A beszélgetést vezető és egyúttal kérdező Rácz Béla Gergely egyetemi oktató arra is kíváncsi volt, Tánczos Barna kormányfő helyettes hogyan élte meg a korábbi tisztségét, hiszen nem volt könnyű, sem kényelmes pénzügyminiszternek lenni, vállalni az azzal járó felelősséget.
– Sok minden egyébre is „vetemedtem”, mielőtt pénzügyminiszter lettem volna. Az előző kormányban a környezetvédelmi tárca került az RMDSZ-hez. 2020-ban tíz percig voltam pénzügyminiszter. Most nem úsztam meg, pedig reménykedtem, hogy a kinevezésem kapcsán Kelemen Hunor szemében felcsillan a sanda mosoly, hogy ez csak vicc, de kőkemény tárgyalás eredménye volt a kinevezésem. Már több minisztériumban dolgoztam, tudtam, mit jelent a költségvetés. A tárcavezetőket nem érdekli a deficit (a költségvetési hiány vagy veszteség). Aki miniszterként deficitben gondolkodik, neki se fogjon a fejlesztésnek. Minden tárcavezető az általa vezetett minisztérium érdekét teszi előre. 2024 decemberében az RMDSZ volt a mérleg nyelve a kormányban, a szövetségtől függött, hogy többségi vagy kisebbségi kormány lesz. A két nagy párt a padlóra került, és az RMDSZ adott új lendületet az egésznek. Nagy volt a meglepetés, amikor a tények világossá váltak: 2024 utolsó három-négy hónapjában féktelen költekezés volt, mi lettünk a deficitbajnokok Európában. Most azért is nehéz csökkenteni a hiányt, mivel 2025 első hat hónapjában nem voltak deficitcsökkentő intézkedések. Az idei elnökválasztási kampányban ez nehéz is lett volna – válaszolta Tánczos Barna volt pénzügyminiszter.
Beszélt arról is, hogy „az elmúlt harminc évben az RMDSZ-nek nem osztottak komoly lapot fiskális politika terén, ez megmaradt a nagy pártok szintjén, hogy ők majd tudják, hoznak jó minisztert, szakértőiket. Nem foglalkoztunk soha fiskális politikával. Januárban pedig fel kellett göngyölíteni mindent, össze kellett szedni a csapatot, meg kellett győzni a nagy pártokat, hogy reformokra van szükség a költségvetés összeállításában, az önkormányzati pénzek leosztásában, 5 százalékos költségcsökkentés kell minden minisztériumban. Amikor a „szent tehenekhez” próbálsz hozzányúlni, mert muszáj, az rettenetesen fájdalmas tud lenni.”
Tánczos Barna kifejtette: szakminisztérium vezetőjeként úgy érezte, hogy a pénzügyminisztérium mélyen beleszól a szakpolitikák alakításába. A tárcavezetők sokszor érzik azt, hogy mostohagyermekei a kormánynak. A pénzügyminisztériumnak meg nehéz egyensúlyt teremteni, amikor a minisztériumok pénzt kérnek, de ugyanakkor csökkenteni kell a különböző tárcáknak kiutalt összeget. A kormányüléseken formális döntések születnek, mert a „meccsre” az előzetes tárgyalásokon kerül sor, az utolsó szó pedig mindig a miniszterelnöké.
– A megszorító intézkedések kapcsán az elemzések is arról szólnak, mennyire rossz most, mennyire nehéz lesz a következő időszak. De az éremnek van másik oldala is. Románia zárkózott fel a leggyorsabban az EU-hoz a keleti blokkból. Minek volt köszönhető ez a relatív gyors ütemű felzárkózás, és mi volt a hátulütője? – tette fel a kérdést Rácz Béla Gergely egyetemi oktató, közgazdász.
– Tizenkét évvel ezelőtt Románia a fogyasztás alapú fejlődést választotta, ami mögött nem volt termelékenység, sem nagyobb volumenű termelésnövekedés, ami a deficitet megelőzte volna. Ma Romániának a nagy költségvetési hiány miatt a külkereskedelmi mérleghiány a legsúlyosabb problémája. Ahhoz, hogy ez helyreálljon, és visszakerüljünk a 11-12 évvel ezelőtt egyensúlyi helyzetbe, további tíz évre van szükség. Kell tíz éven át tartó stabil gazdasági növekedés, amikor nem a fogyasztásnak, hanem a termelésnek kell növekednie. Az óriási volumenű közberuházás a gazdasági növekedés egyik motorja. De, ha nem fejlődik a privát szféra, akkor problémák lesznek. A jelenlegi állapotot hitelből nem lehetett tovább finanszírozni. És ezt nem a pénzügyminiszter mondta, hanem a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek. Annyira drágák ma a hitelek, hogy Románia dupla kamattal vesz fel hitelt Magyarországhoz képest, hogy finanszírozni tudja a költségvetési hiányt. A nagyon népszerűtlen döntéseket nem 2025-ben, hanem 2023-ban vagy akár már 2022-ben meg kellett volna hozni, és akkor most jól haladhatnánk, kényelmetlen döntések nélkül – magyarázta Tánczos Barna.
