Minden második nő valamilyen erőszak áldozata Romániában
Az utóbbi hetekben újra a közéleti diskurzus központi témájává vált a nők ellen elkövetett erőszak, hiszen ebben az évben már 51 nőgyilkosság történt Romániában. A nők biztonsága már nem csupán egy időről időre felmerülő témaként foglal helyet a közbeszédben: több városban is civil kezdeményezések indultak a nők ellen elkövetett erőszak megelőzése és visszaszorítása érdekében, valamint az esetszámok indokolták a jogorvoslat mankóit is behozni a segítségre szoruló nők védelme érdekében.
,,Előzzük meg a tragédiákat”
A nők elleni erőszak ma is sokakat érint – gyakran csendben, a felszín alatt. A csend azonban sokszor a bántalmazás legnagyobb szövetségese. Minden kimondott szó, minden találkozás egy lépés lehet a szabadság felé. A változás ott kezdődik, hogy merünk beszélni róla, és felismerjük azokat a jeleket, amelyek egy bántalmazó kapcsolat előszobái lehetnek – írják az Ismerjük fel időben a bántalmazót! beszélgetéssorozat kezdeményezői. Burca Mercédesz, a beszélgetés egyik koordinátora szerint a találkozók legfontosabb célja a megelőzés, azaz olyan biztonságos tér megteremtése az érdeklődők számára, ahol megismerhetik, milyen korai jelek utalhatnak már az ismerkedés időszakában arra, hogy egy férfi később bántalmazóvá válhat. „Az utóbbi időben rengeteg hírt olvashattunk arról, hány nőt bántalmaznak nap mint nap, és a legsúlyosabb esetekben meg is ölnek. Én nem látok javulást, csak romlást. A beszélgetések lényege éppen az lenne, hogy ne jussunk el a hírekig, és előzzük meg a tragédiákat” – magyarázta.
Úgy látja, hogy a nők elleni erőszakról szóló társadalmi diskurzus lassan, de határozottan bontakozik ki, amit a különféle kampányok és megmozdulások is szépen tükröznek. A megelőzés egyik legnagyobb akadályának ugyanakkor az információáramlás egyenlőtlenségét tartja: a kisebb, vidéki településekre gyakran nem jutnak el sem a családon belüli erőszakkal kapcsolatos tudnivalók, sem a megelőzést és visszaszorítást célzó kezdeményezések. Az információ hiánya miatt a periférikusabb térségekben élő nők sokszor nem tudják, hogyan fordulhatnak a rendőrséghez, vagy milyen jogi eszközök segíthetnék ki őket egy abuzív kapcsolatból. „A legutóbbi beszélgetés során is felmerült, ahhoz, hogy egy nő ki tudjon lépni egy bántalmazó kapcsolatból, két dologra van szükség: egy biztos háttérre és arra, hogy maga is felismerje a probléma súlyát. Ha az érintett nem ismeri fel, hogy olyan helyzetben él, ahol komoly sérülések érhetik, és nincs mögötte támogató környezet, akkor rendkívül nehéz a kilépés. Mindezt tovább súlyosbítja, amikor a bántalmazó és a bántalmazott kapcsolatának egy közös gyermek is az elszenvedője” – tette hozzá. Csép Éva Andrea, az RMDSZ képviselője felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos a nőbántalmazás következetes szankcionálása.
Rámutatott: miközben nap mint nap nők sérülnek, a gyermekekre is ügyelni kell, hiszen ők a családon belüli erőszak csendes elszenvedői. Végigélik édesanyjuk bántalmazását – rosszabb esetben akár elvesztését is –, ami maradandó, életre szóló traumát okoz számukra.
Állami intézmények a bántalmazás ellen
A bántalmazó kapcsolatban élő nők védelmére az állami szervek és intézmények is számos eszközt dolgoztak ki, amelyek a veszélyhelyzetben lévő áldozatok segítségére lehetnek. Ilyen törvénytervezet hatályba lépését szorgalmazza az RMDSZ Nőszervezete is. A javaslat a nőgyilkosságok, valamint az azokat megelőző bántalmazás megelőzésének és visszaszorításának lehetséges módjait vizsgálja, emellett részletesebb elemzést és szigorúbb büntethetőséget ír elő. Csép Éva Andrea, az RMDSZ képviselője és a törvénytervezet kidolgozója politikusként felelősségének érzi, hogy aktívan lépjenek fel az erőszak ellen. Mint mondta, a közelmúlt tragikus esetei még inkább indokolják, hogy elérkezett az idő a határozott, következetes fellépésre a nők elleni erőszak ügyében.
