Nem az AI a legnagyobb kockázat, hanem az, ha nem tanuljuk meg használni

Király Attila: az AI-jal együtt kell dolgoznunk, de a döntést nem bízhatjuk rá

Személyes tanár, naptárat szervező asszisztens, vásárlásban segítő digitális társ: a mesterséges intelligencia (AI) egyre több hétköznapi feladatban jelenik meg, és néhány éven belül még szorosabban beépülhet az életünkbe. A Kolozsvári Magyar Napokon két előadás kereste a választ arra, hogyan alakíthatja át az AI a munkát, a tanulást és mindennapi döntéseinket. Király Attila marketingszakember szerint pontosan nem jósolható meg, merre fejlődik a technológia, a már látható változásokra azonban sem az elutasítás, sem a kritikátlan lelkesedés nem megfelelő válasz. Meg kell tanulnunk együtt dolgozni az AI-val úgy, hogy az ellenőrzés és a felelősség továbbra is nálunk maradjon. Az oktatás jövőjéről Seer László egyetemi oktatóval és Mártonnal, a ChatGPT-alapú virtuális beszélgetőtárssal azt is körüljárták, milyen tudásra és készségekre lesz szükségük a mai diákoknak ahhoz, hogy 2035-ben is boldoguljanak.

A mesterséges intelligencia már nemcsak kérdésekre válaszol, hanem egyre több hétköznapi és munkahelyi feladat elvégzésében is segíthet. Hogy ez miként alakíthatja át a következő éveket, és milyen szerepe lehet az oktatásban, arról két előadáson beszélgettek a Kolozsvári Magyar Napokon. A résztvevők szerint az AI térnyerésével az emberi döntés, a kritikus gondolkodás és az ellenőrzés jelentősége is felértékelődik.

Király Attila, a SEO 365 marketingcég alapítója és vezetője saját, 27 éves marketinges tapasztalatán keresztül érzékeltette, milyen gyorsan alakult át az információkeresés. Pályája kezdetén még telefonkönyvből kerestek szolgáltatókat, később az internetes keresők váltak az információszerzés elsődleges eszközeivé, ma pedig egyre gyakrabban közvetlenül valamelyik mesterségesintelligencia-rendszerhez fordulunk kérdéseinkkel.

Hasonló átalakulás zajlik a munkafolyamatokban is: az AI egyre több időigényes, ismétlődő feladatot képes átvenni. Király példaként egy olyan, több forrásra épülő adatgyűjtési folyamatot említett, amely korábban mintegy 210 munkaórát igényelt, automatizálva azonban ennek töredékére csökkenthető a ráfordított idő. Az összegyűjtött információk rendszerezésében és elemzésében ugyancsak szerepet kaphat a mesterséges intelligencia. Mindez az ember feladatát is átalakítja: az adatgyűjtés helyett egyre nagyobb hangsúly kerül az információk értelmezésére, az összefüggések felismerésére és a megalapozott döntések meghozatalára. A szakember szerint ezért az AI térnyerésével különösen felértékelődik a kritikus és analitikus gondolkodás.

Az AI egyre összetettebb, több lépésből álló feladatok elvégzésére is képes. Király példaként említette a naptárszervezést: egy AI-val támogatott rendszer az ügyfél megkeresése alapján megfelelő időpontot kereshet, egyeztetheti azt, majd beillesztheti a találkozót a naptárba. A következő években szerinte egyre több hasonló digitális asszisztens jelenhet meg a munkahelyeken. Ezek már nem csupán egy-egy kérdésre válaszolnak, hanem önállóan végigvihetnek összetettebb munkafolyamatokat: leveleket fogalmazhatnak, ajánlatokat vethetnek össze, információkat gyűjthetnek és rendszerezhetnek, vagy akár egy projekt előkészítésében is közreműködhetnek.

A feladatok egy részének átadása ugyanakkor nem jelenti a felelősség átruházását. „Az AI erősíti a képességeidet, de a döntés mindig a tiéd, és a tiéd is kell hogy maradjon” – fogalmazott Király Attila. Az AI által előállított eredményeket ezért továbbra is ellenőrizni kell: ha például egy mesterséges intelligenciával készített prezentációban hibás adat szerepel, annak kiszűrése és javítása a felhasználó felelőssége marad – mondta.

