Az RMDSZ-es EP-képviselők számára fontosak a kisebbségi kérdések
A legnagyobb veszélyforrás a fegyveres konfliktusok
Az Európai Parlament (EP) megrendelésére 2025 őszén készült Eurobarometer-felmérés egyik legszembetűnőbb tanulsága a biztonsággal kapcsolatos félelmek rendkívüli koncentrációja. A válaszadók közel háromnegyede (72%) az Európai Unió (EU) közvetlen környezetében zajló fegyveres konfliktusokat tartja a legnagyobb veszélyforrásnak, míg a terrorizmust 67%, a kibertámadásokat és a klímaváltozás okozta természeti katasztrófákat egyaránt 66% említi. Ezek az arányok arra utalnak, hogy a hagyományos és az új típusú fenyegetések egyaránt meghatározóvá váltak az európai köztudatban.
Külön figyelemre méltó, hogy az információs térrel kapcsolatos kockázatok – a dezinformáció (69%), a gyűlöletbeszéd (68%) és a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak (68%) – szinte azonos súllyal jelennek meg, mint a fizikai biztonságot érintő veszélyek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az európaiak a demokratikus nyilvánosság sérülékenységét már stratégiai fenyegetésként értelmezik.
A felmérés egyik legérdekesebb ellentmondása, hogy miközben a megkérdezettek 52%-a pesszimista a világ jövőjét illetően, és 39% az EU jövőjét is borúlátóan látja, addig 76% optimistán tekint saját és családja jövőjére. Ez a kettősség arra utal, hogy a globális instabilitás érzete nem feltétlenül fordul át személyes egzisztenciális félelemmé, ugyanakkor erősíti az intézményekkel szembeni elvárásokat.
Erősebb, egységesebb EU iránti igény
A válaszadók elsöprő többsége (89%) szerint az uniós tagállamoknak szorosabban kellene együttműködniük a globális kihívások kezelésében. Ezzel párhuzamosan 86% erősebb nemzetközi fellépést, 73% pedig több pénzügyi és politikai erőforrást biztosítana az uniónak. Ezek az adatok azt jelzik, hogy az integráció mélyítésének társadalmi legitimitása – különösen válsághelyzetekben – továbbra is erős, és az uniós szintű megoldások iránti igény nem gyengült, hanem inkább fokozódott az elmúlt időszak kihívásai nyomán.
A stratégiai prioritások rangsorában a védelem és a biztonság (40%) megelőzi a gazdaságot és a versenyképességet (32%), valamint az energiafüggetlenséget (29%). Ez az eltolódás egyértelműen tükrözi a geopolitikai realitások hatását a közgondolkodásra, és azt jelzi, hogy a biztonság kérdése a társadalmi prioritások élére került.
Megélhetési nyomás és társadalmi törésvonalak
Bár a biztonság dominálja a diskurzust, a mindennapi életet érintő kérdések sem szorulnak háttérbe. Az infláció és a megélhetési költségek 41%-kal továbbra is az első helyen állnak a belpolitikai prioritások között.
Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a válaszadók 28%-a a következő öt évben életszínvonal-romlásra számít, különösen Franciaországban, Belgiumban és Szlovákiában. Ez arra utal, hogy a gazdasági bizonytalanság területileg koncentrált társadalmi feszültségeket idézhet elő.
A fiatalok az Európai Unió motorjai
A 15–30 év közötti fiatalok körében az EU támogatottsága kiugróan magas: 58% pozitív képet alkot az unióról, és 68% szeretné, ha az EP nagyobb szerepet vállalna. A fiatalok körében az egység, az erőforrások bővítése és a nemzetközi befolyás növelése szinte konszenzusos elvárásként jelenik meg, ami hosszabb távon az európai integráció egyik legstabilabb társadalmi pillérévé teheti ezt a korosztályt.
Az Eurobarometer adatai alapján az európai társadalom nem elfordul az EU-tól, hanem többet vár el tőle. A félelmek és a bizonytalanság nem euroszkepticizmust, hanem egy cselekvőképesebb, egységesebb unió iránti igényt erősítenek. Az üzenet egyértelmű: a polgárok készek támogatni az erősebb európai fellépést, feltéve, hogy az kézzelfogható biztonságot, stabilitást és megélhetési védelmet nyújt számukra.
