Iohannis: Nem nőtt a biztonsági kockázat Románia esetében
Stratégiai megállapodást írt alá a román és a georgiai elnök
Stratégiai megállapodást írt alá a román és a georgiai elnök
Vissza

Iohannis: Nem nőtt a biztonsági kockázat Románia esetében

Klaus Iohannis ismételten elítélte az ukrajnai városok és a polgári infrastruktúra ellen intézett orosz rakétatámadásokat a Salome Zourabichvili grúz államfővel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján – számolt be az Agerpres hírügynökség. Az elnök ugyanakkor azt mondta, hogy jelenleg Romániát tekintve nem nőtt a biztonsági kockázat.

„Ismét orosz rakétákkal lőttek ukrajnai városokat és polgári infrastruktúrát. Az ilyen támadásokat az egész nemzetközi közösségnek el kell ítélnie, s véget kell vetni az ártatlan civilek legyilkolásának. Partnereivel együtt Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és az ukrán népet az Orosz Föderáció agressziója elleni küzdelemben” – mondta Iohannis.

Arra is utalt, megengedhetetlennek tartja, hogy az orosz támadók egy szuverén és független állam, a Moldovai Köztársaság légterét használják fel az Ukrajna elleni támadásokra. Biztosította grúz hivatali kollégáját arról, hogy Románia határozottan támogatja Grúzia függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.  Hangsúlyozta, Románia Grúzia európai és euroatlanti integrációs törekvéseinek egyik legszilárdabb támogatója.

Iohannis kijelentette, hogy az elhúzódó konfliktusok Abháziában és Dél-Oszétiában rendkívül káros hatással vannak a regionális biztonságra és stabilitásra, korlátozzák a társadalmi-gazdasági fejlődést, s jelentős nehézségeket okoznak az érintett régiók lakosságának. Ebben az ügyben Románia és az EU fenntartható megoldások találását, ugyanakkor Grúzia ellenálló képességének megerősítését szorgalmazza.

Elmondása szerint Románia Grúziával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.

„Az egyik prioritást élvező projekt a földalatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán-Grúzia-Románia útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tengerrel és az EU-val. Ezzel párhuzamosan Románia és Grúzia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az EU, Grúzia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére” – fejtette ki Iohannis.

Grúzia elnöke szintén elítélte az orosz rakétatámadásokat. „Ami ott történik, elfogadhatatlan számunkra és az egész világ számára. Meglehetősen sok tapasztalatunk van Oroszország, a Szovjetunió politikájával kapcsolatban, és tudjuk, mit jelent az agresszió, a megszállás, és tudjuk, mire képes Oroszország” – fogalmazott Salome Zourabichvili.

Nem tetszett az államfőnek a védelmi miniszter nyilatkozata

Az ukránok azok, akik a vérükkel fizetnek ebben a háborúban, így csak ők dönthetnek arról, hogy „mikor, hogyan és mit tárgyalnak” a háborúról – jelentette ki Klaus Iohannis. Az államfő hozzátette, egyes romániai politikusoknak gyakrabban kellene tájékozódniuk az ország és az Európai Unió (EU) hivatalos álláspontjáról, hogy legyenek tisztában ezekkel – fogalmazott. Kijelentésével az államfő a védelmi miniszter napokban adott nyilatkozatára reagált. Vasile Dîncu azt mondta egy televíziós interjúban, hogy a béketárgyalások jelentik az egyetlen esélyt a háború befejezésére, de „a világ országainak, a NATO-nak, az Egyesült Államoknak kell kialkudnia a biztonsági garanciákat és a békét” Ukrajna számára. „Ukrajna egyedül nem lesz képes tárgyalni Oroszországgal, mert az ukrajnai politikai osztály jelenleg nem engedheti meg magának, hogy felvállalja (...) a területvesztést, a végül is igazságtalan területvesztést. Ez túl nagy vereség lenne a politikum számára” – fogalmazott. Hozzátette, a béketárgyalás akkor is jobb a vérontásnál, ha ez csak a konfliktus „befagyasztását” is eredményezné.

Borítókép: www.presidency.ro


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?
Kolozs megyében apadt leginkább a ...
Három milliárd lej napelemrendszerek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