Magyar Péter a budapesti Kossuth téren tartott beszédében a nemzeti összetartozás napja alkalmából arról beszélt, hogy Magyarország különleges helyzetben van, hiszen a trianoni békeszerződés következtében jelentős magyar közösségek élnek az ország jelenlegi határain kívül. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak jó kapcsolatokra van szüksége a szomszédos országokkal, és sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt években több regionális partnerrel, köztük a visegrádi országokkal is megromlott a párbeszéd.
A szlovák külügyminiszter szerint a magyar kormányfő kijelentése elfogadhatatlan történelmi értelmezést tükröz. Blanár úgy fogalmazott, Magyarország és Szlovákia határait az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés határozta meg, majd a második világháborút követően ismét megerősítették.
„Nem, miniszterelnök úr! Az önök és így a mi határaink is világosan ki vannak jelölve a trianoni békeszerződés nyomán, majd a második világháború után újra megerősítették őket” – idézte a közlemény a szlovák diplomácia vezetőjét, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarország a második világháborúban a vesztes oldalon harcolt.
Blanár hozzátette, hogy a szlovák állam a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőinek emléke iránti tiszteletből is elutasít minden olyan megnyilvánulást, amely megkérdőjelezi az ország határait, területi egységét vagy szuverenitását. A külügyminiszter szerint a két ország közötti baráti és konstruktív kapcsolatok csak akkor maradhatnak fenn, ha a felek tartózkodnak az általa „irredenta felhangúnak” nevezett kijelentésektől, és nem kérdőjelezik meg a történelmi tényeket.
A trianoni békeszerződés száz évvel aláírása után is érzékeny kérdés a térségben. A dokumentum nyomán magyarok milliói kerültek az ország új határain kívülre, többek között a mai Szlovákia, Románia és Szerbia területére. A témával kapcsolatos nyilatkozatok időről időre diplomáciai feszültséget okoznak Magyarország és egyes szomszédos államok között.
