A homoródszentmártoni alkotótábor 1979-ben alakult Nagy Attila akkori községi polgármester és Cseke Péter író kezdeményezésére, akik az előzőleg sikeresen bejáratott író-olvasó találkozók után úgy gondolták, érdemes lenne képzőművészeket is meghívni. A gondolatot rövidesen tettek követték, és 1979-ben Homoródszentmártonba látogattak Udvarhelyszék és Marosszék ismert képzőművészei, Maszelka János, Balázs Imre, Kedei Zoltán, Szécsi András és Gámentzy Zoltán.
A helybéliek leleményességének és a képzőművészeknek köszönhetően ideálisnak mondható alkotási közeg alakult ki, amellyel sikerült Szentmártonba toborozni számos jelentős hazai és időközben az anyaországba áttelepült festő-, grafikus-, textil- és keramikus művészt, illetve szobrászt. Így Homoródszentmárton sikeresen belépett a romániai alkotótáborok sorába, megalakulásától kezdve meghatározza Udvarhelyszék, de tágabb értelemben Székelyföld, Erdély imázsát, képzőművészeti arculatát is. Ebben a nemes folyamatban nagy szerepet játszott a Székelyföld és Szászföld határán fekvő Kis- és Nagy-Homoród mente, a maga sajátos jellegével, népi építészetével, szemet gyönyörködtető tájával, amely mindenkit megihlet, aki arra jár, különösen a képzőművészeket.
Az eseményen Kovács Árpád művészettörténész mutatta be a 40 év képekben című albumot. Fotó: Koncz-Münich András
A homoródszentmártoni tábor legfőbb jellemzője – vagy úgy is mondhatnánk, fő műfaja – a tájkép. Ez a tájfestészet azonban nemcsak a Homoród-mente táji sokszínűségét, jellegzetességét tükrözi, hanem az ott járó művészek lét- és érzésvilágát, pillanatnyi benyomását, a szülőföldhöz való kötődését is kifejezi. Van, akit a vidék sajátos építészete vagy annak a természeti környezete ihlet, a napszakok ezerarcúsága vagy az ott élő emberek életvitele, életmódja, foglalkozása. Megannyi életérzés és megannyi képi látásmód, ahány képzőművész, annyi megközelítés: plasztikus és dekoratív ábrázolási mód, táji elemek, festői gesztusok különböző technikák alkalmazásával, valósághű természetszemlélet vagy elvont kifejezésmód, érthető vagy gondolkodásra, értelmezésre késztető képek sorozata élénk vagy visszafogottabb színvilággal. Az mindenképp közös a homoródszentmártoni alkotótáborban készült munkákban, hogy mindegyiknek a 12 településből álló község valamelyik arca, tája, színe, hangulata, szépsége vagy furcsasága lett az ihletője.
A tárlat kolozsvári megnyitóján Kovács Árpád művészettörténész üdvözölte a homoródszentmártoni alkotótáborban részt vevő kolozsvári művészeket és méltatta Árkossy István, Bordy Margit, Dobribán Emil, Forró Ágnes, Lini D. Enikő és Vetró András, valamint a kiállítás kurátorának, Székely Gézának a munkáit. Kovács Árpád párhuzamot vont Homoródszentmárton és Kolozsvár között, emlékeztetett arra, hogy a tábor anyagából 1984 márciusában már szervezett kiállítást a tábor megalakulásában kulcsszerepet játszó Cseke Péter irodalomtörténész, újságíró. Legutóbb 2011-ben volt a tábor anyagából kiállítás a Reményik Sándor Galériában.
A kiállítás a kolozsvári Apáczai Galériában április 25-ig tekinthető meg munkanapokon 15 és 20 óra között.
(Borítókép: Az Apáczai Galériában megrendezett tárlaton mintegy harminc alkotó munkája tekinthető meg. Fotó: Koncz-Münich András)
