Az operaigazgató elmondta, a Nabuccót az 1842-es milánói Scalabeli bemutatója után alig 16 évvel, 1858 őszén már Kolozsváron is játszották. Az előadás kapcsán arról is mesélt, hogy a kincses városban az a tragikomikus helyzet állt elő, hogy az 1999-as, Kürthy András rendezte előadást egy évet se játszhatták, mert a díszlet rézből készült elemeit ellopták a bácsi raktárból.
Az igazgató a mostani előadás rendezőjéről, Anger Ferencről elmondta: előző munkái olyannyira meggyőzőek voltak, hogy ő már nem vendég az intézetben, hanem a kolozsvári opera alkalmazott munkatársa. Anger érdeme, tette hozzá Szép Gyula, hogy a szűkös anyagiakból a legtöbbet hozta ki, a közönség nem szegényes képi világú előadást láthat majd. Hordozható díszletek készültek, ami lehetővé teszi a kiszállást, így az opera több erdélyi helyszínre is el tud jutni az előadással.
Anger Ferenc óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy állandó jelleggel dolgozhat Kolozsváron. Az a tény pedig, hogy első alkalommal megrendezheti a Nabuccót, minden várakozását felülmúlta – mondta.
A rendező szerint a fantasztikus szereposztás és a karnagy a biztosíték arra, hogy magas színvonalú előadás született. Anger Ferenc, aki az előadás díszlettervezője is, abban bízik, hogy a produkció vizualitásában és tartalmában is megállja a helyét. Elmondta: időtlen, univerzális nyelvet keresett a cselekmény tolmácsolására. Arra törekedett, hogy elvonatkoztasson az opera történelmi helyzetétől, de ne aktualizálja a történetet.
A produkció „lélektani felhajtóereje", hogy napjainkban a kommunikáció két részre szakadt, a digitális és valós, immár évezredek óta létező interperszonális kommunikációra. Anger Ferenc szerint a színházi nyelvet a virtuális kommunikációhoz sorolják, és a kétfajta kommunikáció közötti összeférhetetlenség késztette arra, hogy az előadásban a legegyszerűbb és legősibb megszólalási módot keresse. „Ez jól illett a Nabucco ősi történetéhez, és az opera konfliktusai helyett inkább a szereplők érzelmeit igyekezett a legzsigeribb módon megjeleníteni” – mondta.
Jankó Zsolt karmester közölte: számára a Nabucco születésének körülményei voltak inspirálók. Felidézte, hogy Verdi azután írta híressé vált művét, miután pár hónap alatt elveszítette két gyerekét és feleségét. Ezért karnagyként arra kereste a választ, hogy a szerző ebből a helyzetből miként tudta újrateremteni önmagát. „Verdi felemelkedése Nabuccóéval is párhuzamba állítható, aki zsarnokból válik Istent dicsérő emberré” – mondta.
Rámutatott: a mű zenei megvalósítása a lehető legelemibb, legegyszerűbb. „És bár a mű darabos, már benne van a szerző későbbi megoldásainak a csírája. És épp ez a darabosság garantálja, hogy az opera stabil lábakon áll” – tette hozzá. A karmester kitért arra, hogy bár sokan hangsúlyozzák, kiemelik az énekkar szerepét, az opera sikerét nem ez hozta.
A sajtótájékoztatón a szereposztásról Jankó Zsolt elmondta, két vendégművésznek, Melody Moore-nak és Szabó Bálintnak tapsolhat a közönség. A Zakariást alakító Szabó Bálint kivételével mindenki először énekli a szerepét, így debütök sorának örülhet a Kolozsvár Magyar Opera Nabuccóján a zeneszerető közönség.
