– Tánczos Vilmos néprajzkutató elbeszélgetett történészekkel, néprajzosokkal, irodalmárokkal, nyelvészekkel, akik a huszadik századot igyekeztek becsületesen és szívós munkával megélni. A beszélgetések révén szubjektív véleményt alkottak arról, amit megéltek. Ezt az interjúkötetet lehet regényként is olvasni, amelynek segítségével nemcsak a huszadik század legrettenetesebb dolgait, hanem szép tudományos eredményeket is megismerhetünk – kezdte a kötet bemutatását Pozsony Ferenc néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi oktató.
Tánczos Vilmos elmondta: előzetesen felkészült az interjúkészítésre, de mindig hagyta, hogy az interjúalanyai elmondják azt, amit akarnak. Szerzőként csak abban segített, hogy a tudós elmondhassa mondanivalóját. – Nagy egyéniség volt az a tizenhárom ember, akikkel elbeszélgettem. Tőlük tanultunk mi, akik most itt vagyunk – fogalmazott a szerző.
Pozsony Ferenc kérdésére válaszolva Tánczos Vilmos részletezte néhány interjúalanyhoz fűződő kapcsolatát. – Csetri Elek történész egyenes ember volt, aki hozta az emberekhez való viszonyulás régi étoszát. Faragó József néprajzkutató szorgalma, munkabírása legendás volt. Kapcsolatai révén el tudta intézni, hogy az egyetemi könyvtár vasárnap délelőtt is nyitva legyen, ő pedig ott kutatott. A legnagyobb terjedelmű interjú, több mint száz oldal Antal Árpád irodalomtörténésszel készült. Ő is néprajzosként kezdte, majd irodalomtörténészként dolgozott. Életművének főleg a pedagógiai része jelentős. Tankönyvei mellett a Tanulók könyvtára című sorozatot emelem ki. Ő alkotta meg a romániai magyar irodalomoktatás alapját – magyarázta a szerző.
– Az interjúkötetet már bemutatták Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de már vártam a kolozsvári bemutatót is, mivel a tizenhárom interjúalany közül tizenkét ember életének döntő része Kolozsvárhoz kötődik. Ez a kötet ennek a városnak a szellemi öröksége – összegzett Tánczos Vilmos. Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató hozzátette: az interjúkötet egy már lezárult korszak kutatói habitusát teszi láthatóvá, azt, ahogy az erdélyi tudósok tudományt műveltek, kutattak, megalkották az életművüket.
