Győrfi Dénes osztályvezető az eset körülményeiről, a helyzet kezeléséről tájékoztatott
Elöntötte a víz az egyik raktárt a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban (BCU), ahol periodikák kollekcióit őrizték. Győrfi Dénes, a BCU osztályvezetője lapunknak elmondta: a csőtörés január 26-án, a délutáni órákban következett be; „Amint a raktárban dolgozó kollégák felfedezték, hogy mi történt, azonnal elszállították az érintett helyiségből a folyóirat- és újságanyagot. Külön termekbe vitték a gyűjteményt, szétterítették, s lapozták a köteteket, hogy minél jobban száradjanak. A lapok közé papírokat tettek, hogy magukba szívják a nedvességet” – mesélte, hozzátéve: ez standard eljárás ilyen esetekben. A tisztségviselő szerint a könyvtár munkatársai még az eset utáni hétvégén is a kiadványok szárításával foglalkoztak. Azokat a periodika köteteket, amelyekre több víz folyt, elszállították, hogy lefagyasszák – tudatta. Győrfi Dénes elmondta azt is, hogy konzultáltak bukaresti és budapesti szakrestaurátorokkal, hogy miként járjanak el – Romániában még nemigen alkalmazták a fagyasztásos módszert. A szakemberek szerint ez az eljárás igen hatékony, megvédi az erősen átnedvesedett köteteket a penészedéstől.
A Scena 9-nek Valentin Orga könyvtárigazgató úgy nyilatkozott: „Azokat a kiadványokat, amelyekre több víz folyt, az előírásoknak megfelelően lefagyasztottuk. A kollégáim szerint nem lesznek veszteségek, legfeljebb néhány folt marad és hullámosodott oldal.”
Győrfi Dénes arról tájékoztatott, hogy az erőteljesebben átnedvesedett periodikákat Dezmérre szállították, és speciális hűtőkamrákban helyezték el azokat – természetesen nem hústermékekkel teli hűtőládákba tették, ahogyan egyes portálok írták. Kérdésünkre, meddig kell, hogy ott tárolják az érintett kiadványokat, az osztályvezető azt válaszolta: hosszabb ideig, akár egy-két hónapig is ott maradnak. Hangsúlyozta: ez egy ismert, bevett eljárás, magyarországi könyvtárak is alkalmazzák a fagyasztásos módszert ilyen helyzetekben. Továbbá, a liofilizálás speciális eljárás, amellyel az érintett dokumentumok nedvességtartalma fagyasztás útján eltávolítható. A módszer megállítja a papír visszafordíthatatlan károsodását, és megelőzi a penészesedés kialakulását.
Az osztályvezető hangsúlyozta: kolozsvári magyar és román üzletemberek is segítségükre siettek, például a kötetek lapjai közé tett, a nedvesség kiszívására használt papírt egy magyar cég szállította, amely mindent megtett azért, hogy minél hamarabb eljusson a papír a könyvtárba. Győrfi Dénes tájékoztatott továbbá arról is, hogy adományba kapnak egy liofilizáló (fagyasztva szárító) gépet is. Amikor ezt működésbe helyezik, az eseményre a sajtó képviselőit is meghívják – egyelőre még tesztelik a felszerelést.
Arról is kérdeztük, készült-e összesítés arról, hogy milyen kiadványokat károsított a csőtörés okozta áradás. Győrfi Dénes azt mondta, egyelőre arról számolhat be, hogy 160 kötet volt érintett. Hozzátette, ezeknek egy részét már sikerült megszárítani, több közülük már jó állapotban van. Nyomatékosította: vízfoltok, pecsétek várhatóan maradnak majd, de nincs szó arról, hogy megsemmisülnének a kötetek.
A BCU honlapján közzétett tájékoztatás szerint a könyvtár központi, Béke (Lucian Blaga) téri épülete 2025. december 15. – 2026. február 28. között zárva tart, addig csak a kikölcsönzés lehetőségével élhetnek az olvasók. Mindazonáltal a Babeș–Bolyai Tudományegyetem karai mellett működő valamennyi fiókkönyvtár rendes vizsgaidőszaki nyitvatartás szerint üzemel. Mint írják, a felújítási projekt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében valósul meg, cél az épület energiahatékonyságának javítása, a tanulási körülmények optimalizálása, az infrastruktúra korszerűsítése.
Győrfi Dénes lapunknak kiemelte, a PNRR-támogatást pontosan azért pályázták meg, hogy megfelelő körülményeket alakíthassanak ki az intézmény raktárában, ne víz-, hanem légfűtési rendszert működtethessenek, és megelőzhessék a hasonló eseteket. Hozzátette: a könyvtárak esetében a csőrepedés az egyik leggyakoribb, az állományt veszélyeztető baleset.
A Scena 9 portál értesülései szerint 18., 19. és 20. századból származó, román, magyar és német nyelvű kiadványokat ért a csőtöréskor víz. Azt is írjál, hogy a nekik nyilatkozó alkalmazottak szerint a vezetőség rosszul kezelte a válsághelyzetet, megpróbálta bagatellizálni a csőtörés következményeit. Szerintük elsődleges céljuk inkább az eset eltussolása volt, nem pedig sürgős megoldások keresése.
