A nyelvhasználati jogoknak a helyi önkormányzatokban való érvényesülését vizsgálta legújabb kutatásában a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutató cég. Az adatokat tavaly ősszel vették fel, azokon a településeken, amelyeken a magyarság aránya – a legutóbbi népszámlálás alapján – elérte a húsz százalékot. A 2019-es közigazgatási törvénykönyv alapján ugyanis – amely a 2001-est váltotta fel – a kisebbségeknek jogukban áll használni anyanyelvüket minden közigazgatási egységben, ahol a közösségük aránya eléri ezt a számot. A felmérés eredményeit Toró Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa ismertette kolozsvári sajtótájékoztató keretében. Az eredmények sajnos arra mutatnak, hogy az önkormányzatok nem feltétlenül élnek a törvény nyújtotta jogokkal.

Idén is szeretettel várja a közösség apraját-nagyját június elsején a Kolozsvári Majálisra a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) és az RMDSZ kolozsvári szervezete a monostori Colina parkba. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, és Szilágyi Lóránt, a rendezvényt szervező KIFOR nemrég megválasztott elnöke beharangozó sajtótájékoztatón ismertette kedden a rendezvény várható programpontjait, attrakcióit, újdonságait. Délelőtt tizenegy órától kezdődő, egész napos programsorozatra lehet majd számítani a közösségi majálison, amelyet 2022-től a nemzetközi gyermeknapon tartanak. A Kolozsvári Majális ingyenes rendezvény, programpontjai színesek, változatosak, és úgy állították őket össze, hogy minden korosztály találjon köztük neki tetszőt: lovasíjász-bemutató, gyerekfoglalkozások, ügyességi játékok, koncertek, termelői vásár egyaránt lesz a helyszínen, és finom étkekből, hűsítőkből sem lesz hiány, ígérik a szervezők.

Az RMDSZ lebonyolította a belső eljárásokat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az önkormányzati jelöltállítási folyamat befejezett legyen, a szövetség döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) véglegesítette az jelöltlistákat – nyilatkozta csütörtökön, Kolozsváron ülését követően Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az európai parlamenti összefogás listája mellett immár megvan az önkormányzati választásokon induló csapat, az RMDSZ készen áll arra, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon megméretkezzen – nyomatékosította a politikus. Tudatta: az elmúlt hónapban több mint ötezren léptek versenybe az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. Idén 280 polgármesterjelöltet indít a szervezet, 12 megyében megyei tanácselnökjelöltet, 17 helyen pedig megyei tanácsosi jelöltlistát. Összesen 525 helyi közigazgatási egységben benyújtott jelöltlistával több, mint háromezer önkormányzati képviselőjelölt jelentkezik a választási versenybe.

Úgy tűnik, nem csalódtak várakozásaikban a régészek az egykori Tyúkpiacon (a mai Caragiale parkban) zajló ásatáson: miután az észak-dél irányban nyitott kutatószelvényt tovább bővítettek a Malomárok irányába, megtalálták a várfal folytatását, amelynek előző részlete márciusban bukkant elő, a Műegyetem szomszédságában.

Úgy tűnik, Kolozsvár belvárosi utcáin egymást érik a járókelőket az apró kis meglepetések: miután a múlt hét végén mi magunk is felfedeztük, hogy a Bolyai utcában a sajátos, optikai csalódást kiváltó térkövezés nem véletlen, hanem Bolyai János matematikus munkássága előtti tisztelgésnek szánta a tervező, ezúttal az Egyetem utcában rejlő kis szimbólumokról számolhatunk be.

Újabb látványos épületmaradványokra bukkantak az egykori Tyúkpiac (mai nevén Caragiale park) felújításával összekapcsolódó régészeti feltáráson. Az archeológiai felügyeletért felelős George Cupcea régész, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum (MNIT) munkatársa a Szabadság érdeklődésére elmondta: az észak-dél irányú szelvényben, amelyben most vizsgálódnak, újkori épület alapjai és pincéjének helyiségei bukkantak elő.

Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere is versenybe száll a június 9-ei önkormányzati választásokon helyi tanácsos-, illetve a szövetség polgármesterjelöltjeként. A jogász végzettségű tisztségviselő 2012 óta RMDSZ-es városi tanácsos, a Horváth Anna lemondásával megüresedett alpolgármesteri tisztséget 2017-ben vette át, 2020-ban újraválasztották. Elmondása szerint alpolgármesterként arra törekszik, hogy minden területen érvényt szerezzen a kolozsvári magyarok, a magyar közösség érdekeinek, hogy Kolozsvár minél barátságosabb, élhetőbb várossá váljon. Kérésünkre összegezte az elmúlt időszak megvalósításait, amelyek között városfejlesztési projektek, szociális programok, és a magyar nyelvhasználati lehetőségek bővítésére irányuló kezdeményezések szerepelnek. Az RMDSZ-nek jelenleg négy tanácsosa van a helyi önkormányzatban, céljuk, hogy a magyar képviselet megkerülhetetlen döntéshozó tényező legyen a városi tanácsban.

