Első rész: DiscoverEU
Egyik olyan opció, ami költséghatékony, izgalmas és sokszínű utazási élményt kínál, az a DiscoverEU. Ez a lehetőség az Erasmus+ program egyik pályázattípusa, amely alkalmat kínál arra, hogy felfedezzük Európa ezer arcát, kulturális örökségeit és történelmét, és Unió-szerte új ismeretségeket, barátságokat kössünk. A kiválasztott pályázók ugyanis utazási igazolványt kapnak, amellyel – elsősorban vasúton – Európa-szerte utazhatnak. A szigeteken vagy távoli területeken élőkre egyedi szabályok vonatkoznak az igénybe vehető közlekedési eszközök tekintetében, az oda-vissza outbound és inbound repjegy is beletartozik a kapott igazolványba. Az igazolványba ifjúsági kártya is tartozik, ami árkedvezményt biztosít a múzeumok látogatásához, illetve különféle tárlatokon, programokon, tanfolyamokon való részvételhez, továbbá a tömegközlekedésben, szálláshelyeken és vendéglátásban is használható, csökkentve a további felmerülő költségeket is.
A DiscoverEu programba azok pályázhatnak, akik a kiválasztott utazási időszak első napján – már vagy még – 18 évesek. Emellett feltétel az is, hogy az Európai Unió valamely tagállamának – beleértve a tengerentúli országokat és területeket (TOT-ok) – vagy az Erasmus+ programhoz társult országok egyikének – Észak-Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia és Törökország – állampolgára vagy lakosa legyen a jelentkező. A jelentkezéshez kvízt kell kitölteni, és mindenki, aki helyesen válaszol a kérdésekre, jogosult az igazolványra. A kvíz kérdései változóak, általános műveltséggel kapcsolatosak és az Európai Unió történelméhez köthetőek. A program évente kétszer, márciusban és októberben ad lehetőséget a jelentkezésre, a kitöltendő kérdőívet a European Youth Portal honlapján keresztül lehet elérni.
Bár az egyetemisták már jócskán lecsúsztak a jelentkezésről, kistesónak, fiatalabb barátoknak mindenképp ajánlott elküldeni, s hogy ne csak olyan infókkal szolgáljak, amit egyszerű YouTube-videó is elmondana, mesélek saját tapasztalataimról is, hogy részletesebb és emberközelibb belátást kaphasson, aki éppen rátalál az írásomra.
Az igazolvány valójában hét utazási napot takar. Ezt sokféleképpen lehet értelmezni és a legtöbb helyen kissé ködös a magyarázat, ezért úgy gondolom, jobb pontosan és egyszerűen elmagyarázni: harminc napon belül hét napot lehet kitűzni, amikor a program kínálta igazolványt használhatjuk. Ezt a hét napot bárhogy lehet variálni, de mindenképp egy hónapba be kell férnie, azt túllépve saját költségre kell megoldani a továbbiakat. Ezeken a napokon – szigorúan csak – éjféltől éjfélig akárhány vonatra fel lehet szállni, amit az Interrail appon belül egész egyszerűen meg lehet tervezni, amikor meg a kaller megérkezik, csupán az alkalmazáson belül aktivált qr-kódot kell felmutatni, az szolgál jegyként. Vigyázni kell viszont, mert ha nagy távot szeretnénk megtenni, a gyorsvonat ajánlott, hogy ne fussunk ki az időből, és sok járat helyjegyet is megkövetel, amit már nem fedez a bérlet, de például 6-12 euróba kerül Olaszországban a Trenitalia honlapján, és máshol sem sokkal drágább. Ha ügyesen teszi-veszi az ember azt a hét napot, tartalmas és hosszú körütat lehet megtervezni.
Az én esetem a következő volt: szeptemberben, a turistaszezon lecsengésekor utaztam, kereken három hétig, Kolozsvár–Bécs–Párizs–Zürich–Genova–Róma–Velence–Budapest–Kolozsvár útvonalon. Ezt persze bárhogy is számoljuk, már több mint hét nap, az utolsó utat már magamnak kellett megoldanom, de ha az ember itt-ott megtoldja egy kis plusszal, rengeteg helyre el lehet jutni és maximálisan ki lehet használni az utazási periódust. A nagyobb távokat ajánlott beleszámolni a program fedezte hét napba, de mindenképp buzdítok mindenkit a nagyobb városok körüli települések meglátogatására is, a rövidebb távok saját költségre nem terhelik meg túlságosan a pénztárcát, és így meg lehet duplázni a látnivalók számát. Nekem így sikerült eljutni az előbbiekben felsorolt helyszínek mellett a versailles-i kastélyhoz, végigsétálva annak 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosójának kövén, ahol a trianoni békeszerződést írták alá. Így úszhattam a Walensee türkizkék vizében, napozhattam a Ligur Riviérán Portofinóban, és így láthattam a vatikáni Szent Péter-bazilikát is. Így juthattam el Olaszország legnagyobb tavához, a Garda-tóhoz, Júlia erkélyéhez és Rómeó házához Veronában, illetve így láthattam a késő reneszánsz építészet jeles képviselői, Andrea Palladio és Vincenzo Scamozzi alkotásait Vicenzában is. Ez összeszámolva 14 helyszín, és máris mindennap más helyszín kultúrájába, múltjába, jelenébe kaphattam betekintést.
