Rendkívüli kolozsvári koncerten Bartók Kétzongorás és ütőhangszeres szonátája

Rendkívüli koncertet ad május 2-án, este 7 órakor a kolozsvári Egyetemiek Háza dísztermében Ana Silvestru, Zürichben élő román zongoraművésznő, aki kifogástalan tolmácsolásáról és technikájáról híres. A meghívott előadók között szerepel a német Rainer Seegers, a Berlini Filharmonikus Zenekar első ütőse, az olasz zongoraművész Giulio Biddau és Mihaela Despa, a Berni Szimfonikus Zenekar első ütőse.

Elhangzik többek között, a koncert fénypontjaként, Bartók Kétzongorás és ütőhangszeres szonátája, amelyet emberemlékezet óta nem játszottak Kolozsváron. Az ingyenes koncertre a https://news.ubbcluj.ro honlapon elérhető űrlap kitöltésével lehet helyet foglalni. 

Maurice Ravel spanyol zeneszerző születésének 150. évfordulójára és Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszeretők idén. Ezért a két évfordulós zeneszerző művei is szerepelnek a műsoron, de Johann Sebastian Bach Gotteszeit ist die allerbeste Zeit BWV (Actus Tragicus) című Kurtág György által átdolgozott korálját, az André és Jacques Philidor által ütőhangszerekre komponált indulóját és Claude Debussy Lindaraja című, két zongorára írt művét is előadják.   

Felcsendül Maurice Ravel Lúdanyó meséi című, két zongorára és ütőhangszerekre írt műve, amelyben az ember és zenész Maurice Ravel lényegi vonásai tökéletes harmóniában fonódnak össze.  „Egyetlen zeneszerző sem volt képes előidézni éteribb hangzást. Ravel olyan volt, mint a gyermek: tudta, hogyan védje meg a lelke mélyén szunnyadó gyerekkor gazdagságát és titokzatosságát” – írta róla Manuel Rosenthal zeneszerző és karmester. Alig néhány évvel később a francia barokk túláradó fantáziája és eleganciája az egyetlen menedékké vált az első világháború barbársága elől, amelynek borzalmait Maurice Ravel nemcsak hogy nem kerülte el, de a fronton is szembe akart nézni vele. A hatóságok azonban nem tartották harcképesnek, de ez sem állította meg a zeneszerzőt: mentőkocsi sofőrjeként vett részt a verduni csatában. 

A kamarazene-irodalom egyik legfontosabb és legnehezebb remeke, a Kétzongorás és ütőhangszeres szonáta szerzője, Bartók Béla azon kevesek közé tartozott, akinek hírneve tiszta maradt az 1930-as, 1940-es évek után. A nácizmus heves ellenzőjeként Bartók fittyet hányt Ausztria és Magyarország antiszemita törvényeire, megtiltotta, hogy műveit Németországban kiadják. A falusi zene miatti szeretete miatt eljutott Anatóliába és Észak-Afrikába, nemzedéktársai megrökönyödésére. Életének utolsó éveit száműzetésben töltötte, az új, de számára teljesen idegen világban.