Személyes tanár lehet – de tanulni nekünk kell

Az oktatásban Király az AI egyik legnagyobb lehetőségét a személyre szabott tanulásban látja. Svédországi tanulmányai során megtapasztalta, milyen, amikor a diákok egyes tárgyakból tudásszintjüknek megfelelően haladhatnak. Az AI ezt akár egyetlen tanulóhoz is igazíthatja: teljesítményétől függően könnyebb vagy nehezebb feladatokat adhat, másképp magyarázhatja el a nehezebben érthető részeket, és további gyakorlási lehetőséget kínálhat. Egy kezdő például személyre szabott tanulási tervet kérhet, majd a rendszerrel ellenőriztetheti a megoldásait is. Ez Király szerint nem teszi feleslegessé a pedagógust, inkább arra késztet, hogy újragondoljuk a tanár szerepét.

Ezt a kérdést vitte tovább az AI az oktatásban és a fiatalok jövője: Mit tanuljon ma egy diák, ha 2035-ben is sikeres akar lenni? című kerekasztal. Seer László szerint ilyen időtávlatban aligha lehet megjósolni, mely szakmák vagy technológiák lesznek meghatározók, az viszont már most látható, hogy az AI használata az írás, az olvasás és a számolás mellett új alapkészséggé válhat.

Márton, a ChatGPT-alapú virtuális résztvevő a folyamatos tanulás képességét emelte ki: a kíváncsiság, a jó kérdések megfogalmazása és a kapott válaszok ellenőrzése hosszabb távon fontosabb lehet, mint egy-egy mai alkalmazás ismerete. A kerekasztalon így a mesterséges intelligencia nemcsak beszédtéma volt, hanem – AI által generált válaszokon keresztül – maga is bekapcsolódott a beszélgetésbe.

Hol kezdődik a gondolkodás kiszervezése?

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mikor támogatja az AI a tanulást, és mikor végzi el azt a diák helyett. Márton példája szerint ha valaki maga ír vázlatot, majd az AI-val keresteti meg a gyenge pontjait, továbbra is ő gondolkodik és dönt. Ha viszont megértés nélkül átveszi a kész választ, éppen arról a folyamatról mond le, amelyből tanulhatna.

Seer László arra figyelmeztetett, hogy a valódi tanulás erőfeszítéssel jár. A probléma önálló megoldása közben az ismeretek mélyebben rögzülhetnek, mint amikor azonnal rendelkezésünkre áll a kész eredmény. A gyorsaság ezért az oktatásban nem mindig előny: néha a próbálkozás és a hibák kijavítása a feladat legfontosabb része.

Az AI a számonkérést is átalakíthatja. A beadott esszé önmagában már kevésbé mutatja meg, hogy a diák érti-e a témát. A beszélgetés során felmerült, hogy a tanárok vázlatokat, köztes változatokat, forrásnaplót és a választott megoldások indoklását is kérhetik. Rövid szóbeli beszélgetésben pedig kiderülhet, képes-e a diák elmagyarázni és alkalmazni a leírtakat.

Seer szerint az alapfogalmakat és a szaknyelvet továbbra is meg kell tanulni. Ezek nélkül nehéz megítélni azt is, hogy az AI válasza helyes-e. A számonkérésben ugyanakkor nagyobb szerepet kaphatnak az életszerű problémák és szimulációk, amelyekben a diáknak nem elég előállítania egy szöveget: meg is kell védenie a döntését.

A jó prompt még nem AI-műveltség

A mesterséges intelligencia használatát gyakran a jó utasítások megfogalmazásával azonosítják, az AI-műveltség azonban ennél többet jelent. Tudni kell, mikor tévedhet a rendszer, milyen állítást szükséges más forrásból ellenőrizni, mely adatokat nem célszerű rábízni, és mikor kell elutasítani egy meggyőzőnek tűnő javaslatot.

Seer az általános iskolai tiltás helyett világos kereteket tart célravezetőnek. Lehetnek helyzetek, amikor a diáknak AI nélkül kell dolgoznia, mert előbb az alapvető készséget kell kialakítania. Máskor a technológia hasznos tanulási eszköz lehet. Mivel az AI-val készült szövegek felismerésére szolgáló programok is tévedhetnek, az oktatást nem érdemes pusztán arra építeni, hogy a tanár megpróbálja „elkapni” a használatán ért diákot. Világossá kell tenni, melyik feladatrészben kérhető segítség, és melyikben várható önálló munka.

