

Petra azért döntött úgy, hogy idén nyáron nem vállal munkát, mert a korábbi években már megpróbálta, de most érzi leginkább azt, hogy fiatal és van még ideje dolgozni. Ezért most kiélvezi a nyarat és próbálja eltölteni azokkal, akiket szeret, meg emlékek szerzésével. 

Tamás évek óta dolgozik nyaranként fesztiválokon, hogy tudjon a szüleitől kicsit függetlenebb lenni, ha valahova elmenne, valamit csinálna nem muszájból hanem kedvtelésből. 

Dóra most jött haza külföldről, Erasmusozott, abból a pénzből félre is tudott tenni, úgyhogy most nem a munka és pénzkeresés lesz a fókuszban. Inkább élvezi a szabadságot legalább két hónapig, míg el nem kezdődik a harmadév.

„Szerettem volna munkát erre a nyárra, de inkább azokon a projekteken dolgoznék, amiket már elkezdtem, és kicsit helyretenném a jelenlegi életem. Nagyon nehéz beosztani az időd, a húszas éveidben sokszor nem tudod eldönteni, hogy utazz, világot láss, tapasztalj, ismerkedj, a karriereden dolgozz, pénzt gyűjts, befektess, a szüleiddel tölts időt, a kapcsolataid építsd, önmagad fejlesztésére fókuszálj, a családalapításon gondolkodj, közben megfelelj a társadalomnak, tájékozódj, olvass, alkoss – vagy mit csinálj? A napi 24 óra édeskevés, amikor elkap a kapunyitási pánik. Ezért idén nyáron próbálom kézben tartani az egzisztenciális válságaimat és eldönteni, hogy merre volna optimális orientálódni. Valószínűleg dolgozok majd, mert az elkezdett projekteken való munkálkodás is munka, s bár nem kifizetődő, valamilyen szinten befektetésnek mondanám. Amíg nincs egyetem, befektetem a hirtelen jött plusz időmet, hogy ne kelljen teljes mértékben meghajtsam a fejem egy full time állásnak. Így jut időm arra is, hogy felfedezzek, kapcsolatokat alakítsak, ápoljak, elmélyítsek és élményeket is szerezzek” – összegzett Orsi.

Borítókép: illusztráció