A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozatban kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
A szervezet nagyra értékeli, hogy sorsdöntő helyzetekben a magyarság egyöntetűen és határozottan kiáll jogaiért és megmaradásáért, mint legutóbb a romániai államfői választások második fordulójában, ahol sikerült elhárítani az erdélyi magyarságra leselkedő nagyobb veszélyt.
A KMKF "nem szűnő aggodalommal" figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát, megújítva a magyar nemzetrészek szolidaritását e rendkívüli kihívásokkal szembesülő közösséggel, amely az elhúzódó háborús helyzetben kitartó küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, a szülőföldön való megmaradását szolgáló intézményeiért.
A KMKF egységre, összefogásra és közös kiállásra szólít fel a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben, valamint a közösségi szimbólumok használatának akadályozása terén. A KMKF kiáll amellett, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő jogszabályoknak nincs helye a 21. században sem.
A KMKF megerősíti elkötelezettségét a szórványban élő magyar közösségek iránt. Kiemelten fontosnak tartja olyan hosszú távú, összehangolt programok tervezését és megvalósítását, amelyek a magyar nyelvű oktatás fenntarthatóságát, a közösségi élet újjáélesztését, a vegyes házasságokban a magyar identitás megtartását, továbbadását, a fiatalok szülőföldön való boldogulását és a helyi értelmiség megtartását szolgálják.
A KMKF történelmi lépésként értékeli Románia schengeni csatlakozását, a nemzetrészeink közötti határok további légiesülését.
A KMKF meggyőződését fejezi ki, hogy egy nemzeti kisebbségi európai biztosi pozíció létrehozása elősegítheti a törekvések megvalósulását.
A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság után, csütörtökön meghozott döntésében az EU Bírósága sem támogatja a jogalkotást az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális örökségének megőrzését sürgető Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés ügyében.
Orbán: Nem áll érdekünkben egy központosított, brüsszeli irányítású európai szuperállam (alc.)
A tanácskozáson jelen volt Orbábn Viktor magyar miniszterelnök, aki felszólalásában kifejtette: meglátása szerint a Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika. Hangsúlyozta: ez a háborús politika csak rosszat tartogat számunkra, és veszélybe sodorja a jövőnket. Miatta drágult az energia, és ezzel szinte minden, amire szükségünk van a mindennapi életben, és ezért szenved ma az európai gazdaság. A háborús politika óriási terheket ró egész Európára, így a Kárpát-medence országaira is. A háborús politika elszívja a forrásokat a fejlesztések és a beruházások elől, amelyekre az összmagyarság gazdasági életét és együttműködését lehetne építeni – figyelmeztetett.
Kiemelte: ez nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk. Az EU-t eddig a sikerei legitimálták, és ezek a sikerek identitást is adtak neki. Ez arra épült, hogy az EU a 20. század véres első fele után békét és jólétet tud teremteni a kontinensen. Csakhogy mára oda a Nyugat legendás életminősége, hiszen nem lehet jó az életminőség ott, ahol tömegesen vannak migránsok, és az emberek elvesztik az otthonosság érzését, és ahol kétszer vagy akár négyszer többet kell fizetni az energiáért, mint két-három évvel korábban.
Hangsúlyozta: a sikerek már nem legitimálják az EU-t, kell valami más, ezért Brüsszel szerint Európa új célja, hogy „keleten megütközzünk Oroszországgal”. A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország uniós, sőt NATO-országokat is megtámadhat, és csak egy megelőző csapás állíthatja meg – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „az ő fejükben” az ukrajnai háború maga a megelőző csapás és az ukrán hadsereg akadályozza meg már ma is, hogy az oroszok elfoglalják Európát.
Úgy összegzett: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok és más népek érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású európai szuperállam. Azt mondta, sok birodalom ült már a magyarok nyakán, és bár a régi birodalmak elbuktak, „azért, ha lehet, nem ismételnénk meg a dolgot”.
Orbán Viktor elmondta, a feladat az, hogy a mostani, épülőfélben lévő brüsszeli birodalmat „ne hagyjuk a nyakukba ülni”. Egy igazi huszárcselre van szükségünk, amíg a császár háborúzik, nekünk el kell foglalnunk Brüsszelt, amíg Brüsszel a háborúra készül, nekünk fel kell erősítenünk az európai háborúellenes kezdeményezéseket – jelentette ki.
A háború ugyanis nemcsak nekünk, magyaroknak kerül sokba, annak súlyát minden európai ember érzi – emelte ki Orbán Viktor, olyan felméréseket ismertetve, melyek szerint az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem európai fegyverek, illetve európai katonák küldését Ukrajnába.
Bőven van tehát politikai mozgástér, a brüsszeli terveket jó manőverezéssel ki lehet siklatni – állapította meg.
Hozzátette: a határon túli magyar képviselők fontos szerepe jó viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal, ez jó ugyanis a helyi magyaroknak és jó a közép-európai együttműködésnek is. Fontos lenne, hogy a következő 10 éven belül egymillió embert tanítsunk meg a Kárpát-medencében magyarul beszélni, ugyanakkor az anyaországi magyaroknak sem ártana megtanulniuk a szomszédos országok nyelveit – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a jó szomszédság a határon túli magyarok legjobb esélye a boldogulásra. De nem szabad elkövetnünk azt a hibát, amit a balliberális kormányok elkövettek, vagyis hogy jó viszonyért feláldozták a nemzeti érdeket – figyelmeztetett. Leszögezte: a jó szomszédság alapja ugyanis csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.
