Szakszervezetis tiltakozással kezdődhet a jövő tanév?

Japánsztrájkot tartottak országszerte az iskolákban az alkalmazottak

Az elégedetlenség fő okát a kormány megszorító intézkedései jelentik (Rohonyi D. Iván felvétele)
Több mint hatezer pedagógus és tanügyi alkalmazott viselte szerdán csak Kolozs megyében az iskolákban a „protest”, azaz „tiltakozás” feliratú kitűzőt. Így kívántak tiltakozni a közoktatásban dolgozókat hátrányosan érintő elgondolások miatt. Lucia Cojocaru, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak ismertette a szakszervezeti tagok elégedetlenségének fő okait, majd megnyugtatásképpen közölte: nem kívánják bojkottálni a nyolcadikosok képességvizsgáját, ám ha a tanügyi alkalmazottakat hátrányosan érintő elgondolásokat gyakorlatba ültetik, akkor a következő, 2025/2026-os tanév tanügyi sztrájkkal fog kezdődni. Három tanügyi szakszervezet tagjai fejezték ki elégedetlenségüket a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel szemben, amelyek anyagilag is érintik a tanügyi alkalmazottakat – nemcsak a pedagógusokat, hanem a kisegítő személyzetet is.

Fehér kitűzőt viseltek szerdán országszerte a köz- és a felsőoktatás, a könyvtárak és a kutatóintézetek alkalmazottjai, így kívántak tiltakozni a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel szemben, amelyek anyagilag is érintik a tanügyi alkalmazottakat – nemcsak a pedagógusokat, hanem a kisegítő személyzetet is. A megmozdulást három tanügyi szakszervezet – a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetsége – hirdette meg. 

„Kolozs megyében több mint hatezer tanügyi alkalmazott vett részt a csütörtöki tiltakozáson, még olyanok is, akik nem szakszervezeti tagok. Így kívántuk kifejezni nemtetszésünket a kormány deficitcsökkentő  intézkedései ellen, amelyeket, ha életbe léptetnek, súlyosan érintik a munkavállalók anyagi érdekeit, de az oktatás minőségét is. Elsősorban aggasztónak tartjuk, hogy a heti 18 órás normát 24 órára akarják növelni. Felelőtlen intézkedésnek tartjuk, mivel ezáltal 16 ezer pedagógusállás szűnhet meg, továbbá a fiatalok kedvét is elveszi attól, hogy az oktatói pályát válasszák” – nyilatkozta a Szabadságnak Lucia Cojocaru, az FSLI Kolozs megyei szervezetének elnöke. 

Elmondása szerint az elégedetlenség másik tényezője a vakációs jegyek és az étkezési utalványok összegének csökkentése vagy megszüntetése. Úgy vélte, ha a havi 430 lejes étkezési utalványokat nem fogják megadni, akkor ezáltal csökken a vásárlóerő. Ez főleg a tanügyben dolgozó nem pedagógusokat érintené hátrányosan, akiknek amúgy is alacsony a bérük. A másik juttatás, amit el kívánnak törölni, a doktori címért járó havi ötszáz lej körüli összeg – fejtette ki, hozzátéve: ennek a megszüntetése is anyagilag hátrányos a pedagógusok számára. 

Ez diszkriminációt jelent

„Nem tartjuk elfogadhatónak azt sem, hogy a címzetes pedagógusoknak kötelező módon nyolc órát kell az iskolában ülniük, ahol nincsenek megfelelő körülmények, azaz nem biztosítanak sem számítógépet, sem meleg ebédet, hogy csak néhány aspektust említsek. Feltétlenül meg kell említenem, hogy júniusban, amikor esedékes volt a tanügyi szakszervezetek által per útján elnyert pénzügyi juttatások kifizetése, a szakszervezeti tagok közül többen nem kapták meg az őket megillető összeget, a nem szakszervezeti tagok viszont igen. Ez diszkriminációt jelent – hangsúlyozta Lucia Cojocaru.

Kérdésünkre kifejtette: a tanügyi szakszervezetek nem kívánják bojkottálni a küszöbön álló képességvizsgát, ám ha az alkalmazottakat hátrányosan érintő elgondolásokat gyakorlatba ültetik, akkor a következő, 2025/2026-os tanév tanügyi sztrájkkal fog kezdődni.