Beigazolódtak a régészek feltevései: a felújítás alatt álló egykori kolozsvári Tyúkpiacon, mai nevén Caragiale parkban zajló ásatáson előbukkant a római kori Napoca település erődítésének egy falrésze is, amelyre a középkorban ráépítették a Kolozsvár városát védő falat. Amint arról februárban beszámoltunk, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumnak (MNIT) a régészeti felügyeletét végző munkatársai a Műszaki Egyetem szomszédságában megtalálták az egykori Óvár falának egy részletét. A szelvényt mélyítették, szélesítették, így mostanra szépen kirajzolódnak a régészeti rétegek, és jól látható, hogy a középkorban a várfalat ezen a szakaszon közvetlenül ráépítették a római kori fal ott talált maradványára. Ugyanakkor a Tyúkpiacon a 18. század végén, a 19. század elején nagyobb építkezések voltak – állt itt katonai sütőhely, dologház és sörfőzde is, amely épületek maradványai szintén ott rejlenek a föld alatt.

Lépten-nyomon bukkannak elő a belvárosban zajló felújítások során a középkori és újkori Kolozsvár épületeinek, építményeinek maradványai, amelyek kiváló adalékokat szolgáltatnak a város építéstörténetének régészeti dokumentációjához. Ezúttal az egykori Tyúkpiac, később Cselédpiac, mai nevén Caragiale parkban végzett felújítási munkálatok során az északi városfal egy részlete került napvilágra a Műszaki Egyetem szomszédságában – tájékoztatta a Szabadságot a régészeti felügyeletet vezető George Cupcea régész, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum (MNIT) munkatársa. Mint elmondta, a római és a középkori erődítés vonalai valószínűleg egybeesnek ebben a térségben, és a tavaly októberben elkezdett átfogó felújítási projekt keretében zajló régészeti kutatás befejezése után ki fogják jelezni a felszínen a várfal vonalát. Az egyetem épületének oldala mellett egyelőre egy kisebb szelvényt nyitottak, ott találták meg a középkori városfal egy szakaszát.

Elkezdték a geológiai próbafúrást a metróépítési projekt keretében a Főtér északi oldalán, nem messze a Szent Mihály-plébániatemplomtól. Tekintettel arra, hogy Kolozsvár történeti belvárosa kiemelt műemlékvédelmi zóna, Virgil Pop műépítészt, a területi műemlékvédelmi bizottság főtanácsosát, Guttmann Szabolcs műépítészt, és a város középkori, újkori történetének szakértőjét, Lupescu Radu művészettörténészt is megkérdeztük, lehet-e következménye ennek a geológiai vizsgálódásnak, fennállhat-e a veszélye annak, hogy a földben rejlő esetleges leletanyag sérüljön. Virgil Pop megerősítette: valóban geológiai fúrás zajlik, hogy a talaj összetételét felmérhessék. Mint mondta, az eljárás alapvetően nem károsítja a régészeti lelőhelyet, mivel a szonda mindössze 10-15 centiméter átmérőjű, „nagyjából annyi, mintha egy tűt szúrnának a földbe”. Guttmann Szabolcs műépítész és Lupescu Radu szerint a korrekt eljárás az előzetes régészeti kutatás lenne.

A kommunista államhatalom által rájuk erőltetett néhány éves kényszerszünettől eltekintve, több mint három évszázada ferences szerzetesek élnek, teljesítenek szolgálatot Kolozsvár szívében, a Barátok templomának is nevezett ferences templomban. Az Assisi Szent Ferenc 1223-ban jóváhagyott reguláját követő ferences testvérek az évszázadok során a lelkipásztori és missziós munka mellett oktatói és kulturális, szociális, karitatív tevékenységeket folytattak és folytatnak a mai napig. A lelkipásztorkodás mellett fontos tevékenységeik közé tartozik a fiatalok nevelése is – a különböző ifjúsági programok által számos fiatal lelki fejlődését segítik, de családosok és gyermekeik számára is befogadó kis közösségeket építenek. Négy ferences szerzetes él jelenleg Kolozsváron; egyikükkel, a 2009 óta itt szolgáló pap-szerzetes Pantea Tibor testvérrel arról beszélgettünk, miként ünnepli a kolozsvári ferences templomba járó közösség, illetve a szerzetesi kisközösség a karácsonyt. Megtudtuk: az első betlehemest Assisi Szent Ferenc állította fel, éppen 800 évvel ezelőtt, mint ahogyan azt is, hogy Ferenc pápa búcsút engedélyezett mindazoknak, akik ferences templomban felállított jászol előtt imádkoznak.

Országos járványnak nyilvánította Romániában a kanyarót kedden az egészségügyi minisztérium, miután a regisztrált megbetegedések száma megközelítette a kétezret, és a fertőzés az ország 41 megyéje közül már 29-re átterjedt. Ugyanakkor aggasztóan megnőtt a kórházba utalt kanyarós gyermekek száma. A minisztériumi intézkedés lehetővé teszi, hogy egyéves kor helyett már kilenc hónapos kortól kezdődően beadják a gyermekeknek az első védőoltást és utólag immunizálják azokat is, akiknek a szülei nem adatták be idejében a vakcinát – mondta a Digi 24 hírtelevíziónak Alexandru Rafila tárcavezető. A szaktárca a háziorvosokat is bevonva, tájékoztató kampányt indít a szülők körében az oltási program betartása érdekében. Dr. Vajas Timea családi orvoslásra szakosodott főorvos lapunknak kiemelte: a kanyaró rendkívül fertőző, gyorsan terjed, és egy ilyen járvány lefogásának módja a megelőzés és a védőoltás általi immunizálás.