„Az elmúlt időszak statisztikai adatai sajnos kifejezetten kedvezőtlenek: Romániában hetente egy nő úgy veszti életét, hogy éppen az az ember oltja ki, akinek védenie, támogatnia és szeretnie kellene őt. Többnyire a társa, a párja, a férje, az élettársa vagy a volt élettársa követi el ezt, és ezt meg kell állítani” – hangsúlyozta a tervezet kidolgozója.
A nőgyilkosság, vagyis a femicídium jogi kezelése terén több európai ország – például Horvátország, Spanyolország, Málta és Ciprus – már előrébb jár. A képviselő szerint sokan kérdezik, miért éppen a nőkre fókuszál a tervezet, ám ennek súlyos és egyértelmű oka van: a nők mintegy 90 százalékát otthon, a saját, biztonságosnak vélt környezetében öli meg partnere. A férfiak többsége viszont nem otthon, nem a saját közegében veszíti életét erőszakos cselekmény következtében. „Inspirációból sajnos nincs hiány, hiszen mindennap találkozunk bántalmazási esetekkel. Az év első tíz hónapjában 113 ezer ilyen esetet jelentettek. A probléma az, ez csupán a jéghegy csúcsa: nagyon kevesen mernek valóban segítséget kérni. Pedig kérni kell, mert sok esetben ez életet menthet” – magyarázta, kiemelve, hogy miért elengedhetetlen a jogi keretek bővítése a nők nagyobb biztonsága érdekében.
Eduard Mirițescu, a Román Rendőrség főfelügyelő-helyettese arról számolt be, hogy az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal csökkent a családon belüli erőszakos cselekmények száma. Az Agerpres hírügynökség áltat ismertetett sajtótájékoztatón kiderült, hogy az áldozatok 51 százaléka élt a távoltartási kérelem lehetőségével. Az év első tíz hónapjában a rendőrség 12 187 ideiglenes távoltartási parancsot adott ki, amelyek közül 4610 bírósági végzéssé változott. A távoltartási parancsot 814 esetben hágták át. Ugyanezen időszakban a bíróság 12 663 távoltartási végzést hozott, amelyet 5065 esetben szegtek meg a támadók. Emellett arról is beszámoltak, hogy az érintett időszakban 3300 esetben kötelezték a bántalmazót elektronikus nyomkövető viselésére. Ezek alkalmazása bizonyíthatóan visszatartó erővel bír, és több esetben megakadályozta, hogy az elkövetők femicídiumot kövessenek el.
Az RMDSZ Nőszervezete 2017 óta elkötelezetten dolgozik a nők elleni erőszak felszámolásán, s ez idő alatt számos olyan kezdeményezést indított útjára, amelyek jelentős változásokat eredményeztek. „Bevezettük az azonnali távoltartási rendeletet, az elektronikus nyomkövetők használatát; lehetővé tettük, hogy az áldozatok ingyenes jogi asszisztenciában részesüljenek; a munkavállalás terén pedig – ha családon belüli erőszak túlélőjét alkalmazzák – támogatást biztosítanak a munkaadóknak. Emellett ingyenes sürgősségi ellátást is igénybe vehetnek az érintettek, amelyet az Igazságügyi Minisztérium kuponok formájában biztosít, hogy az áldozat gondoskodni tudjon magáról: legyen szó szállításról, szállásról vagy akár ruházatról” – sorolta a jogi lehetőségeket a képviselő. A Nőszervezet javaslatára az RMDSZ parlamenti frakciója létrehozott egy speciális bizottságot is, amely kizárólag a nők elleni erőszak visszaszorításával foglalkozik. A testület munkájába aktívan bevonják a bántalmazott nőkkel foglalkozó civil szervezeteket is, hogy a problémát a lehető legátfogóbban és leghatékonyabban lehessen kezelni.