Árnyaltabb kép Romániában
A felmérés szerint Románia megítélése az EU-val és az európai együttműködéssel kapcsolatban több vonatkozásban is árnyalt képet mutat. A romániai válaszadók 70%-a szerint Románia hasznot húzott az EU-tagságból, ami jelentős pozitív attitűdöt jelez. Ebben különösen a foglalkoztatási lehetőségek és az életszínvonal javulása szerepel gyakran, valamint sokan említik az EU szerepét a béke és a biztonság fenntartásában.
Míg az európaiak többsége (körülbelül 66%) azt szeretné, ha az EU nagyobb szerepet játszana a polgárok védelmében a globális válságokkal és a biztonsági kockázatokkal szemben, a romániai válaszadók ezen a téren jóval kevésbé lelkesek: körülbelül 47%-uk támogatja ezt az elképzelést, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.
Érdekes megjegyezni azt is, hogy a megkérdezettek többsége (közel 60%) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet kapna, és nagyobb együttműködés lenne a tagállamok között a közös problémák kezelésében. Ugyanakkor a legtöbb román állampolgár számára továbbra is a megélhetési költségek, az infláció és az életszínvonal alakulása a legfontosabb téma, és sokan azt várják az EU-tól, hogy foglalkoztatási és gazdasági előnyöket biztosítson.
A bizalom és az elégedettség kérdését vizsgálva kiderült, hogy bár sokan pozitívan értékelik az EU-tagság előnyeit, az általános elégedettség magasabb szintű lehetne az életszínvonal tekintetében: a legfrissebb felmérések szerint 61%-uk inkább elégedett, míg 39%-uk elégedetlen vagy kétkedő saját élethelyzetével. Ez alacsonyabb az uniós átlagnál, amely más tagállamokban 86%.
Vincze: az erdélyi magyarságnak sajátos kérései vannak
Lapunk felvette a kapcsolatot mindkét RMDSZ-es EP-képviselővel az adatok kommentálása érdekében. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az ő tapasztalatuk szerint az erdélyi magyarok körében is ugyanezek az aggodalmak, szorongások jelentkeznek-e vagy sem. Vincze Loránt úgy gondolja, hogy alapvetően igen.
„Persze az is igaz, hogy a polgárok által fontosnak tartott témákat egy adott időszakban meghatározza nem csupán az, hogy milyen saját aggodalmaik és elvárásaik vannak, hanem a közbeszéd is, amely gyakran mesterségesen alakított és felerősített. Most például a migráció, a klímaváltozás, a terror- és a világjárványok jelentette veszély hátrább került a rangsorban” – mondta a politikus.
Úgy gondolja: az erdélyi magyarokat a fizikai biztonság kérdése minden bizonnyal sokkal közvetlenebbül érinti, mint egy átlagos nyugat-európai polgárt. A fegyveres konfliktusokhoz való földrajzi közelségünk és a történelmi tapasztalataink miatt a háborútól való félelem nálunk nem csupán statisztikai mutató, hanem egzisztenciális szorongás. Ehhez azonban gazdasági szorongás is társul, a holnap miatti aggodalom: a magas infláció, a megnövekedő költségek, az adók, a kiszámíthatatlanabb munkahelyi környezet.
„A világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik, nálunk viszont sokkal hangsúlyosabbak a gazdasági jellegű problémák. A romániai válaszadók számára a legnagyobb gondot országos szinten az áremelkedések, a megélhetési költségek és általában a gazdasági helyzet jelentik. Sőt az államadósság is a legfontosabb problémák között szerepel, megelőzve nemcsak az ukrajnai háborút, de olyan témákat is, mint az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság” – fejtette ki Vincze.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az erdélyi magyarok körében is igény mutatkozik-e az erősebb, egységesebb EU-ra.
„Az erdélyi magyarok többsége belátja, hogy a globális kihívásokkal – legyen az biztonsági vagy gazdasági – egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni, ezért nálunk az integráció mélyítése iránti igény továbbra is magas marad. Románia gazdasági helyzetében az EU-s pénzek a biztonságot, a kiszámíthatóságot jelentik, és jönnek folyamatosan a milliárdok különböző területeken, de ez nem látszik, nem hallatszik a romániai médiában, az előbb említett romániai témák mindent visznek” – fejtette ki.
