A gyalui Rákóczi–Bánffy-várkastély és Kisbányahavas üdülőtelep
A gyalui Rákóczi-Bánffy-várkastély egyike a Kolozsvár környéki legfontosabb műemlékeknek, amely kiemelkedő szerepet játszott Erdély történelmében. Az első ízben 1246-ban említett uradalom a középkorban az erdélyi püspökség birtokát képezte, az itt felépült vár az erdélyi püspök nyaralópalotájaként szolgált. 1541-ben már politikai tárgyalások helyszíne volt, majd egy ideig Izabella királyné, János Zsigmond első erdélyi fejedelem édesanyjának a rezidenciájaként működött. Ebben az időszakban az épületnek erődítmény jellege volt. Miután 1556-ban a püspöki javakat kincstári tulajdonná nyilvánították, a várat többen is birtokolták. Ezek közül a Rákóczi család játszott fontos szerepet az épület fejlődésében: I. Rákóczi György fejedelem rendelte el a középkori vár átalakítását díszes fejedelmi rezidenciává. 1663-ban Bánffy Dénes révén a birtok a Bánffy család tulajdonába került. Később a kastélyt több tulajdonos birtokolta, viszont 1911-ben újra a Bánffy család tulajdonába került, amikor Bánffy György nászajándékként vásárolta meg lánya, Bánffy Katinka és Barcsay Tamás házassága alkalmából. A kastély az 1948-as államosításig maradt a család tulajdonában. Az államosítást követően, 1972-től a kastély 2012-es visszaszolgáltatásáig fogyatékkal élő gyermekek iskolája és bentlakása működött az épületben. 2014 óta a Traditio Transylvanica Alapítvány magántulajdonában van, amely az épületegyüttes helyreállításán dolgozik. A kastély a felújítás befejezése óta kulturális központként működik. A 14 hektáros kastélypark felújításán még dolgoznak, a tervek szerint nyárra elkészülnek vele. Megígértük, hogy akkor újból meglátogatjuk. A hatalmas kastélypark esetleg még egy elkövetkező EKE Vándortábor helyszínéül is szolgálhatna.
Kisbányahavas üdülőtelep a Kolozsvárhoz legközelebb eső síközpont, amely a Gyalui-havasokhoz tartozik, az Erdélyi-szigethegységet nyugat-kelet irányban átszelő Aranyostól északra fekszik. A Gyalui-havasok központi része az Öreghavas gránittömbje, 1826 m-es magasságával az Erdélyi-szigethegység legmagasabb csúcsai között a harmadik helyet foglalja el az 1849 m-es Nagy-Bihar és az 1836 m-es Vlegyásza után.
Kisbányahavas üdülőtelep 1385 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ez volt autós utunk végcélja. Innen ki rövidebb, ki hosszabb sétát tett erőnléte szerint, természetesen távol a zsúfolt sípályától. Csodálatos, hófehér téli táj, szélcsendes idő, hideg is épp csak annyi, hogy ne olvadjon a hó, rajtunk kívül alig néhány kiránduló és szánkózó, friss levegő és nyugalmat árasztó csend. Kell ennél több, hogy az ember újjászületve térjen haza?
