A szociáldemokraták (PSD) támogatásával – elfogadott törvénytervezet szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak (ANAF). A jogszabályjavaslatot a felsőházban 76 támogató és 32 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el, heves vitát követően.
Az RMDSZ frakció, akárcsak a liberális párt, és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói a kezdeményezés ellen szavaztak. Az RMDSZ nevében felszólaló Tasnádi István Szilárd szenátor kijelentette: az újabb nyilatkozati kötelezettség bevezetése növelné a bürokráciát, tekintve, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak jelenleg is évente részletes beszámolót kell benyújtaniuk bevételeikről és kiadásaikról.
„A transzparencia nem azt jelenti, hogy minden állampolgárnak tudnia kell, ki, mikor, hol és mennyit adományoz. A civil szervezetek átláthatósága ma is biztosított. Véleményünk szerint ez a javaslat felesleges” – fejtette ki szavazás előtt Tasnádi István Szilárd.
Az USR szenátora, Simona Spătaru szerint a jogszabályjavaslatnak nincs köze az átláthatósághoz, valódi célja a civil társadalom megfélemlítése és teljes ellenőrzése.
Cristian Niculescu-Țâgârlaș liberális szenátor azzal indokolta a PNL ellenszavazatát, hogy a civil szervezeteket magánjogi szereplőként kell kezelni, finanszírozásuk magánjellegét meg kell védeni.
Az AUR szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu érvelése szerint közérdeklődésre tarthat számot az, hogy kik finanszírozzák például a romániai vízerőmű- vagy lignitbánya-beruházások leállítását célzó. Mint fogalmazott, „erről szól ez a tervezet.”
A jogszabályjavaslat szerint a civil szervezeteknek évente nyilatkozniuk kell valamennyi előző évi bevételükről és finanszírozási forrásukról, az 5000 lejnél nagyobb összeget adományozó magánszemélyek és jogi személyek azonosító adatainak feltüntetésével. A bevallást az éves pénzügyi kimutatásokkal együtt kell benyújtani az adóhatósághoz, amit az intézmény külön rovatban tesz közzé a honlapján. A kötelezettség elmulasztása a szervezet tevékenységének automatikus felfüggesztését, egy év után pedig a megszűnését vonná maga után.
A Declic közösség több mint 30 ezer tagja hétfőn arra kérte a parlamenti képviselőket, utasítsák el a törvénytervezetet. A szervezet szerint, ha a törvény hatályba lép, a korrupció vagy a „famaffia” ellen fellépő civil szervezeteket támogatók hátrányba kerülhetnek, ha nevük nyilvánosságra kerül.
„Most a képviselőháznak kell megmutatnia, hogy Románia nem Orbán Magyarországának útjára lép” – idézte a közlemény Alexandru Haiducot, a kampány koordinátorát. A Declic szerint a kezdeményezők abból a törvényből inspirálódtak, amiért az Európai Unió Bírósága 2020-ban elmarasztalta Magyarországot az egyesülési szabadság és a magánélethez való jog megsértése miatt.
Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes a Digi24-nek nyilatkozva kifejtette: az AUR kezdeményezései egy Európa-ellenes mozgalomba illeszkednek, és a pártnak „nagyon kétes kapcsolatai vannak mindazzal, ami orosz befolyást jelent a román politikában.”
