– Erdővidékről és Budapestről, falvakból és városokból érkeztünk a kincses városba, ahol Kriza János unitárius püspök beírta nevét magyar népünk, nemzetünk szívébe. Magunkban hordozzuk azt az ősi üzenetet, amit a Vadrózsák gyűjtemény olvasásakor szívtunk magunkba. Belenőttünk ebbe a modern korba, de szívünkben őrizzük a valós tanítást, hogy jól és szépen csak úgy lehet élni itt, ha meríthetünk magyar anyanyelvünkből. Krizának a hite erőt és kitartást adott. Változatlan lendülettel tudta összegyűjteni a szent és igaz hagyatékot, ami kiapadhatatlan erőforrás. Isten segítsen, hogy át tudjuk adni őseink áldott, szent hagyatékát – fogalmazott igehirdetésében a nagyajtai unitárius lelkész.
– A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) számára Kriza nemcsak névadó, hanem szellemi erő is. A 19. századi folklorisztika úttörőjeként Kriza felismerte, hogy a népköltészet nemcsak kuriózum, hanem a nemzeti kultúra forrása. Az 1863-ban megjelent Vadrózsák kötete a tematikus rendszerezést és a műfaji szempontokat tekintve az első modern népköltészeti kiadvány. Kriza abban az időben kezdett el gyűjteni, amikor a gyűjtés módszertana alakulóban volt. A KJNT már 1990-es megalakulása óta felvállalta ennek az örökségnek a továbbvitelét. 2013-ban kiadtuk a Vadrózsák második kötetét, a harmadik kötet még várat magára – mondta el az emlékkonferencia megnyitóján Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke. Hozzátette: ezer tételt meghaladó digitális adatbázisuk a szélesebb közönség számára is elérhető. – Kriza János munkássága ma is releváns: nemcsak történelmi előzmény, hanem módszertani kiindulópont. Nemcsak megemlékezés, hanem szakmai impulzus, ami szakmai együttműködéssé is alakulhat – jegyezte meg a KJNT-elnök.
– Anyai nagyapám, a homoródalmási születésű Kriza Kálmán az első világháború után telepedett le Magyarországon. Négy gyermekének, sőt unokáinak is meghatározta a gondolkodásmódját az, ahogy Kriza Jánosról, az én szépapámról beszélt – mondta Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő. Kifejtette, másfél évvel ezelőtt kezdték el tervezni a Magyar Unitárius Egyházzal az emlékévet, amelynek sokadik állomásához érkeztek most. A torockói szoboravatás mellett Székelykeresztúron is megemlékeztek Kriza Jánosról, és a kolozsvári tudományos konferenciát közös gondolkodás követi Budapesten. – Kriza János az 1848-as szabadságharc bukása után akart a magyar nemzet szomorú hangulatán változtatni minden tevékenységével. A szabadságharc utáni fojtogató légkörben reményt adott híveinek, nemzetének. Meg akarta akadályozni azt a herderi jóslatot, miszerint a magyar nyelv el fog tűnni Európából. Így kapcsolódott be a székely–magyar népi kincs gyűjtésébe, követve a Grimm testvérek által Németországban elindított mesegyűjtést. Kriza tehát európai modellbe illeszkedett be, és a népköltészeten keresztül a nemzeti karaktert és az önazonosságot tárta fel. A nyelvápolást is fontosnak tartotta: nyelvemlékeket gyűjtött, népdalokat, katonadalokat írt. A Vadrózsák című gyűjtésével behozta a székely népi kincset a magyar köztudatba, lefektette a néprajzkutatás tudományos alapjait. Kitartó munkájában hite volt a támasza – mutatott rá Németh Zsolt.
– Kriza János hatalmas munkája természetes egységet alkot, amelyet a magunkénak érzünk. A torockói szoboravatással nem száműztük őt piedesztálra, hanem beemeltük a jelenünkbe. Az a vállalás, ami Krizában sűrűsödik, egybecseng egyházunk törekvésével, miszerint a vallás megélése által a nemzeti kultúrát éljük meg, és a nemzeti kultúrán túl az egyetemes emberi életet és a kultúrát szolgáljuk – mondta Kovács István unitárius püspök. Hozzátette: Kriza idealizmusa és hite teremtő erőt adott neki, hogy mindent megújítson, ami körülötte volt. – Személyisége és tevékenysége által talált önmagára az unitárius egyház. Újjáteremtette az egyházat, a teológiai gondolkodást. Hitének lényege: ésszerű vállalást kell hirdetni, ami erőt ad az észnek és meleget a szívnek; a vallás fényt és meleget áraszt magából. Egyaránt jelenti a hagyományőrzést, de a nyitottságot is egymás felé, a jövő felé. Ezt az örökséget emeljük előtérbe – mutatott rá Kriza munkásságának jelentőségére az unitárius püspök.
Szintén hétfőn nyitották meg a Vallásszabadság Házában a Kriza János-kiállítást, amelyen az unitárius püspök és néprajzkutató életútját jelző dokumentumok és személyes tárgyak láthatók.
– Nem volt könnyű a Kriza János életéről szóló kiállítási anyagot összeválogatni. Három hónapos dokumentáló munka előzte meg, de ez az idő is kevés volt. Önéletrajzi levele alapján csoportosítottam a kiállítás anyagát, továbbá levéltári és könyvtári dokumentumokat is átolvastam – beszélt a Kriza János életvonalára épülő tárlat előkészítéséről Furu Xénia, a Magyar Unitárius Egyház építészeti tanácsadója. – Az első tárlóban Kriza János tanulmányainak helyszíneit (Nagyajtát, Torockót, Kolozsvárt és Berlint) mutatom be. A második tárlóban lelkészi pályafutását emelem ki: itt látható a lelkészszenteléskor mondott beszéde, prédikációi stb. A harmadik tárlóba a tanári pályafutásának időszakából választottam néhány dokumentumot. A negyedik tárlóban az 1861-es püspökké szentelésekor mondott zsinati beszéde látható. Az ötödik tárlóban feleségével és gyermekeivel folytatott levelezéséből kaphatunk ízelítőt. A hatodik tárlóban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává és a Kisfaludy Társaság tagjává való választásával kapcsolatos fényképek, dokumentumok találhatóak. A hetedik tárló a nagyajtai vármúzeum kiállításából származik, ez a népköltészeti hagyatékot mutatja be. A nyolcadik tárlóban pedig néhány személyes tárgy látható – ismertette a Kriza-tárlat anyagát Furu Xénia. Furu Árpád építészeti és műemlékvédelmi tanácsadó a konferencia termében található festményekről – többek között a Munkácsy-tanítvány Kőváry Endre és Sárdy István alkotásairól – értekezett.
A konferencia előadásai mellett Marosán Csaba kolozsvári színművész Kriza150 című felolvasó színházi előadásán is részt vehettek az érdeklődők.
