Nem mérések, hanem adatok alapján számítanak zajszintet
Négy zajforrást vizsgáltak
A kolozsvári zajszint csökkenését célzó akcióterv közvitáján bemutatták a romániai Vibrocomp építőmérnöki és környezetvédelmi tanácsadó cég által összeállított akciótervet.
„A zajtérkép csak négy zajforrást vesz figyelembe: a személygépkocsik általi közúti forgalom, a vasúti forgalom, a légi közlekedés és az ipari létesítmények zaját. Az önkormányzat viszont csak a közúti forgalom, az ipari létesítmények, a villamosok által keltett zajra vonatkozó térképet köteles kidolgozni. A vasúti közlekedés zaját bemutató térképet a vasúttársaságnak, míg a repülőgépek zajtérképét a reptérnek kell kidolgoznia. A város zajtérképe nem tartalmazza az alkalmi zajforrásokat, mint például a koncertekét, fesztiválokét, vendéglői tevékenységét, így ezekről most nem beszélek. A kolozsvári forgalmas utcákban észlelhető zajszint csakis úgy csökkenthető hatékonyan, ha minden autót kitiltunk ezekből. A gépkocsiforgalom csökkentéséhez elengedhetetlen a lakosok tájékoztatása” – kezdte az akcióterv bemutatását Néda Tamás, a Vibrocomp tanácsadó cég képviselője.
Ezt követően érdekes információt közölt a szakember: a városban a zajszintet nem a különböző eszközök által végzett mérések alapján állapítják meg, hanem az éves átlag-járműforgalom adatai alapján. A nap 24 óráját három – nappali, esti és éjszakai – csoportra osztják. A járműforgalom adatait bevezetik egy programba, és ezek alapján azonosítják be a zajos utcákat, ahol beavatkozásra van szükség. A villamosok által keltett zaj esetén sem a zajszintmérés értékeit veszik figyelembe, hanem a villamosok műszaki adatait és a sínek jellegzetességeit, mert így írja elő a törvény. „Jómagam is többször szembesültem azzal, hogy a jelenleg közlekedő villamosok nagyobb zajt keltenek, mint ami a műszaki adatlapjukon szerepel. Ezért elképzelhető, hogy a villamosokat gyártó cég nem tartotta be a vállalását” – tette hozzá a szakember. A városban tehát a gépkocsi- és a villamosforgalom okozza a legtöbb gondot, az ipari létesítmény(ek) által keltett zajszint elhanyagolható.
„A zajszintkezelési akciótervnek két célkitűzését emelném ki. Egyrészt, hogy milyen konkrét intézkedést kell hoznunk a zajszint csökkentésére, másrészt milyen intézkedések szolgálják a csendesebb városrészek védelmét. A gépkocsiforgalom csökkentése érdekében a kolozsvári önkormányzat mindent megtesz az alternatívák biztosítása terén. Ezért küzdünk a helyiérdekű vasút, a körgyűrű és a metró megvalósításáért, de a villamosított vasúti közlekedés is ezt a célt szolgálja. A Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat gépkocsiflottájának hetven százaléka környezetbarát jármű. A zajszint csökkentéséhez azonban mentalitásváltásra is szükség van” – közölte Dan Tarcea alpolgármester, majd elmondta: nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az elmúlt 35 évben jelentősen megnőtt a kolozsvári személygépkocsik száma. Míg 1990-ben csak 50 ezer gépkocsit tartott nyilván adózás szempontjából a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, most ezek száma meghaladja a 225 ezret, és ehhez hozzáadódik közel 25 ezer gépkocsi, amelyekkel a Kolozsváron tanuló egyetemisták közlekednek és a több ezer lízingelt gépkocsi.
Több mint kétszáz panasz a zaj miatt
A vita első hozzászólója, Valer Micle a Ferenc József / Horea úton közlekedő villamosok zaja miatt panaszkodott, és azt akarta tudni, ha korlátoznák a járművek sebességét, csökkenne-e a zajszint. Válaszában Néda Tamás eloszlatta azt a tévhitet, miszerint a villamosok sebessége miatt nagy a zaj. Szerinte a sínek közé hangtompító berendezést kellene tenni, vagy a szerelvényeket újakra cserélni.
Bogdan Mureşan hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a város különböző részein autóversenyekhez hasonló rendezvényeket szerveznek éjszaka, amelyek szintén nagy zajt keltenek. Emiatt a rendőrség beavatkozását sürgette.
„A város zajszintje kapcsán kétszáznál több kolozsvári tett panaszt. Ennek fényében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elküldte javaslatcsomagját a polgármesteri hivatalba. A lakosokat főleg az éjszakai zajok zavarják, mert nem tudnak pihenni. Tanácsosokként nem mondhatjuk azt a lakosoknak, hogy az őket zavaró zaj kezelése nem a városháza feladata. Az általános beavatkozásról át kell térni az eseti, azaz specifikusra, hogy ott oldjuk meg a problémát, ahol az keletkezik. Első lépésként javaslom zajszintmérők felszerelését a forgalmas utcákban, mert erre már más európai országban is van példa. Megértem azt is, hogy bizonyos esetekben nem az önkormányzat illetékes a zajszint kezelésében, de fel kell venni a kapcsolatot az illetékes intézményekkel, és tőlük konkrét intézkedéseket kérni” – mondta Alexandra Oană USR-s városi tanácsos, majd azt is javasolta, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vásároljon zajszintmérő berendezést, amit aztán átad az ügyben illetékes rendőrségnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szép időben az iskolákban nem lehet kinyitni az ablakot, olyan nagy a zaj. Ezért javasolta, hogy többéves tervet kidolgozva az érintett iskolákban ablakcserével vagy más eszközzel csökkentsék a zajszintet.
Válaszában Dan Tarcea alpolgármester rámutatott: a gépkocsik zaját illetően a polgármesteri hivatalnak nincs semmilyen hatásköre. Az egyetlen illetékes a közúti rendőrség. Hozzátette: jelenleg nemhogy zajszintmérő eszközök, de még fix radarok elhelyezését sem teszi lehetővé a törvény. Azt viszont elismerte: ha éjszaka egy motorbicikli nagy sebességgel végigmegy a monostori Lomb/Frunzişului utcában, azt még a Donát/Grigorescu negyedben is hallják.
Robert Helmer és George-Ionuţ Trif USR-s tanácsos egyhangúlag úgy vélte, az elhangzottak tükrében az akcióterv csak egy újabb bürokratikus közigazgatási lépés, amelynek alig van haszna.
