A honlap a magyar nyelvű oktatásról is részletes adatokat kínál
Hasznos segítséget jelenthet a bölcsődés és óvodás korú gyermekek szüleinek a bölcsőde- és óvodaválasztásban a piticluj.ro három – román, magyar és angol – nyelven elérhető honlapja, amelyet Török Norbert Zsolt, kolozsvári szülő és szoftverfejlesztő hozott létre.
Az oldal ingyenes és reklámmentes
„Ingyenes, reklámmentes oldalt készítettem szabadidőmben piticluj.ro címen, amely Kolozs megye mind a 338 óvodáját és bölcsődéjét tartalmazza: 257 óvoda, 81 bölcsőde, 205 a városban, 133 pedig a megyében. Az oldal teljes egészében elérhető magyarul. Az oktatási nyelv szűrhető, így a 46 magyarul is oktató kolozsvári intézmény két kattintással megtalálható. Ilyen lista tudomásom szerint eddig sehol nem létezett. Szigorúan csak olyat közöltem, amit hivatalos forrásból ellenőrizni tudtam, és minden oldal megmutatja, honnan származik az adat. Ahol nem tudtam megerősíteni a magánintézmények által kért összeget, azt kiírtam, és a hivatalos forráshoz irányítom a szülőt ahelyett, hogy becsülnénk. Az elmúlt harminc napban az oldalnak nagyjából 870 látogatása és 1540 oldalmegtekintése volt, ebből 380 látogatás csak az elmúlt héten. Szerény, de növekvő számok, bármiféle fizetett hirdetés nélkül. Nincs reklám, nincs előfizetés, semmit nem árulok. Ha érdekli Önöket, szívesen mesélek róla bővebben, és szívesen adok bármilyen adatot vagy hátteret” – érkezett meg szerkesztőségünk elektronikus postájába ez a kedves hangú e-mail Norberttől, a fent említett honlap ötletgazdájától és kivitelezőjétől. Ennek nyomán megkerestük, és arról kérdeztük, mi késztette a honlap elkészítésére.
„A saját gyermekünk miatt kezdtem. Egyéves kisfiunk van, és tavaly télen kezdtünk helyet keresni neki. A feleségem nézte a Google Mapsen, hogy melyik bölcsőde van közel hozzánk, és ott akadtunk el. Nem derült ki, hogy melyik fogad magyar gyermeket, melyikben folyik magyar nyelvű foglalkozás, és az sem, hogy egyáltalán fent van-e a térképen az összes intézmény, az állami és a magán is. Mindent végigpróbáltunk: Google, Facebook, térképek. Sehol nem kaptuk meg egyben az információt. Akkor határoztam el, hogy ezt össze kell gyűjteni egy helyre, mert biztos, hogy nem csak a mi problémánk. Ha megoldom magamnak, akkor megoldom másnak is” – elevenítette fel a honlap keletkezésének ötletét.
A szoftverfejlesztő édesapától megtudtuk: a kódot egyedül írta, a mesterséges intelligencia segítségével, a munkát esténként és hétvégeken végezte, s valamikor április végén kezdte el. A nehezét a 338 intézmény hivatalos forrásokból való „összeszedése”, illetve azoknak az ellenőrzése jelentette.
