A magyar nyelvhasználatot népszerűsítő kampányt indít a Bálványos Intézet
„A Bálványos Intézet eddigi kutatásai arra mutattak rá, hogy a magyar nyelvhasználat – főleg a vegyes tannyelvű iskolákban – az oktatási folyamaton kívüli helyzetekben problematikus lehet. A vegyes házasságokból származó diákok nyelvi kompetenciái nem minden esetben elégségesek ahhoz, hogy a tanulók sikeresen megállják a helyüket a magyar tannyelvű oktatásban, ennek kezelésére azonban a pedagógusok nem kaptak külön képzést, így a most induló kezdeményezéssel az erre kidolgozott módszereket kívánjuk népszerűsíteni” – részletezte Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. Hozzátette, a Bálványos Intézet a fakultatív magyar oktatással kapcsolatos kutatási programja során megállapította azt is, vannak arra is példák, hogy azok a gyermekek, akik román tannyelvű iskolába jártak – nem utolsósorban a magyar nyelvoktatónak köszönhetően – magyar tannyelvű oktatásra tértek át – hívta fel a figyelmet a politológus, aki egyben az Integratio Alapítvány ügyvezetője is.
Mint elmondta, az Integratio Alapítvány 2001-ben alakult, Temesváron működik, és kezdetben az európai integrációs kérdésekkel, 2007 után pedig a kétnyelvűséggel kapcsolatos problémákkal, tehetséggondozással foglalkozott. A szervezet immár hét éve dolgozik a kétnyelvű neveléssel-oktatással kapcsolatos programokon, így tulajdonképpen az eddigi eredmények, tapasztalatok és módszertani javaslatok összegzését, ismertetését célozza a két intézmény által most indított kampány.
Érdemes kétnyelvűvé nevelni a gyermekeket
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, az Integratio Alapítvány alapítója, Erdei Ildikó pszichológus Zoom-on kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba. Az alapítvány égisze alatt zajló programok főbb mérföldköveit összegezve a szakember elmondta: 2011-ben tájékoztató anyagot állítottak össze a nyelvileg vegyes családok számára, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyelvileg vegyes közegben élő gyermekeket érdemes kétnyelvűvé nevelni, illetve gyakorlati tanácsokat is próbáltak megfogalmazni.
Az évek során számos szakmai műhelyt, fókuszcsoportos beszélgetést is tartottak a nyelvileg vegyes családok számára. Ezek során számos olyan kérdés, probléma merült fel, amelyek tervezett megközelítést igényelnek.
„A magyar óvodába járó, magyarul nem beszélő gyermekek nyelvi kompetenciáinak fejlesztése például jelentős mértékben az óvópedagóguson múlik, akinek a munkáját különféle segédanyagokkal lehet segíteni. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy mit tehet egy magyar tannyelvű intézmény pedagógusa, ha nyelvileg vegyes szülői közösséggel dolgozik: melyek a vonatkozások, amelyekre előre fel kell felkészülnie, hogyan tudja a munkát úgy irányítani, hogy a magyar nyelvhasználatot erősítse” – vázolta Erdei Ildikó.
Elmondta: az alapítvány munkatársai indokoltnak látták konkrét javaslatokkal segíteni a szülőket, pedagógusokat, intézményvezetőket egyaránt. Ennek a törekvésnek részeként készült el 2018-ban a ketnyelvuseg.integratio.ro honlap; ezen a felületen az Integratio Alapítváy egy képzés- és tananyagfejlesztő csomagot tett közzé, amely a vegyesházasságból származó óvodások és kisiskolások magyar nyelvtudásának, valamint nyelvi kompetenciáiknak fejlesztésére irányul.
A nem magyar tannyelvű iskolákba járó, vegyes házasságból származó gyermekek és szüleik megszólítása céljából létrehozták a fakultatív magyar anyanyelv-oktatást népszerűsítő honlapot is (fakultativ.integratio.ro), amelyen egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a román nyelven tanuló, kisebbségi diákok kérésre, ha megfelelő számban összegyűlnek, heti rendszerességgel magyar nyelv- és irodalmat, magyarságismeretet és zenét tanulhatnak.