Az unió képes-e megvédeni polgárai identitását?
Azt is megkérdeztük, hogy tapasztalata szerint az erdélyi magyarok körében mennyire jelentkezik az igény az EU részéről a kisebbségi jogok biztosítása érdekében. Vincze szerint az erdélyi magyarok számára az európai projekt hitelessége azon áll vagy bukik, hogy az unió képes-e megvédeni polgárai identitását.
„Amikor az emberek »erősebb Európát« sürgetnek, abba mi beleértjük a kisebbségi jogok, az anyanyelvhasználat és az intézményrendszereink védelmét is. Számunkra az identitásbiztonság ugyanúgy a biztonság része, mint a fizikai védelem. Elvárjuk, hogy az unió ne csak a tagállamok közötti vitákban legyen a »szerződések őre«, hanem akkor is lépjen fel, amikor egy közösség alapvető jogait, iskoláit vagy nyelvhasználati lehetőségeit éri sérelem” – vélekedik a politikus.
Megkérdeztük azt is, hogy mennyire határozza meg a megélhetéssel, a megemelt adókkal kapcsolatos problémák kezelése a romániai közhangulatot?
„Bár a biztonság dominálja a híreket, a napi valóságot a pénztárcánkon érezzük. Romániában a közhangulatot ma a »megélhetési pesszimizmus« uralja: az infláció és az adóterhek növekedése miatt az emberek joggal tartanak életszínvonaluk romlásától. Ez a gazdasági bizonytalanság közvetlenül befolyásolja a politikába vetett bizalmat is. A polgárok nem elvont európai ideológiákat, hanem stabilitást és kiszámíthatóságot várnak” – jelentette ki Vincze.
Unikvíz öt erdélyi város középiskolásainak
A felmérés a fiataloknak az európai ügyekbe való bevonására is kitér. Az EP-képviselőt arról is faggattuk, hogy ennek érdekében mit tett. Vincze kiemelte: a felmérés is igazolja, hogy a fiatalok az unió leglelkesebb támogatói, de ez a bizalom csak akkor marad meg, ha érdemi lehetőségeket kapnak.
„Az Európai Parlament képviselőjeként a »látni és érteni« elvét vallom, ezért több, fiataloknak szóló programot indítottam. Hathetes gyakornoki programom keretében brüsszeli és strasbourgi irodámban folyamatosan lehetőséget adok erdélyi egyetemistáknak, hogy ne csak a tankönyvekből, hanem a gyakorlatban ismerjék meg az európai politikát. Emellett rendszeresen hívok meg erdélyi fiatalokat, pedagógusokat és civil vezetőket, hogy tanulmányutakon, látogatócsoportok részeként közvetlen kapcsolatba kerüljenek az európai intézményekkel. Az erdélyi, magyar nyelvű képzést biztosító egyetemekkel partnerségben indítottam el a Kiváló erdélyi diákok programot, a magyar karok végzős évfolyamainak legjobbjait hívtam meg Brüsszelbe. A Magyar Ifjúsági Értekezlet
(MIÉRT) tagszervezetei gyakran látogatnak meg, most éppen szatmári diákok útját készítjük elő. Számos ifjúsági szervezettel működöm együtt különböző rendezvények szervezésében, a kolozsvári Jurátus Körrel közösen például az uniós joggal kapcsolatos témákban szervezünk versenyt, Marosvásárhelyen a diáktanács és a diakóniai ház is partnerem. Kolozsváron most a Mikó Imre Szakkollégiummal és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem szakos hallgatóival indítunk új partnerséget” – mondta Vincze Loránt.
Tájékoztatása szerint tavaly Unikvíz címen öt erdélyi város középiskolás diákjai számára szervezett játékos kvízeket uniós témákról, korábban Marosvásárhelyen, idén Közép-Erdély és a Partium fele lép – ezeken több száz diák vesz majd rész, a legjobbak pedig Európa fővárosába szóló kirándulást nyernek.
„Hiszek abban, ha a fiatalok értik a rendszert, az Unió működését, akkor hatékonyabban tudják képviselni közösségünk érdekeit a jövőben” – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője.