Aktualizálás három lépésben
„A honlap aktualizálását háromlépcsősre terveztem. Az első a hivatalos nyilvántartás, ami a megyei tanfelügyelőség adatait jelenti. A második az intézmény honlapja. A harmadik maga az intézmény: az e-mailes visszaigazolás az egyetlen, amiért a feljegyzést elláttam „az intézmény megerősítette” pecséttel. Ma 338 rekordból (külön intézményi bejegyzés) 17 visel ilyen pecsétet, kilenc intézménytől. Ezt egy 129 címre kiküldött körlevél alapján értem el, vagyis nagyjából hétszázalékos a válaszarány az első körben. Még várom a válaszokat. A pecsét dátumot tárol, nem egyszerű pipát, így egy régi megerősítésről is egyértelműen látszik, hogy mikor történt. Ezenfelül öt automatikus ellenőrzés fut minden közzététel előtt, és ha hibás adatot talál a rendszer, az új változatot egyszerűen nem engedi közzétenni. Ez a lista intézményeket számol, nem csoportokat és nem férőhelyeket. Ha egy meglévő városi bölcsődében új csoport indul, az ebben az adatbázisban nem látszik. A megyei tanfelügyelőség vállalta, hogy kiküldi a felületet az intézményeknek, ám a kiküldés még nem történt meg, ha jól tudom. Ezért itt is megkérnék minden intézményt: ha bármi nem stimmel az oldalon, írjanak e-mailt. Örömmel felvesszük a csoportszámokat is, mert ezt az adatot ma egyáltalán nem tartalmazza a lista, pedig a szülőnek pont az számít” – magyarázta Norbert.
Hozzátette: a piticluj.ro intézményi regiszter, nem férőhely-nyilvántartás. Azt tudja, hogy Kolozs megyében 338 óvoda és bölcsőde működik, ebből 205 Kolozsváron, illetve ezek hol vannak, ki tartja fenn őket, és milyen nyelven oktatnak. Azt viszont nem tartalmazza, hány férőhely található ezekben, hányan jelentkeznek, és hány gyermek él a városban.
„Kolozsvár tizenhat negyedéből hétben nem találtam állami bölcsődét – legalábbis én nem tudok róla. Hogy a kínálat fedezi-e az igényt, azt a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, a Szociálisvédelmi és Egészségügyi Igazgatóság, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és az Országos Statisztikai Intézet tudja megmondani, mert náluk van a férőhely/gyermek arány. Ha ezeket az adatokat megosztanák velem, annak őszintén örülnék, és be is építeném. Ha az érintett intézmények írnának nekem, s elmondanák ezeket az adatokat, az oldal pontosabb lenne, mint bármelyik külső becslés. Amennyiben pedig azt látom, hogy az intézmények tényleg használják, szeretnék nekik egy saját felületet, ahol maguk frissíthetik az adataikat. Ez egyelőre terv, nem ígéret. Amit a honlapom ma mutat: Kolozsváron 68 bölcsődei rekord áll szemben 137 óvodaival, és a 0–3-as ellátás aránytalanul magánkézben van: a 68 bölcsődéből 48 magán” – sorolta az adatokat a honlap készítője.
Bölcsődéből nincs elegendő
Norbert annak is utánanézett, hogyan alakult a bölcsődei helyek száma és a kínálat. Így a 2024–2025-ös tanévben 994 helyet hirdettek meg, de a kérések száma meghaladta az 1644-et, az elutasított gyermekek száma pedig 650 volt. A 2025–2026-os tanévben a meghirdetett helyek száma 1174 volt, míg a kéréseké 1555, így az elutasított gyermekek száma 365-re csökkent. Még jobb a helyzet a nemrég elkezdődött 2026–2027-es tanévben, amikor a meghirdetett helyek száma 1013 volt, és csak 244 kérést nem lehetett megoldani.
„Az elutasítások három év alatt 650-ről 244-re estek – ez önmagában biztató. De a férőhelyszám három év alatt gyakorlatilag nem nőtt (994 → 1013, alig 2%), miközben a kérések száma negyedével csökkent. Vagyis a nyomás elsősorban attól enyhült, hogy kevesebben jelentkeztek, nem attól, hogy több hely lett. És 2026–2027-ben is nagyjából minden ötödik jelentkezőt elutasítottak” – mondta.
Közlése szerint a 338 intézményből 205 Kolozsváron található, 46 a város vonzáskörzetébe tartozó 21 településen, 87 pedig a megye többi részén. Az óvodák esetében az övezet viszonylag rendben van: 37 egység működik. Bölcsődéből viszont nincs elegendő, ugyanis a megyében létező 81 intézmény 84 százaléka Kolozsváron van. A metropoliszövezetben kilenc bölcsődei egységet talált, és ebből hat Szászfenesen működik. A vonzáskörzet 21 településéből 18-ban egyetlen bölcsőde sincs a listán.
