Manapság mindenkinek van okostelefonja, de nem ritka az okosóra, -autó, -utca, -otthon sem. A világ folyamatosan változik, újul. Próbáljunk csak elképzelni egy okos eszközök nélküli életet. Ki tudna már kapcsolatot fenntartani levelezéssel? Ki lenne képes élni internet nélkül? Egyesek talán bele is halnának, ha nem tehetnék ki a közösségi oldalukra, hogy éppen hol nyaraltak, mit ebédeltek, vagy milyen ajándékot kaptak Valentin-napra a kedvesüktől. Nem bírnák ki, hogy ne osszák meg ismerőseikkel (vagy a kevésbé ismerősökkel) aznapi örömüket, bánatukat, haragjukat. Talán álruhába bújt féltékeny fiúkkal és lányokkal találkoznánk az utcákon, akiknek ez a megoldást jutott, hogy ellenőrizni tudják, párjuk éppen hol jár. Kevesebb könyv lenne kinyitva, hiszen nem kéne lefotózniuk Instagram-sztorijukba, hogy ők bizony egy könyvet olvasnak, vagy kevesebb saláta fogyna el az üzletekből, hiszen kezdhetik rögtön a McDonald’s-ból vett sajtburgert enni, mielőtt Instagramon megosztják egészséges ételüket. Esetleg a rendőrség munkája is könnyebb lenne az eltűnt személyek keresését illetően, hiszen nem kéne olyan képek után kutakodniuk, ahol az illető arcán nincs semmilyen filter, vagy nincs a felismerhetetlenségig sminkelve. Szörnyű lenne... Egy szó, mint száz, okos jelzővel bármelyik eszközünket illethetjük. De hol maradnak az okos emberek?
