Beszélgetés kormányválságról, bértörvényről és magyar–magyar kapcsolatokról
Péntek délután az RMDSZ Oázisban Józan ésszel a romániai politikai káoszban címmel tartottak aktuálpolitikai beszélgetést. Kelemen Hunort, az RMDSZ szövetségi elnökét Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője kérdezte a kormányválság okairól és lehetséges feloldásáról.
Szeptember elején Nicușor Dan államfő megnevezheti az új miniszterelnök-jelöltet, Kelemen Hunor pedig arra számít, hogy az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását. Úgy vélte, a több mint száz napja tartó politikai válságot mielőbb le kell zárni, annak ugyanis jelenleg a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnagyobb nyertese. A beszélgetésen a közalkalmazotti bértörvényről, az új magyar kormánnyal kialakuló kapcsolatról is szó esett.
Kelemen Hunor szerint a jelenlegi helyzetet nem lehet pusztán a tavaszi kormánybuktatásból kiindulva megérteni, vissza kell tekinteni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi együttműködésére is. Felidézte, hogy a Florin Cîțu vezette kabinet 2021-es bukása után a két nagy párt az RMDSZ-szel közösen alakított kormányt. A szociáldemokraták már akkor ahhoz szoktak hozzá, hogy nagyobbik koalíciós partnerként liberális miniszterelnök mellett is meghatározó szerepük legyen minden fontos döntésben.
Az RMDSZ elnöke szerint a későbbi konfliktusokhoz a 2024-es választási stratégia is hozzájárult. Hibás döntésnek nevezte az önkormányzati és az európai parlamenti választás összevonását, illetve azt, hogy a PSD és a PNL közös európai parlamenti listát állított, majd az államfőválasztáson ismét egymással szemben indult. Mindez nemcsak a választókat zavarta össze, hanem a két párt közötti bizalmat is megrendítette.
A szélsőjobboldal megerősödése és Călin Georgescu váratlan előretörése után a korábbi partnerek ismét összefogtak, az együttműködés azonban Kelemen szerint már eleve rendkívül törékeny volt. Amikor 2025 júniusában Ilie Bolojan lett a miniszterelnök, a PSD ismét megpróbálta érvényesíteni, hogy nagyobbik pártként nélküle ne születhessen döntés. Bolojan azonban más vezetői karaktert képviselt, ezért folyamatos konfliktusok alakultak ki.
A szembenállás különösen az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjszabályainak módosításakor éleződött ki. Bár a szakításra csak áprilisban került sor, az RMDSZ elnöke szerint már decemberben látható volt, hogy az együttműködés nem tartható fenn.
Megbuktatták a kormányt, de nem készültek a folytatásra
Kelemen Hunor úgy vélte, a szociáldemokraták elsiették a kabinet megbuktatását, és nem gondolták végig, mi következik utána. Romániában ugyanis nem létezik a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, a kormány leváltásakor nem kell egyidejűleg új miniszterelnök-jelöltet és parlamenti többséget felmutatni.
Kelemen szerint a PSD-nek a Bolojan-kabinet bukása után vállalnia kellett volna a kormányzást, akár kisebbségi kormány formájában is. Ezzel elkerülhető lett volna a több mint száznapos válság, amelynek közép- és hosszú távú következményeit még nem lehet pontosan felmérni – fogalmazott.
Az RMDSZ szövetségi elnöke Rostás Szabolcs kérdésére a pártvezetői tárgyalások kulisszáiról is beszélt. Elmondta, a közös egyeztetéseket a kabinet bukása óta Nicușor Dan államfő kezdeményezi. A Cotroceni-palotában zajló megbeszélések hangneme jóval tisztességesebb, mint amit a politikusok későbbi nyilvános nyilatkozatai alapján gondolni lehetne.
Nicușor Dant rendkívül türelmes embernek nevezte, aki akár több mint két órán keresztül is hajlandó meghallgatni a feleket, és megpróbálja közelíteni az álláspontokat.
