Riadalmat keltenek Romániában a magyar akvizíciós tervek
A Versenytanács szeptember 26-án jelentette be közleményben, hogy vizsgálatot indított a Napolact megvásárlása ügyében. A tranzakcióra július végén derült fény, amikor az érdekelt felek bejelentették, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének, Csányi Sándornak a családja által ellenőrzött Bonafarm megegyezett a Napolact brandet birtokló holland Friesland Câmpinával a marosvásárhelyi és kolozsvári tejgyárak akvizíciójáról. Csányi Sándor Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere két milliárd eurós vagyonnal, fia, Csányi Attila a Bonafarm vezérigazgatója. A hollandok július végén azt közölték, hogy nem volt könnyű megválniuk ezektől az egységektől, de ez a lépés lehetővé teszi számukra, hogy még jobban összehangolják az európai portfóliójukat és hatékonyabban összpontosítsák erőforrásaikat. Azt állították a hollandok, hogy az ügylet új növekedési lehetőséget kínál a romániai üzlet számára, valamint a Napolact márkának is egy erősebb regionális jelenléttel rendelkező partner irányítása alatt.
A bejelentést követően ismét elkezdett harcolni a magyar beruházások ellen Burduja, aki immár a miniszterelnök tanácsadójaként kifejtette, hogy Csányinak “Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fűződő szoros és dokumentált kapcsolata olyan gazdasági modellt jelez, amelyben a nagy konglomerátumok nem a kormány politikai programjától függetlenül működnek, hanem lényegében a magyar állam gazdasági és politikai hatalmának kiterjesztésére szolgáló eszközökké válnak a régióban.” Burduja szerint emiatt a Bonafarm romániai beruházását „nem lehet egyszerűen egy magánvállalat üzleti döntésének tekinteni, hanem egy olyan állam stratégiájának lehetséges kiterjesztéseként kell elemezni, amelynek politikája gyakran ütközik az Európai Unió elveivel és Románia nemzeti érdekeivel”. Burduja szakértői jelentést és véleményeket kért az Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálattól (SIE). Azt is kérte, hogy a külföldi közvetlen befektetések vizsgálatával foglalkozó bizottság elemezze az eladási dokumentációt.
Korábban Burduja az E.ON gáz- és villamosenergia-szolgáltató magyarországi felvásárlása ellen is tiltakozott. Mint ismert, a német tulajdonban lévő romániai vállalatot a német tulajdonos E.ON magyar energiapiacon vezető szerepet betöltő MVM Csoportnak adná el, miután állítólag magas piaci árban állapodtak meg. A tranzakciót a felek tavaly év végén jelentették be, és az idén szerették volna lezárni az akvizíciót. A magas piaci ár azonban gyanút ébresztett a román hatóságokban, és a román fél legfőbb fenntartása az, hogy nem az oroszok adták-e a pénzt a tranzakcióra, illetve, hogy az MVM-nek vannak-e orosz kapcsolatai, ügyletei. A tranzakció egyelőre meghiúsulni látszik, miután a külföldi befektetéseket vizsgáló román kormányzati szerv nem támogatta a tranzakciót, amelyről az utolsó szót a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) kell kimondania az ősz folyamán. A magyar vállalatról az a hír terjedt el, hogy visszalépett volna a tranzakciótól, de a Krónika megtudta szeptember közepén az MVM-től, hogy felfüggesztették az Európai Bizottság 2023-ban bevezetett, külföldi támogatásokat vizsgáló FSR-eljárását, amely szerintük elhúzódhat.
– Szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyes piaci pletykákkal ellentétben a döntésünk csak az FSR-folyamatra vonatkozik, nem a tranzakció egészére. Amennyiben – reményeink szerint – a román döntéshozók jóváhagyják az MVM tranzakcióját, azonnal újraindítható az EU-s eljárás – közölte a magyar vállalat.
Az Európai Bizottság 2023 elején jelentette be, hogy hatályba lépett a külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation – FSR). Az új szabályok az EU-n kívül nyújtott, a közös piacot érintő támogatások versenytorzító hatásait hivatottak kezelni. Célja, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a nemzetközi kereskedelem és a beruházások előtt, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. Az MVM tehát ezt az ellenőrzési folyamatot függesztette fel, és továbbra is nyitott a romániai terjeszkedésre.
A CSAT döntése meghatározó lesz ebben az ügyben, amelyről Sebastian Burduja szintén riadóztatta a román közvéleményt. Energiaügyi vállalatról lévén szó, nemzetbiztonsági okokat emlegetni már nem tűnik annyira elrugaszkodottnak a Napolact-üzlettel ellentétben. Burduja korábban energiaügyi miniszter volt, ő a liberális párt fenegyereke, akit általában azzal toltak előtérbe, hogy neves külföldi egyetemeken szerzett oklevelet. Burduja nem kapott ösztöndíjat, hanem saját bevallása szerint szülei támogatták. Édesapja nem más, mint Marinel Burduja, Piatra-Neamț 1990 utáni első polgármestere, aki a Slatinai Alro alumíniumgyár igazgatótanácsának tagja volt és a Bancorex igazgatótanácsában is benne volt. Burduja apjának minden bizonnyal szoros kapcsolata lehetett az egykori Szekuritátéval, hiszen 1990-ben nem bárkiből lett polgármester. Emellett a Bancorex az a bank, amely az egykori hírszerzés embereinek adott kedvezményes hitelek miatt ment csődbe 1990-es évek végén, illetve a román sajtó szerint Marinel Burduja akkor lett tagja az Alro igazgatótanácsának, amikor a gyár egy orosz üzletember irányítása alatt állt.
A magyar befektetések körüli cirkusz ellenére a napokban folytatódtak a magyarországi akvizíciók Romániában, hiszen a Profit.ro gazdasági portál azt írta a héten, hogy a magyar Duna Aszfalt többségi részesedést szerzett a brassói székhelyű, út- és hídépítésre szakosodott Euro Strada nevű cégben. A portál szerint a magyar Duna Aszfalt 75 százalékos részesedést vásárolt Angela Țibre tulajdonostól, a fennmaradó 25 százalékot egy másik magyar vállalatnak, a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-nek adták el, amely kapcsolatban áll a Duna Aszfalttal. A Duna Aszfalt Közép-Európa egyik legnagyobb családi tulajdonban lévő építőipari vállalata és a Duna Csoport zászlóshajója. Tulajdonosa Szijj László, Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere, aki szintén jó viszonyban van Orbán Viktorral. Az Euro Strada tavaly 280 millió lej forgalmat és 56,6 millió lej nettó nyereséget ért el több mint 100 alkalmazottal.
