Pálfi Szilárd HR-szakértő: a mesterséges intelligencia átrendezi a munkapiacot
Szakemberek által készített és nemrég közzétett adatok szerint tavaly jelentős változáson ment keresztül a romániai munkaerőpiac. A hangsúly immár nem csupán a végzettségen vagy az oklevélen van, hanem azon, hogy a jelöltek valódi, kézzelfogható készségekkel, úgynevezett kompetenciákkal rendelkezzenek. Azok a szakemberek, akik folyamatosan fejlesztik tudásukat, versenyelőnyt élveznek, míg a felszínes, „csak papíron létező” ismeretekkel rendelkező jelöltek egyre nehezebben találnak munkát – állapították meg a piaci viszonyokat elemzők.
Új munkaerőpiaci nézetek
A felmérésekből arra a következtetésre jutottak, hogy a 2026-os év kulcsszavai a munkaerőpiacon a technológia, a biztonság, a szakmai gyakorlat és az emberi készségek. A munkaadók ma már nem elégszenek meg azzal, hogy valaki rendelkezik egy diplomával — elvárják, hogy a jelölt képes legyen gyakorlati problémák megoldására, valós teljesítményre és folyamatos tanulásra.
Az Adevărul című bukaresti napilap által idézett Bogdan Costin Fârșirotu képzési szakértő szerint a munkaerőpiac ma nem türelmes a felszínességgel.
– Kétféle jelölt létezik: aki folyamatosan fejleszti képességeit, és aki azt hiszi, hogy egy oklevél önmagában elegendő. Az előbbi típus kap munkát és jó fizetést, az utóbbi pedig lemarad – vélekedett.
A szakember szerint idén a digitális és a technológiai kompetenciákkal rendelkezők helyezkednek el legkönnyebben a munkaerőpiacon: a digitalizálás nemcsak szlogen, hanem már a mindennapi munkafolyamatok alapja. A mesterséges intelligencia (MI), vagyis az AI (artificial intelligence) ismerete és használata, az adatfeldolgozás és az automatizálás ma már számos állásnál elvárt készség, s nem csupán az informatikai szektorban.
Kiket keresnek inkább a cégek?
A munkaadók olyan jelölteket keresnek, akik valódi üzleti haszon érdekében (folyamatok automatizálása, adatelemzés, döntéstámogatás), tudnak AI-eszközöket használni, képesek reagálni a gyors technológiai változásokra, és értenek a digitális munkamódszerekhez. Továbbá előnyben lesznek mindazok, akik elméleti tudása kézzelfogható szakmai gyakorlattal párosul, mint például: biztonsági rendszermérnökök, napelem-telepítők, beszerzési szakemberek, humán erőforrás-szakértők, valamint a jogi, pénzügyi és operatív szaktudással rendelkezők. Az utóbbi években például a biztonsági rendszermérnök és a beszerzési szakember iránti érdeklődés jelentősen megnőtt: az ilyen tanfolyamokra 80-250 százalékkal többen regisztráltak.
Mi a „soft skill” és mire jó?
A szakértők szerint bár a technikai tudás előtérbe került, nem szűnt meg a személyes készségek értéke sem. Az olyan emberi kompetenciák, mint például a kritikai gondolkodás, a rugalmasság, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció még mindig kulcsfontosságúak — különösen olyan munkakörökben, ahol csapatban kell együttműködni, vagy komplex helyzeteket kell kezelni. A felmérések kimutatták: a hibrid munkavégzés és a távmunka 2026-ban már nem kivétel, hanem egyre több vállalatnál alapvető lehetőség. Megállapították, hogy olyan cégeknél, ahol ez hatékonyan működik, javult a termelékenység és a munkavállalók elégedettsége is.
A felmérések szerint 2025 folyamán a romániai munkaerőpiacon az álláskeresők érdeklődése egyértelműen bizonyos szakmák felé irányult. A legkeresettebb a gépjárművezetői munka volt, az álláskeresők elsősorban sofőrként szerettek volna elhelyezkedni. Az eJobs platform adatai szerint több mint 1,35 millió keresés érkezett ezzel kapcsolatban. Különösen népszerűek voltak: B kategóriás személygépkocsi vezetők, logisztikai sofőrök, valamint nemzetközi fuvarozásban dolgozó TIR-sofőrök. Bár a keresések száma mintegy 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a gépjárművezető továbbra is magasan a lista élén maradt. A sofőrök fizetése széles skálán mozog: 4 700 lej körüli nettó fizetéstől, akár több mint 12 ezer lej nettóig, ha valaki nemzetközi TIR-fuvarozásban dolgozik.
Szintén az eJobs szerint nőtt a könyvelői munkák iránti érdeklődés, az ilyen állásokra 681 000 keresés volt az év során, ami 52 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A statisztikájuk szerint a könyvelők átlagosan körülbelül 5 000 lej nettó fizetést kapnak havonta: ez a szakmai tapasztalat és a munkáltató nagyságától függően eltérhet. A harmadik legnépszerűbb állás az egészségügyi asszisztens volt a tavaly, erre 626 000 keresést regisztráltak az állásportálon, ami körülbelül 19 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az egészségügyi asszisztensek átlagosan 4 800 lej nettó fizetést kapnak havonta. Gyakran felbukkanó munkakörök voltak a kereséseknél a telefonközpontos, a mérnöki állások valamint szakképzett munkások.
Az online álláskeresők körében a távmunkák (remote), az otthonról végezhető munkák iránti érdeklődés is nőtt: 2025 folyamán 48 százalékkal többen keresték, körülbelül 244 ezren. Ugyanakkor a vállalatok által kínált remote pozíciók arányosan csökkentek, és mindössze 3,6 százalékát tették ki az összes meghirdetett állásnak.
