A kezdeményezők szerint több mint 20 millió nőnek nincs lehetősége a biztonságos terhességmegszakításhoz az EU-ban. “Egyetlen nőnek sem kellene elhagynia országát, hogy emberi jogát gyakorolja” - hangoztatták a kampány során.
Az európai politikusok véleménye megoszlik a döntésről. A kezdeményezést támogatók szerint ez felér a győzelemmel, hiszen az EB megerősítette: az országok uniós forrásokból támogathatják az abortuszhoz való hozzáférést. Mások szerint a bizottság valójában nem hozott érdemleges döntést az ügyben, hiszen nem különített el új alapot erre.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő az Szabadságnak elmondta: a döntés valójában azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem tartotta szükségesnek a külön jogalkotást, nem rendelkezett külön összegről erre a célra, viszont leszögezte, az unió szociális alapját erre is lehet használni, amennyiben a tagállamok megállapodnak.
„Az uniónak nem volt lehetősége arra, hogy törvényerejű szabályt hozzon. Ez szubszidiaritási kérdés, a bizottság ezért nem tud jogalkotást kezdeményezni ebben a kérdésben, az EU-s szerződések feltételei mellett ez volt a maximum, amit megtehetett. A kezdeményezők valójában azt akarták elérni, hogy az abortuszhoz való jogot alapvető emberi jognak ismerjék el, az unió azonban nem teheti meg, hogy ilyen kérdésben a tagállamok feje fölött döntést hozzon. Az alapszerződés világos ebben a tekintetben: azokon a területeken, amelyek esetében a tagállamok nem mondtak le szuverenitásukról, Brüsszel nem dönthet”, magyarázta.
Az unió tagállamai eltérően szabályozzák az abortuszhoz való jogot. Bár Romániában nem korlátozzák, a társadalom, az erdélyi magyar közösség igencsak megosztott ebben a témában – amint arról korábbi interjúnkban volt már szó. Vincze Loránt úgy véli, a kommunizmus évtizedeinek abortusz-tilalma, ez a „nehéz örökség” határozza még mindig meg a közgondolkodást, ez az alapja a mostani megengedő álláspontnak abortusz-ügyben.
„Tapasztalatom szerint jelenleg nagyon mély a szakadék az erdélyi magyar közösségben az ellenzők és a támogatók között, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megkísérelni, hogy felvessük a témát a különböző fórumokon”, mondta.
Véleménye szerint, ha van egyáltalán „jó válasz” erre a kérdésre, akkoraz mindenekelőtt a megelőzésre, a fogamzásgátlásra kell irányuljon, Románia pedig nagyon le van maradva ezen a téren.
„Addig, amíg egy nő eljut oda, hogy döntenie kelljen a terhesség megszakítását illetően, nagyon sok mindent tehet, hogy elkerülje ezt a kényszerhelyzetet”, fogalmazott.
Az Euronews adatai szerint az unióban Svédországban védik leginkább az abortuszhoz való jogot, Franciaországban pedig néhány éve alkotmányos jognak számít. Luxemburg és Hollandia nemrég eltörölte a kötelező gondolkodási időt. Németországban, Spanyolországban, Olaszországban is kérésre engedélyezett az abortusz a terhesség első trimeszterében (10–14 hétig). Egyes helyeken, Dániában például ennél tovább is, a 18. hétig el lehet vetetni a magzatot, Hollandiában pedig 24 hétig. Lengyelországban a legszigorúbb a szabályozás az EU-ban, az abortusz csak akkor engedélyezett, ha az anya élete, egészsége van veszélyben, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye, magzati rendellenesség miatt már nem végezhető el. Máltán is csak akkor engedélyezett, ha az anya élete közvetlen veszélyben van.
