A Maros-parti kisváros peremén, a hivatalosan Határ (Hotar), a helyiek által csak Bufaként emlegetett negyedben szervezett kedden egész napos foglalkozásokat a gyerekek számára a Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat.
Az akció partnerségben zajlott a helyi önkormányzattal, amelyikkel a szeretetszolgálat gyakran együttműködik különböző projekteken. Ezúttal az önkormányzat szociális részlege biztosította a helyszínt, az alkalmazottak sátrakat és asztalokat vittek a helyszínre és besegítettek a tevékenységekbe. Kulcsszerepet vállalt az alpolgármester tanácsosa, Tamási Ildikó, aki jó ismerője az ottani helyzetnek és máltais is. Az országos szeretetszolgálattól kölcsönkérték az ugrálót, a csúszdát, a felfújható gumivárat. Ezen kívül színes ceruzát, rajzkészleteket meg minden szükséges kelléket vásároltak ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és hasznosan tevékenykedjenek.
„Megpróbáltuk szórakoztatni az ottani gyerekeket olyan tevékenységekkel, amelyek nem mindennaposak számukra. Szerettük volna, ha a tanév megkezdése előtt lenne egy ilyen nap, amikor kicsit emlékeztetjük őket a sulikezdésre, ugyanakkor örömöt szerzünk nekik. A szeretetszolgálat édességgel is kedveskedni akart nekik, amellett, hogy boldoggá akarta tenni őket, hiszen ők is a város gyerekei, ugyanúgy megérdemlik, hogy legyen egy felhőtlen napjuk” – nyilatkozta Lőrincz Helga, a Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat elnöke, akitől azt is megtudtuk: a kezdeményezésre már volt korábbi példa, akkor is elvitték a játszóvárat, és a gyerekek és a szüleik egyaránt óriási örömmel fogadták.
A kezdeményezés ezúttal is elérte célját. Amint az ilyen negyedekben lenni szokott, a hír futótűzként terjedt szájról-szájra. Érdekes volt látni, amint reggel, a máltais játszóbusz láttán, minden házból előbújtak a gyermekek, néhányan pizsamában, papucsban, mások már felöltözve, és szaladtak is vissza, hangos kiáltással hívták barátaikat is, majd együtt vidáman játszadoztak.
A Nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat elnökét az úgynevezett Határ negyedben levő körülményekről is kérdeztük. Lőrincz Helga szerint – a közhiedelemmel ellentétben – nem feltétlenül ez a város legkevésbé biztonságos negyede. Itt eredetileg roma negyed volt, ahová az önkormányzat néhány évvel ezelőtt kisebb lakóház-negyedet épített az államosított házakból kilakoltatott személyek számára. A negyedben mindenféle nemzetiségűek laknak, de elsősorban romák.
„Nagyon érdekes látni azt, hogy egyre inkább megpróbálnak vigyázni a házaikra és a környezetükre, ami elég jó eredmény, hiszen sok munkánk van benne. Az önkormányzattal – a helyi rendőrséggel, a szociális osztállyal – többször is jártunk a helyszínen, és a negyed kezd egyre rendezettebb lenni. Ma, mielőtt hazaindultunk volna, az egyik háznál álldogálókkal szóba elegyedtünk, megdicsértük őket, amiért rendben tartják a házat. Az egyik fiatal roma férfi boldogan hívott, hogy nézzük be, mutassa meg, hogy milyen szép rend van a házban is, amire feleségestől nagyon büszkék. Azt tanácsoltuk, hogy próbáljanak közösségben gondolkodni, és együtt olyan környezetet létrehozni, amelyben a gyermekeik megfelelő körülmények között nőhetnek fel. Jó érzés volt látni, hogy nyitottak erre és tesznek is valamit érte” – mondta Lőrincz Helga.
A Határ negyedben lakók mai attitűdje mindenképp hatalmas fejlődés ahhoz képest, hogy a legelején arra is volt példa, hogy eladták az új felszereléseket, bútordarabokat, csapokat, mosdókagylókat. „Alkalomadtán szerintem ez most is előfordul, de saját magukhoz képest sokat fejlődtek. Ha mi nekik civilizált körülményeket biztosítunk, akkor van esély a fejlődésre. Egy lakás biztosítása a minimum egy családnak ahhoz, hogy normális körülmények között tudjon élni, és attól, hogy most számukra adottak a feltételek, sokkal többet lehet tőlük is elvárni, de kapni is. Ez az igazság” – vonta le a következtetést Lőrincz Helga.