„Lehetnek települések, ahol egyszerűen nincs annyi gyermek, hogy érdemes legyen bölcsődét indítani. És arra is nagy az esély, hogy egy csoport elindul egy-két évre, aztán megszűnik, mert elfogy mögüle a korosztály. Ehhez jön, hogy nem minden szülő akar állami bölcsődét: van, aki tudatosan mást választ, például Montessori-csoportot, és akkor úgyis bejön a városba. Vagyis a férőhely önmagában nem old meg mindent: a kérdés inkább az, ahol van elég gyermek, ott legyen egyáltalán választható helyben valami” – tette hozzá a szoftverfejlesztő.
Kiemelte, Kolozsvár rendezési terve az urbanizációs zónákban előírja, hogy a teljes terület pontosan tíz százalékát közcélú objektumokra kell köztulajdonba adni, a felsorolásban név szerint ott az oktatás is.
„Tehát nem a szabály hiányzik. Az hiányzik, hogy abból a tíz százalékból tényleg felépüljön az óvoda, és hogy a Kolozsvár körüli községekben, például Szászfenesen, amelynek saját településrendezési terve van, egyáltalán érvényesüljön valami hasonló. A kolozsvári előírás oda »nem ér el«. Ahol elég gyermek van, ott legyen helyben választható ellátás, és ezt előre számolják ki, ne akkor, amikor már sorban állnak a szülők. Mert ha ez megoldódna, nem kellene minden reggel bejönni a városba, és többen választanák, hogy kint laknak” – tudtuk meg.
Hol folyik magyar nyelvű oktatás?
„A 338 intézményből 91 oktat magyarul is: 46 Kolozsváron, 45 a megye többi részén. A városon kívül ez az ellátás szinte teljesen állami (45-ből 44) és szinte teljesen óvodai (42 óvoda, három bölcsőde). És itt a törékenység: a megyében 31 olyan település van, ahol egyáltalán van magyar nyelvű ellátás, és 21-ben ez egyetlen intézmény. Ahol az az egy eltűnik, ott nem kevesebb lesz a választék, hanem nulla. Ami talán járható út, az az összevont csoport, csakhogy az életkor szerint vegyes, nem nyelv szerint. És itt jön, amit szerintem kevesen tudnak: a létszám jogilag nem akadály. Az oktatási törvény 23. szakasza szerint kisebbségi anyanyelvű csoport kérésre a törvényes minimumnál kisebb létszámmal is indítható, egy meglévő magyar csoport megszüntetéséhez pedig a tanügyminisztérium és a parlamentben képviselt magyar érdekvédelmi szervezet együttes, kötelező érvényű jóváhagyása kell. A törvény azt is külön kimondja, hogy ha egy csoportot azért hoznak létre, hogy a gyermekek az anyanyelvükön tanuljanak, az nem szegregáció” – osztotta meg véleményét Norbert.
Elmondása szerint eddig főleg intézményektől kapott visszajelzést. Kilenc intézmény válaszolt, többen javították a saját adataikat, ez pontosan az, amit szeretett volna, mert így az adat forrása maga az intézmény lesz.
„A legfontosabb visszajelzés viszont nem szóban jött: a tanfelügyelőség vállalta, hogy körbeküldi az oldalt. Közvetlen szülői visszajelzés még alig van, az oldalt naponta elég sokan látogatják, és gondolom, többségük szülő. Ami jobban esett: ismerősöktől, akik nem tudják, hogy az oldal az enyém, már hallottam vissza: »tudod, az a piticluj, ott elég sok infó van«. Ez nekem többet mond, mint bármelyik statisztika. A szülőknek az oldal ingyenes: nincs rajta reklám, és egyetlen intézmény sem tud jobb helyet venni magának a listán. Nem azért csináltam, hogy versenyezzek bárkivel, hanem mert nekünk magunknak hiányzott” – összegzett a piticluj.ro oldal megvalósítója.
