Z. N.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári szervezete egykori fotóklubjának két alapító tagja, Bozsoki Adrienn és Fazakas Ferenc fotókiállítása nyílt meg október 12-én a Hidelve Galériában, a Kolozsvár-Hidelvei Református Egyházközség gyülekezeti termében. A megnyitón Szőllősi János református lelkipásztor áhítattal egybekötött köszöntőbeszéddel üdvözölte
a közönséget, míg a kiállított munkákat Zilahi Nono grafikusművész méltatta.
A két fotós nem először állít ki közönség előtt, munkáikat láthattuk már több ízben a Hidelve Galériában és más helyi, valamint erdélyi galériákban is, az EKE – Kolozsvár 1891 fotóklub szervezésében. A fotóklubot 2003-ban alapították Vas Géza fotóművész kezdeményezésére, és két évtizeden át működött sikeresen; ez idő alatt a tagok több mint ötven csoportos kiállításon vettek részt.
A jelenlegi tárlat nem csupán képek bemutatása, hanem egyfajta találkozás is a fotográfia művészetével, a természet és a város szépségeivel, valamint a két fotós személyes látásmódjával. A kiállított képek az ember és környezete szoros egységét mutatják meg a nézők számára. A két fotós túrái, kirándulásai során nem a cél, hanem az út a fontos: a felfedezés öröme, a pillanat megőrzése. A fényképezőgép számukra nem eszköz, hanem csendes útitárs. Mindenhol a Teremtő keze nyomát szemlélhetjük, ahogy a zsoltáros mondja: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.” Ezt hirdetik a kiállított képek is: ugyan emberi szemmel látott és géppel rögzített, de az Isten által teremtett világot tárják elénk.
A fotográfia művészete mindig is több volt, mint puszta dokumentálás. A fénykép készítője tanúja valami megismételhetetlennek, egy momentumnak, egy látványnak, amelyet megörökít számunkra, vagy éppen az utókornak. A fénykép egyfajta döntés arról, mi érdemes arra, hogy megőrződjön, és éppen ez a döntés az, amely elárul valamit a fotósról is: az ő világlátásáról, arról, hogyan kapcsolódik a világhoz.
A képek nemcsak megmutatják a valóságot, hanem új nézőpontokat tárnak elénk. A fotók különféle tematikája gazdaggá és sokrétegűvé teszi a tárlatot. Bozsoki Adrienn és Fazakas Ferenc képeit nézve elsősorban az emberi közelség és érzékenység érinthet meg bennünket. Arcképek és életképek mesélnek emberi történetekről: gesztusokból, tekintetekből bontakozik ki egy-egy sors. Városi részletek idézik fel Kolozsvár és más helyek atmoszféráját, amely a templombelsők, utcák, épületek, kapualjak mögött rejlik. A csendéletfotók figyelemre intenek, és megtanítanak észrevenni a mindennapi tárgyak mögött rejlő nyugalmat és rendet. A tájképek, amelyek különösen fontosak ezen a kiállításon, nem pusztán panorámák, hanem apró részletekre figyelő felvételek: a fény játékára a hegyek oldalán, egy fűszálon megülő harmatcseppre, a táj csendjére a sivatagban vagy éppen a tengerparti naplementében, a természetben található meghittségre, amelyben mindig ott rejlik az élet lüktetése.
A Biblia első lapjain olvashatjuk: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” A kiállított fotográfiák ennek a „nagyon jónak” a részleteit próbálják megmutatni: a fák zöldjében, a fény játékában, az emberi arcokon, az imádság csendjében, s minden látképben.
A két kiállító fotói valódi párbeszédet folytatnak, olyan vizuális esszét alkotva, amely az ember és környezete kapcsolatáról szól: arról a törékeny egyensúlyról, amelyben örök rend és mulandóság, személyes sors és közösségi lét, egyén és természet összefonódnak. A képek szemlélése közben magunk is a zsoltárossal együtt mondhatjuk: „Mily sokrétűek műveid, Uram! Mindet bölcsen alkottad, tele van a föld alkotásaiddal.” (Zsoltárok 104,24)
Bozsoki Adrienn és Fazakas Ferenc fotói pillanatnyi fényfoltokból építik fel azt a világot, amelyben a természet, a csend és a hit találkozik. A tárlat nem csupán képek sorozata, hanem meghívás is arra, hogy újra felfedezzük a természet csodáit, az apró örömöket, s főként a világosságot, a fényt, amely nemcsak a képekről tükröződik vissza, hanem körülöttünk és bennünk is létezik.
A kiállítás megtekinthető hivatali időben kedden, csütörtökön és pénteken 9–12 óra között, szerdán 16–19 óra között, valamint az istentiszteletek után.