Winkler: erős elvárás, hogy az EU biztosítsa a gazdasági fejlődést
Az RMDSZ másik EP-képviselőjének ugyanezeket a kérdéseket tettük fel. Winkler Gyula lapunknak kijelentette: az Eurobarométer-felmérés eredményeinek olvasása mindig megerősíti, hiszen azt mutatja, hogy az erdélyi magyarok egyre jobban betagolódnak az uniós létbe, de egyedi élethelyzeteink sajátos prioritásokat is jelentenek.
„Manapság fontosabb számunkra a háború és béke kérdése, különösen, hogy szomszédok vagyunk a háborút elszenvedő Ukrajnával, ahol a kárpátaljai magyarokat sokszoros megpróbáltatások érik. A háborús, konfliktusos helyzetben a kisebbségek mindig nagyobb mértékben vannak kitéve a jogfosztásnak” – hangsúlyozta a politikus.
Kijelentette: gyakran találkozik a helyi közösségekkel, és jól látja, hogy sokan küszködnek megélhetési problémákkal, lakhatási válsággal, az árak emelkedése, a magas infláció egyre nagyobb gondokat okoz.
„Erős az elvárás, hogy az EU biztosítsa a gazdasági fejlődést, támogassa, segítse a gazdákat, a fiatalokat, a helyi közösségeket. Persze, ha erős az unió, jobban tud fejlődni Erdély is. A fejlődés látható, mérhető, de sajnos az egymást követő uniós és globális válságok miatt nem mindenhova jutott el az emberek elvárásainak mértékében” – fogalmazott Winkler Gyula.
Vélekedése szerint az uniós csatlakozás óta az erdélyi magyarok számára legnagyobb csalódást az okozta, hogy az Európai Bizottság (EB) elutasította az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét. Az RMDSZ kezdeményezését, a Minority SafePacket több mint egymillióan írták alá, mégis megakadályozták a jogalkotási folyamat elindítását, ez az oka annak, hogy nem támogathatják Ursula von der Leyen EB-elnököt.
Felvetődött a megemelt adókkal és illetékekkel kapcsolatos problémák kezelése
Winker Gyula egyetértett azon felvetésünkkel, hogy az Eurobarométer készítése óta lényegesen megváltozott a helyzet az országban és az erdélyi magyarokban is sokkal erőteljesebben felvetődött a megélhetéssel, a megemelt adókkal és illetékekkel kapcsolatos problémák kezelése. Kíváncsiak voltunk, hogy az RMDSZ EP-képviselője szerint ez mennyire határozza meg és/vagy befolyásolja jelenleg a romániai közhangulatot.
„Ez több mint féléves felmérés, és itthon sok minden történt azóta. Az adóemelésről ideig-óráig elvonta a figyelmet az igazságügyi reform, a bírák és az ügyészek speciális nyugdíja vagy a Mercosur-megállapodás körüli vita, de tavaly óta benne volt a köztudatban. Ma jogos és indokolt az emberek haragja, ezért kötelességünk megoldást találni a romániai kormánykoalícióban, amely a költségvetési megszorítások valós terhe alatt sem kormányozhat a választópolgárok támogatása nélkül” – fejtette ki Winkler Gyula.
Mint ismeretes, a Mercosur-megállapodás átfogó kereskedelmi és partnerségi egyezmény az EU és a dél-amerikai Mercosur (Déli Közös Piac) országai – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay (valamint a csatlakozni kívánó Bolívia) – között.
Az RMDSZ EP-képviselője több olyan programot tételesen felsorolt, amely a fiataloknak az európai intézmények életében való bevonását segíti elő.
„Munkám meghatározó része a fiatalokkal való együttműködés. A kezdetektől a MIÉRT-tel együttműködésben indítottuk el gyakornoki programunkat, évente hat fiatalt fogadunk Brüsszelben. Az Örökségünk Őrei, a KÖDAK (Közéleti Diákakadémia – szerk. megj.), a Perpatvar, a Bölcs diákok vetélkedő nyerteseinek brüsszeli tanulmányutat biztosítunk, akárcsak a KIFOR Kezdd velünk a karriered program résztvevői számára. EP-képviselőként 2019-ben szerepem volt az Erasmus költségvetésének megduplázásában. Ugyanakkor egyik kezdeményezője voltam már 2008-ban az Erasmus a fiatal vállalkozókért ösztöndíjprogramnak, amelyben azóta több mint 12 ezer európai fiatal vett részt” – fejtette ki Winkler Gyula.
