Bálint Lajosra és Deák Ferencre emlékeztek
– Három évvel ezelőtt az akkor 95 éves Dávid Gyula felhívott, hogy írjak könyvet Deák Feriről. Szabad kezet kaptam, elkezdtem a kutatómunkát, és négy-öt hónap alatt össze is állt a könyv Barabás Ferenc békéscsabai grafikus közreműködésével, aki szintén ismerte Deák Ferit – elevenítette fel Banner Zoltán művészettörténész a Deák Ferencről szóló könyv keletkezését.
– Bálint Lajost másodévesen kuláknak nyilvánították, és eltanácsolták az egyetemről. Beállt a Világosság napilaphoz korrektornak. Bedolgozott az akkori Állami Irodalmi és Művészeti Kiadóhoz, rendszeresen járt a nyomdába. Deák Ferenccel ketten szerkesztették a könyveket. Amikor 1970-ben megalakult a Kriterion könyvkiadó, én is bekerültem a Bálint Lajos és Deák Ferenc által létrehozott csapatba, ami számomra nagyon sokat jelentett. Abban a társaságban kitűnő szakmai légkör volt: aki oda bekerült, megtanulta a munkához való felelősségteljes viszonyulást is – emlékezett Dávid Gyula irodalomtörténész. Hozzátette: annak a művészi-szakmai teljesítménynek, amit értékelünk, és ami előtt fejet hajtunk ma, az volt a háttere és a kiindulópontja, hogy Lajost kirúgták az egyetemről, és nem lett belőle latintanár.
Bálint Lajos és Deák Ferenc teljesítményéről öt-hatezer könyv tanúskodik. Tóth Samun keresztül (az Állami Könyvkiadó kolozsvári műszaki szerkesztőségének vezetője – szerk. megj.) ők voltak az erdélyi magyar könyvkultúrában azok, akik képviselték a Kós Károly által létrehozott Erdélyi Szépmíves Céhtől elindult művészi vonalat, még ha a művészi elképzeléseik mások is voltak – tudhattuk meg Dávid Gyulától.
– Csodálatos korszak volt a második világháború befejezésétől az 1989-es rendszerváltozásig, amikor teljes „ellenszélben” megszületett az erdélyi magyar könyv, grafika, színház, előadóművészet, zeneszerzés stb. Az egész világnak bebizonyítottuk: az erdélyi magyarság olyan közösség, amilyen nincs több Európában. Ennek a folyamatnak a középpontjában állt Bálint Lajos, Deák Ferenc és azok az illusztrátorok, akiket Deák maga mellé vont. Olyan könyvkultúrát, könyvművészetet hoztak létre, amit ma 40-50-60 milliós közösségek sem tudnak létrehozni. Feri születésétől kezdve az abszolút látás képességével rendelkezett, ami egyaránt jelentett rajzolási könnyedséget és bonyolultságot, sokértelműséget – mondta Banner Zoltán.
– Az 1980-as évek második fele technikai szempontból is nyomorúságos időszak volt. Nem volt sem papír, sem nyomdafesték, amiből minőséget lehetett volna produkálni. Deák Feri folyamatosan új ötletekkel állt elő, a helyzetekhez abszolút alkalmazkodóan állt hozzá. Mindig talált valami újat, ettől lett zseniális művész, hogy önmagát is felülmúlva újította meg azt, amit készített. Amikor 1992-ben nyugdíjasként létrehoztam a kolozsvári Polis Könyvkiadót, csodálatos volt, hogy külső és felülről jövő felügyelet nélkül mindenki rendkívül komolyan vette a saját munkáját. Bálint Lajos és Deák Ferenc kétszemélyes munkaközösséget alkotott, egymást vitték bele a jobbnál jobb elképzelésekbe a könyveket illetően – elevenítette fel a közelmúlt történéseit Dávid Gyula.
Végül mindkét beszélgetőtárs megegyezett abban, hogy Bálint Lajos és Deák Ferenc életműve elválaszthatatlan egymástól, majd Domokos Géza írót idézték, miszerint „együtt vannak és együtt is maradnak az erdélyi magyar könyvtörténetben”.
A Deák Ferenc – művészeti album című kiadványt Banner Zoltán szerkesztette és látta el bevezető tanulmánnyal. Benne a művész önvallomását, Árkossy István, Csapody Miklós, Dávid Gyula és Lászlóffy Aladár méltató írásait és Kovács András Ferenc versét követően a művész munkásságát dokumentáló bibliográfiai függelék is megtalálható. A Hetven év a szép könyv szolgálatában – Bálint Lajos 1928–2015 című könyvben Bartha Katalin Ágnes, Beke György, Somogyi Botond interjúi, Kenéz Ferenc verse, Antal Árpád, Dávid Gyula, Demény Péter, Hajdu Áron, Mózes Attila, Székedi Ferenc, valamint Tonk Istvánnak a szerkesztői munkásságát értékelő vagy méltató írásai, Egyed Péter búcsúztatója olvasható. Külön fejezetben olvasható Bálint Lajosnak a könyves szakma alapismereteit összefoglaló munkája, valamint egy, a szakmájához kapcsolódó könyvkritikája. A kötetet mintegy 100 családi, baráti és munkahelyi kapcsolataiba betekintést nyújtó fotó gazdagítja.