Arra a kérdésre, hogy a 2024-ben megejtett bér- és nyugdíjemeléseket miért nem „hálálta” meg a választópolgár a 2024-es választáson, a politikus elmondta:
– Az RMDSZ 2023 közepétől 2024 végégi ellenzékben volt. Ezt először büntetésként éltük meg. Látva, hogy milyen sebességgel haladnak rossz irányba a dolgok, elkezdtünk hálát adni, hogy nem maradtunk kormányon. 2024 volt az első olyan év, amikor a béremelést nem hálálta meg szavazattal a választópolgár. A szavazatok 40 százaléka a szélsőségesekhez ment, a két nagy párt elveszítette stabil támogatói bázisának jelentős részét. Az RMDSZ már 2024-ben is azt mondta, hogy karcsúbb államot kell kialakítani, amely jobban tiszteli a polgárokat. Még 2024-ben sem ébredtek fel a nagy pártok, még most sem érzik, hogy „karcsúbb” állam, más berendezkedés sokat segítene Romániának. Mit jelent a karcsúbb állam? Kevesebb intézményt, több digitalizációt, több tisztelet az adófizetőknek. A becsontosodott rendszerek átmozgatása óriási erőfeszítést jelent.
Mi történt volna Romániában, ha idén sem hoznak megszorító intézkedéseket? – tette fel a kérdést Rácz Béla Gergely. Tánczos Barna elmondta, januárban a költségvetést már úgy állították össze, hogy megegyeztek a koalícióban egyes költségek visszafaragásáról, és ha idén nem történik semmi, megismétlődik a tavalyi, 9 százalék fölötti költségvetési hiány, de ezt nem kellene idén megismételni.
– Ma nincs gazdasági válság Romániában, mert nem a valós gazdasággal van baj. Vannak betöltetlen munkahelyek, nem nagy a munkanélküliség. Itt közköltekezési probléma és költségvetési deficit van, mert az állam rosszul méretezte a kiadásait. Az áfa- és az adónövelés ezt próbálja korrigálni, célja a bevételek növelése, de bizonyos költségeket csökkenteni kell – magyarázta Tánczos.
– Tehát a hétköznapi embernek is rosszabb lett volna, ha nem hozzák meg ezeket a népszerűtlen intézkedéseket, mert a Nemzetközi Valutaalap is sokkal drasztikusabb intézkedéseket tett volna kötelezővé. Ezek a megszorítások fájnak, de ezek alternatívája a még nagyobb megszorítás lett volna – tette hozzá Rácz Béla Gergely.
– Bízok abban, hogy ez a csapat rendbe tudja rakni a dolgokat, és nem próbál populista módon megmenekülni a rengeteg kritikát ért intézkedéscsomagtól. Az RMDSZ azért maradt kormányon, mert még mindig jobb bentről befolyásolni a döntéseket. Az intézkedések elhalasztása vagy meg nem hozatala esetén jön a nemzetközi válságmenedzser és megmondja, mit kell tenni, de nem érdekli, hogyan fogunk megélni. Ezt már megéreztük 2010-ben, amikor a kormánynak kénytelenül el kellett fogadnia a fizetések 25 százalékos csökkentését. Amennyiben 2025 nem lett volna választási év, januártól hamarabb életbe lehetett volna léptetni a megszorító intézkedéseket, de a választás tétje az volt, hogy azt ne a szélsőséges jelölt nyerje meg – elevenítette fel a közelmúlt eseményei Tánczos Barna.
Ami a megszorítások második csomagját illeti, Tánczos elmondta: az önkormányzatokra vonatkozó intézkedéseket fogja tartalmazni, a progresszív adózás bevezetésére nincs politikai akarat, ugyanakkor a helyi adók emelése sem kizárt.
A román gazdaság jövőbeli kilátásai kapcsán Tánczos kiemelte: ahhoz, hogy jövőre elkezdődjön a gazdasági növekedés, politikai stabilitásra van szükség. „Nehéz perspektíváról beszélni Romániában. De, ha túl leszünk a politikai válságon, majd jönnek további külföldi befektetők az országba. Románia továbbra is vonzó és versenyképes a régióban. Lesz továbbra is olyan külföldi beruházás, ami Romániát előre tudja vinni. Egyensúlyt kell teremteni a központi költségvetési kiadásokat illetően, a magánszektornak meg kell előznie az állami szektort az átlagbér tekintetében. A pozitív eredmények másfél év múlva lesznek láthatóak” – vázolta fel röviden a jövőt Tánczos Barna kormányfő helyettes.
Borítókép: RMDSZ Kolozs megye Facebook