Szeptemberben eldőlhet, ki próbálkozhat kormányalakítással
Kelemen szerint a válságnak egyszerre vannak személyi és strukturális okai. A román alkotmányos berendezkedés valóban komoly problémákat hordoz, ezek megoldásához azonban alkotmánymódosításra vagy új alkotmányra lenne szükség. Ehhez kétharmados parlamenti többség kellene, miközben a pártok jelenleg még a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazatot sem képesek biztosítani.
A személyes ellentétek feloldását az nehezíti, hogy a két nagy párt vezetői mélyen megsértették egymást, és gyakorlatilag megszűnt közöttük a bizalom. Az RMDSZ ezért többlépcsős megoldást javasolt: először olyan kabinetet kellene létrehozni, amely 2026 végéig vagy 2027 elejéig kezeli a legsürgetőbb ügyeket és elfogadja a következő évi költségvetést, később pedig újabb váltás következhetne.
Kelemen szerint a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett csak kisebbségi kormány megalakulására van reális esély. Elmondása szerint az államfő szeptember elejére ígérte egy miniszterelnök-jelölt megnevezését, azt azonban nem közölte, kit választ. Jelenleg egyik politikai oldal sem tudja felmutatni a szükséges parlamenti többséget, ezért Nicușor Dannak végül kockázatot kell vállalnia.
Az RMDSZ elnöke arra számít, hogy az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását. Az előrehozott választást mindenképpen elkerülendőnek tartja. „Falun úgy tanították nekünk, hogy a baj így is, úgy is eljön, nem kell elébe menni” – jegyezte meg.
„Az AUR nem csinál semmit, és közben folyamatosan nő”
A politikai válság legnagyobb veszélyének Kelemen Hunor az AUR folyamatos erősödését nevezte. Úgy véli, a párt úgy jutott el a mintegy húszszázalékos támogatottságtól a 30-40 százalékig, hogy lényegében semmit sem kellett tennie.
Becslése szerint az AUR támogatottsága már meghaladhatja a 35 százalékot. Ha ez a folyamat folytatódik, nem biztos, hogy Románia 2028-ig elkerülheti az AUR részvételét a kormányzásban – vélekedett.
Amennyiben a párt a következő választáson az első helyen végez, az államfő nehezen kerülheti meg, hogy kormányalakítással bízza meg. Ha mégis megkerülné, azoknak a pártoknak kellene összefogniuk az AUR ellen, amelyek jelenleg még egy néhány hónapos átmeneti kabinetben sem képesek megállapodni. „Ez az igazi nagy kockázat ebben a pillanatban” – hangsúlyozta.
Új bértörvény kell, fizetéscsökkenés nélkül
A beszélgetés jelentős része a közalkalmazotti bértörvényről szólt, amelynek elfogadása a helyreállítási terv egyik vállalása. A jogszabály elmaradása 770 millió eurós uniós támogatást veszélyeztethet.
Kelemen Hunor szerint szükség van új bértörvényre, mert a jelenlegi rendszer súlyos aránytalanságokat és méltánytalanságokat tart fenn a különböző közalkalmazotti csoportok között. Az RMDSZ azonban csak olyan változatot hajlandó támogatni, amely egyetlen alkalmazottnál sem vezet jövedelemcsökkenéshez.
A legutóbbi tervezet az oktatásban, az egészségügyben és a helyi közigazgatásban egyaránt tartalmaz olyan besorolásokat, amelyek alacsonyabb alapfizetést eredményeznének. A különbséget az állam átmeneti pótlással egészítené ki, Kelemen azonban ezt méltánytalannak és bizonytalannak tartja. „Nem lehet azt mondani egy huszonöt éve dolgozó tanárnak, hogy a munkája holnaptól kevesebbet ér, de az állam majd kipótolja a különbséget” – magyarázta.
Az sem világos, hogy a kompenzáció meddig járna, illetve beleszámítana-e a nyugdíjalapba. Emellett a szükséges pénzügyi forrás sem áll rendelkezésre. Az RMDSZ sem újabb adóemelést, sem a beruházások további visszavágását nem támogatja – szögezte le.