Életfogytiglant is kaphat, aki nőgyilkosságot követ el
A femicídiumot szabályozó törvénytervezet mérföldkőnek számít a román parlament történetében: most először fordult elő, hogy 273 támogató aláírással iktattak egy jogszabályjavaslatot – ilyen mértékű egyetértésre korábban nem volt példa. A tervezet a femicídium fogalmának meghatározásával indul, majd sorra veszi a nőgyilkosság különböző típusait: megkülönbözteti egymástól az intim és nem intim indíttatású, a közvetett módon elkövetett, valamint a megkísérelt nőgyilkosságot. Az intim indítékból elkövetett gyilkosság elkövetője rendszerint családtag, jelenlegi vagy volt partner, aki az áldozat fölötti hatalmát és uralmát kívánja érvényesíteni – gyakran vallási érvekre vagy becsületsértésre hivatkozva. A nem intim indítékú femicídium esetében az elkövető nem áll családi kapcsolatban az áldozattal, ám tette mögött ugyanúgy elnyomó szándék és hatalomgyakorlás húzódik meg, amely a nők kiszolgáltatott helyzetéből fakad. Ilyen esetek például az emberkereskedelemhez, a szexuális kizsákmányoláshoz vagy az erőszak különböző formáihoz köthetők. A közvetett módon elkövetett nőgyilkosság során a halál közvetett formában következik be, például a nemi szervek megcsonkítása, más hasonló gyakorlatok vagy a folyamatos bántalmazás következtében – utóbbinál az áldozat öngyilkosságba hajszolásával. A nőgyilkossági kísérlet esetében az elkövető megkezdi a gyilkossági cselekményt, ám az valamilyen külső, befolyásoló körülmény következtében nem valósul meg.
A törvénytervezet célja, hogy megteremtse az intézmények közötti átjárhatóságot, és lehetővé tegye az adatok széles körű vizsgálatát. Ez azért fontos, hogy minél hatékonyabban lehessen megelőzni az áldozat további sérülését. Csép Éva Andrea elmondta: arra törekszenek, hogy a bántalmazottakat ne kényszerítsék a történtek újra- és újraelmesélésére, hanem az egyszer rögzített adatokhoz minden érintett intézmény hozzáférjen. Így készülhetnek olyan elemzések, amelyek alapján megfelelő beavatkozási módozatokat lehet javasolni. Az intézmények közötti átjárhatóság lehetővé teszi az áldozat profiljának felállítását is, ami megkönnyíti a hatékony beavatkozást és a prevenciót. „A bántalmazott személy profilja természetesen adatvédelem alatt áll. A Román Akadémia Szociológiai Intézetének egyik alosztálya – az emberölések elemzésére és megelőzésére létrehozott központ – az igazságügyi szervekkel és az orvostani intézetekkel közösen értelmezi az adatokat. Ennek alapján készül egy jelentés, amely anonimizált formában kerül nyilvánosságra. Ezek a lépések segítik a kockázatok felmérését, a megfelelő kezelést, a prevenciót és a hatékonyabb munkát” – magyarázta a képviselő.
A törvénytervezet újdonsága, hogy az oktatásba is beemelnék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témákat, a bántalmazás megelőzésének érdekében. A nem erőszakos, etikus kapcsolatok alapelveinek megismertetésével az a cél, hogy a fiatalok időben felismerjék a bántalmazó viselkedést, és képesek legyenek közbelépni. A tervezet a súlyosbító körülmények esetében szigorúbb büntetést ír elő az elkövető számára. Ilyen súlyosbító tényező lehet, ha a bűncselekményt kiskorú jelenlétében követik el, ha a sértett maga is kiskorú, ha a cselekmény nyilvánosan zajlik, vagy ha kapcsolati dominancia érvényesül. Az alapesetben kiszabható büntetés hat–tizenkét év szabadságvesztés, de súlyosbító körülmények fennállása esetén az agresszor akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.
