A tűzszünetet Donald Trump amerikai elnök jelentette be, hangsúlyozva, hogy az Izrael és Libanon közötti megállapodás – amely a Hezbollahra is kiterjed – fontos lépés lehet a térség stabilizálása felé – írta a The Times of Israel. A fegyvernyugvás tíz napra szól, és célja, hogy az átfogóbb politikai rendezés előkészítésére időt biztosítson.
Benjamin Netanjahu megerősítette a megállapodást, és úgy fogalmazott, „történelmi esély” nyílt a két ország közötti viszony rendezésére. Ugyanakkor világossá tette, hogy Izrael nem vonja ki csapatait Dél-Libanonból, az izraeli hadsereg mintegy tíz kilométer mélységű biztonsági zónában továbbra is jelen marad, hogy a beszivárgásokat és a határ menti támadásokat megakadályozza.
A Hezbollah – amelyet több nyugati ország terrorszervezetként tart számon – nem vett részt közvetlenül a tárgyalásokban, és fenntartásokkal fogadta a megállapodást. A szervezet közölte, harcosai „ujjukat a ravaszon tartják”, és az izraeli fél részéről érkező bármilyen „árulásra vagy megtévesztésre” készek reagálni – számolt be a BBC.
Ezrek indulnak vissza a dél-libanoni térségbe
A tűzszünet életbe lépését követően több ezer libanoni indult vissza azokra a településekre, ahonnan a harcok miatt elmenekültek – jelentette a dpa. A dél felé vezető utakon hosszú kocsisorok alakultak ki, a járművek matracokkal és személyes tárgyakkal megrakodva haladtak.
Szemtanúk szerint egyes visszatérők a Hezbollah zászlóit lengették, mások győzelmi jeleket mutattak, miközben az út mentén fiatalok édességet osztogattak. Ünneplések zajlottak a déli Szidón utcáin is, ahol a lakosok a fegyvernyugvás hírére az utcákra vonultak.
A visszatérés azonban korántsem zökkenőmentes. Többen jelezték, nem biztosak abban, mi várja őket otthon, és sokan csak ideiglenes megoldásokban gondolkodnak. Egyes beszámolók szerint olyanok is akadnak, akik a lerombolt házuk helyén sátor felállítását tervezik.
Az izraeli hadsereg ugyanakkor figyelmeztette a civileket, hogy ne térjenek vissza a Litani folyótól délre eső területekre, ahol továbbra is katonai műveletek zajlanak, és izraeli egységek állomásoznak.
Folyamatos feszültség és incidensek
A fegyvernyugvás megsértésével kapcsolatos vádak már az első órákban felmerültek. A libanoni hadsereg szerint több településen izraeli támadások és „agresszív cselekmények” történtek, míg a Hezbollah közölte, válaszul izraeli katonai célpontokat támadott – írta az AFP.
A szervezet saját közlése szerint a konfliktus során több mint 2100 katonai műveletet hajtott végre Izrael ellen. Közleményükben hangsúlyozták, a tűzszünet csak akkor lehet tartós, ha teljes körű, és Izrael kivonja csapatait a libanoni területekről.
A libanoni hatóságok eközben a háború okozta károk felszámolásán dolgoznak. A hadsereg bejelentette, egy speciális egység megkezdte a stratégiai jelentőségű Qasmiyeh–Tyr híd helyreállítását, amelyet izraeli csapások rongáltak meg.
Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tűzszünet – a folytatódó katonai műveletek miatt – már a kezdetekkor sérülhet, és a feleket a civilek védelmére, a Hezbollah lefegyverzésére, Izraelt pedig a libanoni szuverenitás tiszteletben tartására szólította fel. Catherine Vautrin francia hadügyminiszter a helyzetet „abszolút drámainak” nevezte, és hangsúlyozta, mindent meg kell tenni a fegyvernyugvás betartásáért.
Diplomáciai mozgások és regionális játszmák
A tűzszünettel párhuzamosan intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak a térségben. A törökországi Antalyai Diplomáciai Fórum keretében több mint 150 ország képviselői – köztük állam- és kormányfők – tárgyalnak a konfliktus lehetséges rendezéséről.
Irán jelezte, nem fogad el részleges megoldásokat, és átfogó tűzszünetet sürget „Libanontól a Vörös-tengerig”. Teherán egyúttal üdvözölte az izraeli–libanoni fegyvernyugvást, de az izraeli csapatok kivonását követelte – közölte az Al Jazeera.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét a térségben, hadihajók és speciális egységek dolgoznak a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartásán, különösen az esetleges tengeri aknák felkutatásán és hatástalanításán.
Európai vezetők – köztük Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke – nemzetközi kezdeményezésen dolgoznak a szoros újranyitására és a tengeri kereskedelem biztonságának garantálására.
Bizonytalan kilátások
Bár a jelenlegi tűzszünet lehetőséget teremtett a harcok átmeneti leállítására és a civilek visszatérésére, a konfliktus alapvető kérdései továbbra is megoldatlanok. Az izraeli katonai jelenlét, a Hezbollah fenyegetései és az iráni–amerikai ellentétek mind arra utalnak, hogy a térségben fennálló feszültségek rövid távon nem szűnnek meg.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek, kiderül, hogy a fegyvernyugvás a tartósabb rendezés irányába mozdítja-e el a feleket, vagy csupán rövid szünetet jelent az elhúzódó konfliktusban.