Kelemen elismerte, hogy saját korábbi döntéseiből is tanult. Hibának nevezte, hogy annak idején nem lépett fel határozottabban az áfaemelés ellen, illetve ellenőrzés nélkül elfogadta a pénzügyminisztérium számításait a helyi adók várható növekedéséről. Mint mondta, a bértörvény esetében minden társadalmi és szakmai csoportra vonatkozóan részletes, írásban rögzített hatástanulmányokat akar látni.
Türelem és párbeszéd kell
Rostás Szabolcs arról is kérdezte az RMDSZ elnökét, hogyan alakult a szövetség viszonya az új magyar kormánnyal és a Tisza Párttal.
Kelemen elmondta, Magyar Péterrel áprilisban több mint egyórás megbeszélést tartott, amelyet korrektként jellemzett, azóta azonban nem találkoztak és nem beszéltek. „Ott tartunk, hogy beszélgetünk. Nem ismertük egymást, nem ismerjük egymást, meg kell ismernünk és meg kell hallgatnunk egymást” – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke szerint meg kell várni az új magyar kormány első konkrét nemzetpolitikai döntéseit ahhoz, hogy kiderüljön, mire számíthatnak a határon túli magyar közösségek. Úgy látja, Budapesten jelenleg még az intézmények átvétele és a kormányzati rendszer átalakítása zajlik, ezért türelemre van szükség.
A magyarországi és az erdélyi magyar társadalom közötti feszültségeket csak őszinte párbeszéddel lehet csökkenteni – hangsúlyozta. A kommentszekciók szerinte nem közelebb viszik, hanem eltávolítják egymástól az embereket. A politikai vezetők felelőssége ezért az, hogy mérsékeljék a gyűlölködést, a megosztást és a megbélyegzést.
Határozottan cáfolta ugyanakkor azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Budapestről a lemondását kérték volna. Magyar Péterrel ilyen kérdésről nem beszéltek, ő pedig semmilyen hasonló beavatkozást nem fogadna el. Amennyiben valaki valóban ilyen kéréssel fordulna hozzá, azt nyilvánosságra hozná.
„Az első drónokat le kellett volna lőni”
A közönség kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor a román gazdaság helyzetéről és a biztonságpolitikai kihívásokról is beszélt. Úgy értékelte, Románia még messze van az államcsődtől, de a magas költségvetési hiány, az import- és energiafüggőség, valamint a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet komoly kockázatot jelent.
A hosszú ideje veszteséges állami vállalatokat szerinte fel kell számolni, el kell adni, vagy úgy kell átszervezni, hogy ne termeljenek újabb veszteséget.
A román légtérbe berepülő drónok ügyében úgy fogalmazott, az állam túl későn döntött arról, hogy lehetővé teszi a megsemmisítésüket. „Az első drónokat le kellett volna lőni” – mondta.
Újabb provokációk jöhetnek
Kelemen szerint Oroszország ezekkel az akciókkal Románia, Lengyelország és a balti államok reakcióképességét teszteli. A berepülések egy részének hírszerzési célja is lehet, emellett alkalmasak arra, hogy félelmet keltsenek és tovább növeljék a társadalmi megosztottságot.
Arra figyelmeztetett, hogy a következő időszakban újabb provokációkra lehet számítani, amelyekre az államnak egyértelműen és határozottan kell válaszolnia. Még akkor is, ha egy olcsó drón lelövése akár egymillió euróba kerülő rakéta bevetését igényli, az ország reakcióképességét fenn kell tartani.
A beszélgetés végén Kelemen Hunor ismét a politikai válság mielőbbi lezárásának szükségességét hangsúlyozta. Az RMDSZ elnöke szerint a társadalomban egyre nagyobb a türelmetlenség, miközben az elhúzódó bizonytalanság tovább erősíti a politikai rendszerrel szembeni bizalmatlanságot. Úgy vélte, az embereket pártállástól és nemzetiségtől függetlenül elsősorban az érdekli, hogy legyen működőképes kormány, szülessenek kiszámítható döntések, és az ország előtt álló problémákra megoldást találjanak. Ehhez szerinte a politikai szereplőknek félre kell tenniük személyes ellentéteiket, és mielőbb megállapodásra kell jutniuk.
