Szigorítják a gyermekvédelmi rendszert és a szakemberek munkáját
A gyermekvédelmi rendszer megerősítését – és a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységének pontosítását, szigorítását s akár büntetését – célozza a 691/2015-ös számú kormányhatározat módosítása – tájékoztatott Derzsi Ákos, az RMDSZ munkaügyi államtitkára, miután a kormány elfogadta az erre vonatkozó módosítási javaslatot. A határozat célja, hogy megelőzze a gyermekek családból való kiemelését szociális okok miatt, és időben támogatást nyújtson azoknak a családoknak, ahol ez a veszély fennáll.
A rendelkezés a 2023-ban elfogadott 156-os törvény alapján készült, amely az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részeként új alapokra helyezi a gyermekvédelmi rendszert. A reform nemcsak a gyermekeket védi, hanem az egész családot támogatja, hiszen csak erős, stabil környezetet nyújtó család képes valódi védelmet biztosítani a gyermek számára.
Az új előírások olyan átfogó eljárásrendet vezetnek be, amely lehetővé teszi a szociálisan veszélyeztetett családok korai felismerését. Minden ilyen helyzetben megfigyelési adatlap készül, és a gyermek, illetve – szükség esetén – a családja bekerül az országos gyermekmegfigyelő (Observator) rendszerbe. A jogszabály leszögezi, hogy a bejelentést követően 72 órán belül helyszíni vizsgálatot kell végezni a család otthonában. A módosítás világosan rögzíti a feladatmegosztást a megyei gyermekvédelmi igazgatóságok (DGASPC) és a helyi szociális szolgálatok (SPAS) között. A rendelkezés szabályozza a gyermekek személyes adatainak biztonságos kezelését is: az adatok automatikusan törlésre kerülnek, amikor a gyermek nagykorúvá válik vagy cselekvőképességet szerez.
„A gyermekek védelme közös felelősség. Az új szabályozás világos elvárásokat és számon kérhető kötelezettségeket határoz meg minden intézmény számára. Amennyiben az illetékes hatóságok nem járnak el időben vagy megfelelően, annak jogi következményei lehetnek” – hangsúlyozta Derzsi Ákos RMDSZ-es államtitkár. Az intézkedés azt követően lép életbe, miután megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Az államtitkártól megtudtuk: országos szinten 43 ezer esetről, azaz 53 ezer gyermekről van eddig tudomásuk, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik, és a kiskorú gyermeket otthon hagyják. Szerinte a legjobb eset az, ha a gyermeket a nagyszülője vagy rokon neveli, de olyanra is volt példa, hogy a szomszédok gondozták az egyedül maradt kiskorút. Miután bebizonyosodik, hogy a gyermek nincs megfelelően gondozva, bekerül a megfigyelőrendszerbe. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyermekvédelmi szakember nem csak évente egyszer megy ki a helyszínre ellenőrizni a helyzetet, hanem folyamatosan – tájékoztatott Derzsi Ákos.
„Vannak olyan családok is, amelyek létminimumon élnek, vagy nagyon nehéz helyzetben vannak. A szülők nem tudják felmérni gyermekeik gondjait, illetve azt sem, hogy nem fogyatékos-e? A lényeg az, hogy a gyermeket megfelelő családi körülmények között tartsuk, mielőtt onnan kivennénk, és otthonba kerülne. A helyszíni vizsgálatot elvégezheti a megyei vagy a helyi gyermekvédelmi szakember. Ha nagyon kis településről van szó, akkor a helyiek fognak intézkedni. Szintén ők azok, akik tájékoztatják a megyei illetékes intézményt az esetről. Tehát a helyi gyermekvédelmi szakemberek feladata és hatósugara nagyobb a kis településeken” – magyarázta a munkaügyi államtitkár.
Amennyiben a helyi vagy a megyei gyermekvédelmi szakember nem vagy nem megfelelően végzi el a fent említett tevékenységeket, akkor az illetőt pénzbírsággal vagy adminisztratív büntetéssel – mint például figyelmeztetés, felfüggesztés stb. – sújthatják. Elmondta: a gyermeküket elhanyagoló szülők büntetését más jogszabály írja elő. Hasonlóképpen nem tartoznak ehhez a határozathoz az iskolában történt bántalmazó esetek, ezekre is más jogi szabályozás van érvényben.
