A csaknem hétmillió eurós projekt a PNRR Kastélyok újra nevű programjának részeként valósult volna meg, amely több erdélyi, magyar vonatkozású történelmi épület felújítását célozza.
A neoreneszánsz stílusban készült zsibói Béldi-kastély 34,6 millió lejből újult volna meg, az ingatlan tulajdonosaként a Szilágy megyei önkormányzat önrésze 12,77 millió lej lett volna. A kivitelezést a 2022 októberében aláírt finanszírozási szerződéstől számítva 45 hónapon belül kellett volna befejezni.
A megyei önkormányzat azzal indokolta a projekt visszamondását, hogy a szaktanulmányokat a kivitelezők hiánya miatt nem tudták időben elkészíttetni, ezért a közbeszerzési eljárást sem tudták elindítani. Ez jelentős csúszást okozott – áll a határozattervezet indoklásában.
A projekt határidejét legfeljebb 2026. június 30-áig lehetett volna meghosszabbítani, de a szűk időkeret miatt fennállt annak a veszélye, hogy a megyei tanácsnak vissza kell fizetnie az uniós támogatást, és késedelmi kamatokkal is számolnia kell – érvelt a vezetés.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsosai bírálták a döntést, azt vetve a vezetés szemére, hogy „vízió, akarat és szervezés” hiánya miatt hagyják veszni a jelentős támogatást és elpusztulni az épületet.
Dinu Iancu-Sălăjanu tanácselnök a megyei tanács júniusi ülésén úgy nyilatkozott, a projekt lemondása mögött elsősorban az önrész túl magas költsége és a szakemberek hiánya áll.
A beruházás alapjának megerősítését és szigetelését, az épület eredeti állapotának helyreállítását, a díszítések és a faelemek restaurálását foglalta volna magába.
A kastélyt kulturális központtá alakították volna, benne múzeumot terveztek berendezni, ahol az egykori arisztokrácia életét mutatták volna be a látogatóknak. A központban kiállítóterek, konferencia- és koncerttermek is helyet kaptak volna, valamint a projekt a kastélyt övező park rendezésére is kiterjedt.
Az 1903-ban épült Béldi-kastélyt a Szilágy megyei tanács 2009-ben vásárolta meg az egykori tulajdonosok örököseitől. A kastély 1100 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, egykor park, teniszpályák és ügető is tartozott hozzá. Az államosítás után az épület kórházként, öregotthonként, majd ideggyógyászatként működött. Bár belső berendezése nagyrészt eltűnt, a könyvtárszoba bútorzata megmaradt, és az épület állapota jobban megőrződött, mint sok más erdélyi nemesi otthoné.
