BNR: Kolozsvár a legdrágább, 11 évet kell dolgozni egy kisebb lakásért

BNR: Kolozsvár a legdrágább, 11 évet kell dolgozni egy kisebb lakásért
A Román Nemzeti Bank (BNR) napokban közzétett Stabilitási Jelentésének egyik fejezetében rámutatnak, hogy egy kolozsvári kétszobás, körülbelül 55 négyzetméteres lakás megvásárlása érdekében nagyjából 11 évet kell dolgozni – a számításnál nem vették figyelembe a mindennapi megélhetéshez szükséges kiadásokat, esetleges megtakarításokat, továbbá a banki kölcsönt sem. Ilyen tekintetben Kolozsvár bizonyult a legdrágábbnak, országosan itt volt a legnagyobb ez a mutató a bank jelentésében, amely azt is vizsgálta, Románia milyen helyet foglal el az ingatlanpiacon a környező országok között.

Bécsben körülbelül 12 év, Prágában majdnem 18 év, Budapesten és Varsóban pedig körülbelül 15 év alatt lehet jelzáloghitel felvétele nélkül megvásárolni egy 55 négyzetméteres házat - derül ki a BNR adataiból. Ezzel szemben az olyan megyékben, mint Giurgiu, a mutató nem haladja meg a hat évet.

A romániai lakóingatlan-piac tartós problémái onnan adódnak, hogy fennáll a regionális egyenlőtlenség az ingatlanok iránti keresletben és kínálatban, valamint az ország kevésbé fejlett régióinak alacsony az integrációja és pénzügyi lehetősége. Ezek a problémák követik ugyanakkor a gazdasági fejlődés régiók közötti egyenlőtlenségét.

Az összes ingatlanügylet negyede Bukarestben történik. A tranzakciók további 28 százaléka az ország fő regionális központjaiban összpontosul: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Konstancán és Iaşi-ban. Bukarestben és Temesváron alulértékeltek a lakóingatlanok, Kolozsváron és Brassóban túlértékeltek, Konstancán pedig helyesen vannak értékelve – derül ki a jegybank adataiból.

A legkevesebb tranzakciót Giurgiu, Teleorman, Kovászna, Olt és Szilágy megyékben jegyezték (a tranzakciók kevesebb mint 0,6 százaléka zajlik e megyék mindegyikében). A tranzakcióinak jelentős részét bankhitelből finanszírozzák (mintegy 38 százalék).

A tranzakciós költségek Romániában mérsékeltek, a vevő esetében 4,4-10,2 százalék között mozognak, és a következőket tartalmazzák: bélyegilleték, közjegyzői díjak és bejegyzési díj. Az eladó esetében pedig 3-6 százalék között mozognak. A legmagasabb tranzakciós költségeket Franciaországban, Máltán és Belgiumban regisztrálták, de Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban az ingatlanok tranzakciós költségei alacsonyabbak, mint Romániában.

A 2022. szeptemberi adatok szerint a lakóépületek építési költségindexe éves szinten 14,3 százalékkal nőtt a nyersanyagköltségek emelkedése és az ellátási lánc problémái közepette. Az építési költségek emelkedése valószínűleg nyomást gyakorol majd a lakásárakra, tehát azok növekedésére.

A lakóingatlanok árai 2022 első felében nőttek Romániában (éves szinten +8,5 százalékkal), de a régióban a legalacsonyabb szinten maradtak, ugyanakkor az uniós (+10 százalék) és az euróövezeti (+9,3 százalék) átlag alatt maradtak. Emellett az elmúlt 10 évben a romániai lakóingatlanárak dinamikája alacsonyabb volt, mint a régióban. Az árak alakulása az elkövetkező időszakban számos tényezőtől függ, mint például a makrogazdasági feltételek, a finanszírozási feltételek általános szigorodása az emelkedő kamatlábak mellett, és az új geopolitikai kontextusban megnövekedett bizonytalanság. Ezek a tényezők valószínűleg csökkentik a lakosság potenciális keresletét, és így visszafogják a lakásárak növekedését.