Intő jelek és megelőzés
Burca Mercédesz arra is felhívta a figyelmet, hogy tévúton járunk, ha úgy gondoljuk: a bántalmazás elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú vagy rosszabb életkörülmények között élő közösségekben fordul elő gyakrabban. „Ugyanúgy bántalmazóvá válhat egy magasan képzett férfi is” – hangsúlyozta. Csép Éva Andrea szerint sem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a bántalmazó magatartását alapvetően meghatároznák az életkörülményei. Mint mondta, a családon belüli erőszak előfordulása szinte azonos a városi és vidéki környezetben – a vidéki térségekben csupán valamivel magasabb. Éppen ezért minden helyzetben fontos felismerni azokat az intő jeleket, amelyek már a megismerkedés kezdeti szakaszában árulkodnak egy potenciális partner veszélyes magatartásáról. Kulcsfontosságú például megtudni, hogy az adott férfi követett-e el korábban bántalmazást, ha igen, nagy a valószínűsége annak, hogy a minta később is megismétlődik. Jelzésértékű lehet továbbá a nők felé irányuló gúnyos, megalázó viselkedés, illetve a lekicsinylő, degradáló szavak használata. Már meglévő kapcsolat esetén is érdemes figyelni a kontroll jeleire – ilyen lehet, ha a férfi beleszól az öltözködésbe, megszabja, kivel beszélgethet a nő, vagy eldönti, hová mehet el nélküle.
Csép Éva Andrea szerint elengedhetetlen, hogy a prevenció sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon, ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos területen szemléletváltásra van szükség.
„Minden nőnek tudnia kell, hogy az »az asszony verve jó« típusú mondások nem elfogadhatók. Ugyanígy vállalhatatlan az is, amikor azt mondják: »én is tűrtem eleget, fiam, tűrjél te is!« Az sem lehet norma, hogy valaki szégyenből marad benne egy bántalmazó kapcsolatban – csak mert attól tart, mit szól majd a szomszéd, a pap, a barátok vagy a család” – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy ezek alapvető felismerések, amelyek minden nő számára fontosak lennének.
A nők elleni erőszak visszaszorításának szerinte folyamatosan ott kell lennie a közéleti napirenden, ugyanúgy, mint az oktatási, egészségügyi, gazdasági vagy szociális kérdések. „Nem kell még egy nőnek meghalnia ahhoz, hogy végre foglalkozzunk ezzel” – mondta. Rámutatott: amikor kilépünk az utcára, és elmegyünk női járókelők mellett, gondoljunk arra, hogy Romániában minden második nő valamilyen bántalmazás áldozata. „Ijesztő, de ez a szomorú igazság” – tette hozzá.
Burca Mercédesz arra is kitért, melyek a leggyakoribb bántalmazási formák. A lelki bántalmazást – sértegetés, megalázás, gúnyolódás – tartja a legelterjedtebbnek, ami azért különösen súlyos, mert az áldozatok ezekben az esetekben fordulnak a legritkábban állami segítséghez. A hivatalos szerveket jobbára csak akkor keresik fel, amikor a helyzet már fenyegetéssé fajul, és azt sem minden esetben. A fizikai erőszak szintén gyakori, amiről nap mint nap érkeznek hírek a sajtóban, valamint ott van a szexuális bántalmazás is.
„Nem várhatjuk el ösztönösen az emberektől, hogy előre felismerjék: partnerük a későbbiekben bántalmazóvá válhat. Számos könyv és szakvélemény mégis kiemeli, mennyire fontos lenne a lányok nevelését már egészen fiatal kortól ebbe az irányba terelni” – magyarázta Burca Mercédesz. Gyakran magától értetődőnek tűnik, ha egy kapcsolatban felbukkannak a bántalmazás jelei, az érintett egyszerűen kilép belőle, ám a valóság ennél jóval összetettebb. Mint mondta, minden korosztály számára a saját élethelyzetéhez és érettségi szintjéhez igazítva kell bemutatni a téma különböző aspektusait – őszintén, világosan, nem tabuként kezelve. Különösen fontos a kamaszlányok edukációja, hiszen ebben az életszakaszban kezdenek ismerkedni az ellenkező nemmel, és a tinédzserkori lázadás vagy a szülőktől való eltávolodás könnyen kiszolgáltatottá teheti őket. Az éjszakai életben megforduló kamaszlányok és fiatal nők gyakran sérülékeny helyzetbe kerülnek a szórakozóhelyeken, ahol ismeretlen férfiak közelében vannak kitéve különféle veszélyeknek.
Hogyan kérjünk segítséget veszély esetén?