Pálfi Szilárd: nehezebbé vált a kezdők elhelyezkedése
A kolozsvári jobspoint.ro vezetője, Pálfy Szilárd a Szabadságnak nyilatkozva kijelentette: 2025 a humán erőforrás területén visszafogottabb, tudatosabb helyzetet teremtett:
– Megítélésem szerint a munkaerő-kínálat nőtt, miközben a kereslet lassult. A kiválasztás hangsúlya eltolódott, a munkáltatók kevesebb pozíciót hirdettek meg, és az elvárások emelkedtek – fogalmazott.
Szerinte Romániában a gazdasági bizonytalanság óvatosságot eredményezett. Gyakoribbak a határozott idejű szerződések, a teljesítmény pedig mérhető elvárássá vált.
–Erdélyben a munkaerő mobilitása megmaradt, sokan pedig szektort váltottak. A külföldről való visszatérés mérsékelt volt, míg a nyelvtudás továbbra is döntő tényező maradt. Kolozsváron a verseny érezhetően kiéleződött, az IT és a mérnöki szektor stabilizálódott, ugyanakkor a juniorok, azaz a kezdőknek a munkapiacra lépése nehezebbé vált – jellemeze a tavalyi évet Pálfi Szilárd.
Megmaradt a tapasztalt szakemberek iránti igény
A Hummark HR-cég tulajdonosa hozzátette: a tapasztalt szakemberek iránti igény megmaradt.
– A munkáltatók 2025-ben a költségkontrollra, a hatékonyságra, a valós kompetenciákra és a gyors betaníthatóságra összpontosítottak. A humán erőforrások szerepe erősödött. A döntések egyre inkább adatokra épültek, a kiválasztási folyamat pedig rövidebb lett. A megtartás konkrét célként jelent meg a cégeknél – fejtette ki.
Pálfi Szilárd szerint az elmúlt időszakban a kompetenciák szerepe meghatározóvá vált, míg a végzettség háttérbe szorult, és a tényleges tudás, valamint az azonnali alkalmazhatóság volt mérvadó.
– Romániában a munkáltatók konkrét szakmai tapasztalatot, önálló munkavégzést, digitális készségeket és hatékony kommunikációt kerestek. Erdélyben a magyar és román nyelv aktív használata alapelvárás volt, meghaladta az angol középfokú nyelvtudást, míg a német előnyt jelentett. Azt tapasztaltam, Kolozsváron a humán erőforrások kiválasztása szigorúbb lett, a szakmai önéletrajz önmagában már nem volt elég, így elterjedtek a gyakorlati tesztek és a próbanapok. Ugyanakkor a hiányzó kompetencia kizáró okká vált, a tanulási hajlandóság pedig mérhető elvárás lett. Mi több, az úgynevezett soft skill valódi súlyt kapott.
A Hummark HR-cég tulajdonosa hozzátette: 2024-hez képest tavaly lassult a piac.
– Megítélésem szerint a döntések megfontoltabbak lettek, a kockázatvállalás csökkent, kevesebb gyors alkalmazás történt. Ennek következtében, természetesen, hosszabb kiválasztási idő jelent meg. A próbaidő alatti szűrés erősödött, Erdélyben kevesebb junior lépett be, miközben a pályakezdőkkel szembeni elvárások nőttek. A stabilitás előnyt jelentett váltáskor. Ugyanakkor megállapítható, hogy Kolozsváron az IT növekedése megállt, míg a szolgáltató és műszaki területek tartották a szintet. A bérigények lassabban emelkedtek, és a HR fókusza a megtartás felé tolódott a bővítés helyett – értékelte az adatokat Pálfi Szilárd.
Csökkentek az adminisztratív munkák
A jobspoint.ro vezetője úgy gondolja, hogy tavaly a mesterséges intelligencia már kézzelfogható hatást gyakorolt a munkaerőpiacra.
– Nem tömeges kiváltás történt, hanem feladat átrendeződés. Az adminisztratív munkák csökkentek, az elemzési feladatok felértékelődtek. Gyorsabb döntéseket vártak el. Erdélyben a mesterséges intelligencia alkalmazása szektorfüggő volt, a számítástechnika és mérnöki területen napi eszközzé vált, míg a HR-ben az előszűrésben jelent meg. Ugyanakkor marketingben és értékesítésben tartalom támogatásra használták. Kolozsváron az AI használata egyes pozícióknál elvárássá vált. Nem az eszköz ismerete számított, hanem a helyes használat. Az AI tudás bekerült az állásprofilokba, a hatékonyság mérhető lett, a rutinfeladatokra kevesebb idő jutott. Az alkalmazkodás hiánya hozott hátrányt – vélekedett.
Ami a kilátásokat illeti, Pálfi Szilárd úgy gondolja, 2026-ra óvatos növekedés körvonalazódik.
– A piac nem ugrik meg, inkább fokozatos stabilizáció várható. Romániában célzott felvételek indulnak, s kevesebb általános pozíció jelenik meg. A teljesítményhez kötött javadalmazás terjed. Erdélyben a meglévő csapatok erősítése, a kulcsemberek megtartása és a belső képzések kerülnek előtérbe, Kolozsváron pedig a verseny szelektív marad. A senior és specialista profilok lesznek keresettek, a junior belépés továbbra is szűrt marad. A gyakornoki programok szerepe nő. 2026-ban nem a mennyiség határozza meg a munkaerőpiacot, hanem a minőség – vélekedett.