Persze, amikor az alig nagykorú fiatal nyakába veszi Európát, a szülőkben felmerülnek az olyan gondolatok, hogy a gyermek majd hol alszik, mit eszik, mi lesz akkor, ha történik valami… Az elsőre kissé összetettebb a válasz. Ha szálláshelyet keresünk, valójában három szempontot kell figyelembe vennünk: a biztonságot, az árat és a település központjától való távolságot, annak a megközelíthetőségi lehetőségeit. A biztonságot legkönnyebben a szálláshelyre érkező visszajelzésekből lehet leszűrni. Rengeteg viszonylag olcsó youth hostel van, ahol bár nincs meg a teljes magánszféránk, lévén, hogy idegenekkel osztozunk egy szobán, mégis lehetőséget ad a kapcsolatépítésre, barátkozásra. Kicsit olyan, mint a bentlakás és talán a legoptimálisabb opció. A legtöbb ilyen hely városközpontban helyezkedik el, vagy valamely tömegközlekedési eszköz egyik főbb megállójánál, tehát ár-érték arányban tökéletesen megfelel arra, hogy egy-két éjszakát itt töltsön az ember. Ajánlott saját lakatot vinni, a legtöbb helyen szekrényekkel felszerelt szobát kínálnak, amiben teljesen nyugodtan ott lehet hagyni mindent. Vannak bizonyos helyek, ahova kedvezményesen lehet szobát/ágyat foglalni, ajánlott végignézni az igazolványba tartozó ifjúsági kártya szállásopcióit. Sok olyan vendégház, apartman is elérhető, amit viszonylag jó áron le lehet foglalni, de aki nagyon merész, bevállalhatja a couchsurfing opciót is, magyarul kanapészörföt, ami arra alapul, hogy ha valakinek van felesleges szobája, ágya, kanapéja vagy éppen hálózsáknyi helye a földön, azt ingyen felkínálja az utazóknak. Ez rizikós tud lenni, de a couchsurfing hivatalos honlapjára regisztrálva mérlegelhetünk a visszajelzések alapján, hogy kinél hajthatjuk le nyugodtan a fejünket. Sok helyen vannak B & B, vagyis bed and breakfast szálláshelyek is, ahol a második kérdésre részben választ is tudunk adni, mert ezek esetében a szállás mellé reggelit is kapunk, ami egy kiadást már ki is pipál.
A második kérdést egyébként nem nagy kunszt megválaszolni. Nem feltétlenül kell nagy kiadásokkal számolni étkezés tekintetében. Az én szabályom az volt, minden napra legyen tervezve egy rendes, meleg étel, azonkívül a pékáruk, különféle street food lehetőségek tárháza végtelen, és néhány euróból jól lehet lakni. Az étkezés mellett felmerülhet a vízivás kérdése is, hogy majd hányszor kell sok eurót kifizetni tiszta, palackozott vízért. Az én válaszom erre: semennyit. Minden nagyobb városban több ezer ingyenes forrás, kút található, amiből friss, hideg, iható víz folyik, ha meg elindulunk saját kis kulacsunkkal itthonról, akárhány alkalommal újratölthetjük azt, ezzel hatalmas összeget megspórolva. Egy platform ahhoz, hogy megtaláljuk a hozzánk éppen legközelebb levő kutakat, a findtap.com vagy a Tapwater applikáció. Beírva a helység nevét, ahol éppen vagyunk, rákeresve a pontos címre, több opciót is találhatunk a közvetlen közelünkben levő forrásokra, ha meg olyan kútra lelünk, ami nem szerepel a térképen, hozzáadhatjuk, ezzel más utazókat segítve.
Az utolsó kérdésre meg, hogy mi lesz, ha történik valami baj, az a rövid válaszom, hogy semmi. Bízni kell magunkban és abban, hogy képesek vagyunk váratlan szituációkat megoldani. Az internet a barátunk, mindenre választ találunk, ha pedig jó utazási biztosításunk van, szemfülesek vagyunk, és kicsit jobban figyelünk magunkra és arra, hogy az értékeink biztonságos helyen legyenek, akkor nem történhet semmi baj. Mindenféle közösségimédia-felületen van hivatalos oldala a DiscoverEu-nak, ahol szintén segítséget kérhetünk, esetleg megoszthatjuk, hogy éppen hol járunk, így akár helyiekkel, akár más utazókkal is találkozhatunk.