A nők biztonságának növelése érdekében több civil szervezet külföldi minták alapján kezdeményezéseket indított, hogy megelőzzék és visszaszorítsák a nők ellen elkövetett erőszakot, s mindezt a társadalmi diskurzus szerves részévé tegyék. Ezek a szervezetek úgynevezett biztonsági kódokat dolgoztak ki, amelyek segítik a veszélyben lévő nőket. Az „Angel Shot” és az „Întreabă de Andreea” kódolt üzenetek olyan mankót jelentenek az éjszakában szórakozó, fenyegetettséget érzékelő nők számára, amelyekkel diszkréten jelezhetik a vendéglátóhely személyzetének: nem érzik magukat biztonságban, segítségre van szükségük.
Az „Întreabă de Andreea” kampány Jászvásárról indult, a brit „Ask for Angela” mintájára. Célja, hogy a nők biztonságát a köztereken a figyelem középpontjába emelje, és konkrét, azonnal alkalmazható megoldásokat kínáljon veszélyhelyzetek kezelésére. Az „Angel Shot” szintén külföldi modell alapján jelent meg a városok különböző bárjaiban és szórakozóhelyein: ennek jelzésével a veszélyt érzékelő nő a személyzet segítségével juthat biztonságos környezetbe – hazakísérik, taxit hívnak neki, vagy szükség esetén értesítik a hatóságokat. Az „Angel Shot” kódot már évek óta alkalmazzák a bonchidai Electric Castle fesztiválon, és Kolozsváron is egyre több vendéglátóhely csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük a Flying Circus, az After Eight, a Coyote, a Barmacie, az OutSide, a GAP Club, a London Pub és az Altfel.
Burca Mercédesz rámutatott, bár a beszélgetéssorozat elsősorban a családon és a párkapcsolaton belüli erőszak áldozataira összpontosít, legalább ennyire fontos arról is beszélni, hogy a veszély gyakran a nyílt utcán leselkedik a nőkre, főként késő esti hazatérések alkalmával. A beszélgetés koordinátora szerint az ilyen típusú fenyegetettséget más jellegű felvilágosítással kell tudatosítani, hiszen ezek a helyzetek gyakran abból fakadnak, hogy a nők fizikailag kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. A nyílt utcáról érkező veszélyek feltérképezése érdekében a Mic Grup de Inițiativă Civică tagjai nőkkel készített interjúk alapján elkészítették Kolozsvár biztonsági térképét. Ez azt mutatja meg, hogy a város mely pontjain érzik magukat a nők leginkább fenyegetve, és mely helyszínek tekinthetők biztonságosabbnak. A térkép szerint Kolozsvár legbiztonságosabb része a Grigorescu negyed, míg az állomás környéke (Piața Gării), Mărăști és a Széchenyi / Mihai Viteazul tér számítanak a legveszélyesebbnek a nők tapasztalatai alapján.
A segítség mindig kéznél van: a 0800-500333-as, ingyenesen hívható segélyvonal éjjel-nappal elérhető mindenki számára. Ha valaki nem beszél magabiztosan románul, ne habozzon felhívni, hiszen magyarul beszélő diszpécsert is tudnak kapcsolni a nap 24 órájában. Életveszély esetén azonban mindig az 112 a megfelelő hívószám, hiszen ilyenkor a rendőrség gyors beavatkozására van szükség.
Az interjúk során Burca Mercédesz és Csép Éva Andrea szavai erőt sugalltak: az ő gondolataikból rajzolódik ki, mennyire fontos a magunkért való kiállás, a bátorság és a cselekvés. „A beszélgetés végén arra kértem őket, fogalmazzák meg, mit üzennek a többi nőnek. Az ő szavaikat tolmácsolva szeretném továbbadni minden nőtársamnak: merjetek szólni, merjetek beszélni arról, ami történik veletek. Ne hallgassunk, mert sokkal jobb kiállni magunkért, s megpróbálni megvédeni magunkat, mint benne maradni egy olyan kapcsolatban, amely testileg és lelkileg folyamatosan leépít bennünket” – buzdít mindenkit Burca Mercédesz. „Ha akár csak egyetlen életet meg tudunk menteni, az azt jelenti, hogy jól végezzük a dolgunkat. Hiszen annak a gyermeknek megmaradt az édesanyja, annak az édesanyának megmaradt a lánya, annak a családnak megmaradt a szülője” – tette hozzá Csép Éva Andrea.
