Ukrajna és a transzatlanti feszültségek a Müncheni Biztonsági Konferencia középpontjában

Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia első napjának főszereplői. Az évente megrendezett eseményen három napon át mintegy hatvan nemzetközi vezető vesz részt, akik a globális biztonság és stabilitás kérdéseit vitatják meg – írta az AFP.

Állam- és kormányfők, miniszterek, multinacionális vállalatok vezetői és magas rangú katonai tisztségviselők vasárnapig a bajor főváros történelmi központjában megerősített védelemmel ellátott szállodákban találkoznak; a biztonságot ötezer rendőr biztosítja. A hivatalos viták mellett informális eszmecserékre és zárt ajtók mögötti találkozókra is sor kerül.

Az európaiak a „védelem Davosára” erős amerikai nyomás alatt érkeznek, washingtoni szövetségesük szerint nem vállalnak elegendő felelősséget saját védelmük biztosításában, miközben továbbra is fennáll az orosz fenyegetés, miután Moszkva közel négy éve indított inváziót Ukrajna ellen.

A szervezők által kijelölt témák széles körűek, a nemzetközi rend széttöredezése, a nukleáris elrettentés jövője az Új start-szerződés lejárta után, az ukrajnai háború, valamint a hibrid hadviselés.

A résztvevők között ott van Koizumi Sindzsiró japán védelmi miniszter, Alexander Stubb finn elnök, Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, Yvette Cooper brit külügyminiszter és az iráni sah fia, Reza Pahlavi. A német hatóságok szerint az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is várható, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio pénteken érkezett Münchenbe, és szombaton tart nyilvános felszólalást, egy évvel azt követően, hogy JD. Vance amerikai alelnök éles hangú beszédben azzal vádolta az európai vezetőket, hogy veszélyeztetik a demokráciát. Rubio már indulása előtt a transzatlanti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. „Európa fontos számunkra. Mélyen kötődünk Európához, és a jövőnk mindig is összekapcsolódott, és az is marad. Arról kell beszélnünk, milyen lesz ez a jövő” – mondta.

Az amerikai diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a konferencián találkozik Volodimir Zelenszkijjel, és hangsúlyozta az ukrajnai háború lezárásának szükségességét. Az orosz bombázásokat „szörnyűnek” nevezte, hozzátéve,ez háború, ezért akarjuk, hogy véget érjen. Az emberek szenvednek, az év leghidegebb időszaka van, a szenvedés elképzelhetetlen.”

Rubio szerint a tanácskozás „döntő pillanatban” zajlik a nemzetközi rend szempontjából. Úgy fogalmazott, a régi világ megszűnt, és új geopolitikai korszak kezdődött, amelyben újra kell definiálni a prioritásokat és a szövetségeket. Jelezte azt is, hogy várhatóan Grönland kérdése is felmerül majd, és az amerikai kormányzat foglalkozik az üggyel.

A konferencián az ukrajnai háborútól Grönland státuszáig számos kérdés feszíti az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát. A közelmúltban Washington új nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, amely a megfigyelők szerint változást jelez a transzatlanti politikában, miközben a januárban közzétett védelmi stratégia megerősítette, az Egyesült Államok továbbra is kulcsszerepet kíván játszani a NATO-ban, még ha európai jelenlétét részben át is alakítja.