Megváltozik a pályakezdők első lépcsőfoka

Az automatizálás a munkába lépést is érintheti. Seer szerint könnyen gépesíthetők azok az ismétlődő, belépő szintű feladatok, amelyeken keresztül korábban a fiatalok megtanulták a szakma alapjait. Úgy fogalmazott, a szakmai „létra teteje” megmarad, de az alja megváltozik.

Ezért a munkahelyeknek is át kell gondolniuk a pályakezdők képzését.

Király Attila úgy vélte a szakmai tudás láthatóvá tétele is fontosabb lehet. A személyes márka építését hangsúlyozta, amely által valaki dokumentálja a végzettségét, tapasztalatait és eredményeit, és megmutatja, milyen munkára képes. Nemcsak az számíthat, mit tud valaki, hanem az is, hogy ezt hitelesen be tudja-e mutatni.

Amikor az asszisztens már vásárolni is tud

Király előadásában a hétköznapok lehetséges átalakulásáról is beszélt. Az AI-asszisztensek segíthetnek a napi program tervezésében, az útvonalak kiválasztásában, a fordításban, az egészségügyi adatok követésében vagy az okosotthon vezérlésében. E lehetőségek egy része már ma is létezik, széles körű és megbízható használatuk azonban további fejlődést igényel.

Milánóban látott okostükör példájával mutatta be, milyen lehet, amikor több digitális szolgáltatás egyetlen rendszerben kapcsolódik össze. Az eszköz felismerte a felhasználót, megjelenítette a napi programját, figyelmeztette egy közelgő születésnapra, majd a korábbi preferenciák és a rendelkezésre álló keret alapján az ajándékvásárlásban is segítséget ajánlott. Az ilyen rendszerek ugyan kényelmesebbé tehetik a hétköznapokat, használatuk azonban adatvédelmi kérdéseket is felvet: milyen személyes információkhoz férhet hozzá egy digitális asszisztens, és meddig terjedhet a felhatalmazása arra, hogy a felhasználó nevében cselekedjen.

Az előadó szerint a vásárlásban a hagyományos keresés mellett egyre nagyobb szerephez juthatnak a hangalapú kérések és a személyre szabott ajánlatok. A rendszer akár több lehetőséget is összehasonlíthat helyettünk. Az ajánlat mögötti szempontokat és az árat azonban ekkor is érdemes ellenőrizni.

A tanár szerepe megmarad, de átalakul

Seer László és Márton egyaránt úgy vélte, hogy az AI nem teszi fölöslegessé a pedagógust. Amikor az információ pillanatok alatt elérhető, felértékelődik az a tanár, aki felkelti a kíváncsiságot, megszerzi a diák figyelmét, és kérdéseivel segít felismerni, mit értett meg valójában. Az iskola ráadásul közösségi tér is: a társakkal és a tanárral kialakított kapcsolatok szintén részei a tanulásnak.

Király Attila szerint a technológia gyors változása miatt már nem működik az a modell, amelyben valaki befejezi a tanulmányait, majd évtizedeken át lényegében ugyanazzal a tudással dolgozik. Folyamatosan alkalmazkodni kell. Eközben a kreativitás, az empátia, a kritikus gondolkodás és a felelősségvállalás jelentősége nem csökken, hanem nőhet.

A magyar napok programjában szerepelt A következő 10 év – AI és robotok című előadás is, ezt azonban végül nem tartották meg. A tervezett program az AI-ügynököktől a humanoid és ipari robotokon át az önvezető rendszerekig vizsgálta volna a már látható technológiai irányokat. Központi kérdése az lett volna, milyen hozzáadott érték marad az emberé, ha a gépek egyre több feladatot képesek elvégezni.

A mesterséges intelligencia témája várhatóan februárban kerül ismét napirendre Kolozsváron: a szervezők hosszabb rendezvénysorozatot terveznek, ennek részleteit azonban egyelőre nem ismertették.

A két megtartott előadás sem kész jóslatot adott a közönségnek. Inkább arra ösztönzött, hogy minden új eszköznél megkérdezzük, mit bízhatunk rá, mit kell magunknak megtanulnunk, és hogyan ellenőrizzük az eredményt. Király Attila megfogalmazásában „a legnagyobb kockázat nem az AI, hanem az, ha nem használjuk”. A kolozsvári beszélgetésekből az is kiderült, használni akkor tudjuk jól, ha közben a gondolkodást és a felelősséget megtartjuk magunknak.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!