A fakultatív magyar oktatással kapcsolatban végzett kutatás eredményeit egyébként a Bálványos Intézet nemrég egy külön („Örültünk, hogy van egy táblánk, egy krétánk, meg ahova beüljünk…” című) kiadványban is összegezte. Mivel a kutatás egyebek mellett rámutatott arra, hogy a fakultatív magyar nyelvoktatásban nehézséget jelent a megfelelő segédanyagok hiánya, az Integratio Alapítvány 2020 januárjában egy olyan tudástár létrehozását is kezdeményezte, amely oktatási segédletet nyújt a magyart fakultatívan tanító oktatóknak. Két szószedetet is kidolgoztak olyan tanulóknak és tanáraiknak, akik fakultatív rendszerben tanulják/oktatják a magyar nyelvet. „Projektjeink egymásra épülnek, s a céljuk ugyanaz: a magyar nyelv használatának erősítése a közösségben” – emelte ki Erdei Ildikó.
Kiegyensúlyozni a két nyelv közti asszimetriát
„Fontos, hogy a nyelvi nevelés folyamata tudatos és tervezett legyen. Az iskola ugyanis az első olyan helyszín, ahol a diákok intézményes formában is találkoznak a nyelvi ideológiákkal, és ez jó eséllyel megalapozza gondolkodásukat arról, hogy mit gondolnak a nyelvről, a magyar és a román nyelv egymáshoz való viszonyáról, illetve a magyar nyelvnek a társadalomban és a saját személyes életükben betöltött szerepéről” – fejtette ki Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója. Hozzátette: hasonlóképpen fontos, hogy a magyar nyelvhasználat ne csak a konkrét oktatási folyamatban, hanem azon kívül is érvényesüljön.
„Ha a diák azt látja, hogy anyanyelvének csak a tanórán, az osztályteremben van létjogosultsága, ezt a nyelvi ideológiát teszi magáévá. Amennyiben pedig kilép ebből az osztálytermi környezetből, egyfajta nyelvi önkontrollt fog gyakorolni, amelynek folytán háttérbe szorítja anyanyelve használatát a mindennapi helyzetekben” – tette hozzá a szakember. Éppen ezért, a magyar tannyelvű oktatásnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy kiegyensúlyozza a nyelvi asszimetriát, amely a társadalomban a magyar és a román nyelv között – az utóbbi javára – fennáll. Keszeg Erika szerint ez a szerep különösen fontos vegyes tannyelvű intézményekben, szórványhelyzetben, ahol a gyermekek nagyobb mértékben ki vannak téve a román nyelvet a magyar fölé rendelő nyelvi ideológiáknak.
„Magyar intézményben a magyar nyelv a természetes”
Hasonlóképpen fontos, hogy az iskola milyen nyelvi ideológiai üzenetet közvetít a szülők számára – értekezleteken, ünnepségeken például. A kampány keretében megvalósított animáció (amint az Integratio Alapítvány honlapja is) is arra próbál választ adni, hogy milyen eljárási módokhoz, eszközökhöz folyamodhat egy pedagógus, aki nyelvileg vegyes családokból származó gyermekekkel dolgozik, s kapcsolatba kerül nem magyar nyelvű szülővel is – magyarázta a kutató. Az üzenet az, hogy a magyar intézményben a magyar nyelv a természetes, és a kommunikáció elsődleges eszköze, s nem kizárólag az oktatási gyakorlat során, hanem annak más, intézményes formáiban is.
A sajtótájékoztató végén bemutatták a kezdeményezéshez kapcsolódó első animációs filmet is, amely a pedagógusok számára kínál megoldási javaslatot egy olyan élethelyzetre, amikor vegyes családok nem magyar nemzetiségű szüleivel kell kapcsolatot teremteniük. A kisfilm a Zoom Studio animációs műhely munkáját dicséri, s az elkövetkezőkben sorozattá bővül.
„Az animáción Buzási Gyopárral és Vicsi Judithtal dolgoztunk, az alkotás képi világán meghatározóan a Buzási Gyopár stílusa mutatkozik meg” – mondta el Kassay Réka, a Zoom Studio alapítója. Mint kiemelte, kedvtelésük telt a projektben, amelynek a lényege az volt, hogy egy összetett problémát a lehető legközérthetőbb módon tudjanak bemutatni, s az arra adott, szakmai alapokon nyugvó megoldási javaslatot is mindenki számára fogyasztható formában fogalmazzák meg.
