Függőség és nyereség: parázs vita a szerencsejáték-termek szabályozásáról Kolozsváron

A városi tanácsok azt is betilthatják, hogy a játéktermek lakóházak földszintjén működjenek (Fotó: NAGYI E. ORSOLYA)
Alkalomadtán személyeskedésbe torkolló, helyenként heves vita zajlott csütörtökön este a szerencsejátékokat szabályozó közvitán, amelyen többek között jelen volt Emil Boc polgármester és két helyettese, az RMDSZ-es Oláh Emese és a szintén PNL-s Dan Tarcea, illetve Radu Moşuţan megyei rendőr-főparancsnok. A városi tanácsosok közül jelen volt Alexandra Oană és Paul Helmer USR-s városi tanácsosok. A téma aktualitását az adta, hogy április végéig a helyhatóságoknak a városi tanács döntésével pontosan meg kell határozniuk, hol és milyen körülmények között engedélyezik az ilyen tevékenységet kifejtő cégek működését. A közvitán olyan is felszólalt, aki már kigyógyult a játékfüggőségből.

Mint ismeretes, a romániai szerencsejáték-szabályozás 2025–2026-ban jelentős paradigmaváltáson megy keresztül: a korábbi, erősen központosított engedélyezési rendszer helyett decentralizált, önkormányzati kontrollra épülő modell körvonalazódik. Ennek kulcseleme, hogy 2026 tavaszáig – több helyen konkrétan április végéig – a helyi hatóságoknak kell dönteniük arról, hogy engedélyezik-e és milyen feltételekkel a szerencsejátékok működését a településükön. A kormány és parlament több egymást erősítő intézkedéssel jelentősen szigorította az ágazatot, és kulcsszerepet adott a helyi önkormányzatoknak.

A legfontosabb új elem az, hogy a szerencsejáték-szolgáltatóknak nem elég az országos engedély, hanem a helyi, azaz önkormányzati jóváhagyásra is szükségük van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a polgármesterek és városi tanácsok vétójogot kaptak, és közvetlenül beavatkozhatnak a piac működésébe.

A város szélére szoríthatják a játéktermeket

Az új helyzetben a helyi tanácsoknak el kell dönteniük, egyáltalán engedélyezik-e a szerencsejátékokat, vagy teljes tiltást vezetnek be a településen. Amennyiben engedélyezik, akkor szabályozhatják a területi elhelyezést, pontosabban kijelölhetik, mely városrészekben működhetnek, azaz akár a város szélére is szoríthatják a játéktermeket vagy kizárhatják őket a lakóövezetekből. Ezen kívül a helyi tanácsok távolsági korlátozásokat vezethetnek be, vagyis az ilyen létesítményeknek tilos működni az iskolák, a templomok, illetve a kulturális intézmények közelében. Ugyanakkor a városi tanácsok betilthatják, hogy ezek működhessenek a lakóházak földszintjén, illetve bizonyos megfelelési követelményeknek kell majd eleget tenniük. Fontos megemlíteni, hogy a helyi adóztatás és az illetékek révén a városok külön bevételhez juthatnak. 

A szabályozás céljai között szerepel a szerencsejáték-függőség visszaszorítása, illetve a kiskorúak és sérülékeny csoportok védelme, ugyanakkor a közösségi kontroll erőteljesebb érvényesítése, valamint a rugalmas, helyi igényekhez igazodó szabályozás és a függőség elleni fellépés.

Boc: elsődleges a kiskorúak védelme

A találkozón a kolozsvári városvezető kijelentette: a kétkarú rablónak becézett játékgépek, a pókerklubok, a játéktermek, a fogadóirodák, valamint a lottóhelyiségek tevékenységét kell a városi tanácsnak szabályoznia. 

„A fiatalok abszolút prioritást jelentenek, őket kell leginkább megvédenünk. De nem szabad a másik végletbe esnünk, nem tilthatjuk be teljesen. Figyelembe kell vennünk, hogy ha mégis korlátozzuk, a tevékenység a virtuális térbe megy át” – jegyezte meg a városvezető, aki szerint a félkarú rabló modern változata, az úgynevezett nyerőgép a legveszélyesebb. Úgy vélte, a pénzkereső felnőttek más kategóriába tartoznak, mert saját döntés alapján költik el a pénzüket.

Boc ugyanakkor kijelentette: adatai szerint Kolozsváron 831 nyerőgép, 17 rulettgép, az állami lottótársaságnál pedig 42 szerencsegép van bejegyezve. 

A játékfüggők megható történetei

A hallgatóság és a városvezetés képviselői megdöbbenve hallgatták a játékfüggők személyes beszámolóit. A férfiak elmondták: hosszú évekig a szerencsejátékok különböző formáinak a függőivé váltak.

„A hivatalos statisztikák szerint tízből két személy kipróbálta a szerencsejátékok valamelyik formáját. A pénz akkor is az államnak ment volna, ha az anyagiakat a szabadidős programokra költöttem volna, így tehát nem érv az, hogy az ország kincstárát fosztják meg a bevételtől” – mondta az egyik. 

(Fotó: a szerző felvétele)

Egy másik függő arról számolt be, hogy 15 évig volt a szerencsejátékok rabja. „Tizenhárom évesen kezdődött. Bementem egy kaszinóba, ahol senki sem kérdezte, hány éves vagyok. Tönkrement az életem, csak a szerencsejáték érdekelt. Saját tapasztalat alapján alá tudom támasztani a statisztikát, amely szerint egy szerencsejáték függő nyolc másik életet tesz tönkre. Annyira mélyen voltam, hogy azért imádkoztam, másnap ne ébredjek fel. Mi több, a szekrényt az ajtóhoz rögzítettem, hogy senki sem tudjon bejönni, ne lássák, milyen állapotban vagyok. Pénzt kértem kölcsön, mindent eljátszottam, emberi roncs voltam” – mesélt a tapasztalatairól. Hozzátette: egyértelműen a teljes betiltás mellett foglal állást, ám ha ez nem következik be, akkor arra kéri a döntéshozókat, a városközpontból utasítsák ki a játéktermeket, ezekben ne lehessen ételt vagy italt fogyasztani, s nagyon szigorúan ellenőrizzék az önkizárást. „Nekem azt mondták egyes kolozsvári szerencsejáték-termek képviselői, nem tudnak kizárni, bár erre kötelezi őket a törvény, mert akkor hűséges ügyféltől esnek el. Sajnos most is bemehetnek a kiskorúak, alig ellenőrzik őket” – mutatott rá a férfi.

A szerencsejáték-termek képviselői testületileg megcáfolták a férfi állításait. Szerintük senki sem kockáztatja az engedély bevonását vagy a hatalmas büntetést. „Amennyiben teljesen betiltják a játéktermeket, az emberek a szabályozhatatlan online térbe mennek át, nem számolják fel vele a jelenséget. Ha a város szélére száműznek bennünket, akkor be kell zárnunk az üzletet, és több száz alkalmazott az utcára kerül” – mondta Horea Oltean, az Elmat szerencsejáték cég képviselője.

Egy kolozsvári pókerklub társtulajdonosa kijelentette: náluk egyetlen játékgép sincs, a póker partikon egymás ellen játszanak a játékosok. „Olykor még csapatépítőket is szerveznek nálunk a cégek, sőt vannak hivatásos póker játékosok is” – mondta a férfi. Egy másik vállalat képviselője is megerősítette: rengeteg alkalmazott kerülhet utcára, amennyiben a szigorítás következtében ügyfelektől esnek el. 

A közmeghallgatás három órát tartott, a városi tanács április végéig dönt a kérdésben.