Négyszáz kamerás rendszert készít elő az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat
Lévén, hogy az Európai Unió szintjén Románia továbbra is élen jár a súlyos sérüléssel és halállal járó közúti balesetek számát illetően, a közvélemény nyomására az elmúlt években a hatóságok kényszerhelyzetbe kerültek, és intézkedéseket hoztak a jelenség megfékezésére. Ennek következtében az európai intézmények segítségével részben bevezették az e-SIGUR rendszert, illetve újabb sebességmérő traffipaxok telepítését tervezik.
Az e-SIGUR rendszer egyik fontos sajátossága, hogy a szabálysértés miatt nem feltétlenül állítják meg a járművet: a radar rögzíti az eseményt, a rendszám alapján azonosítják a járművet és annak tulajdonosát, majd a rendőrség a szabálysértés dokumentálása után postai úton küldheti ki a bírságot.
Öt Kolozs megyei helyszínen működnek a traffipaxok
Kolozs megyében öt útszakasz került be a CNAIR közlekedésbiztonsági projektjébe, ahol már felszerelték az első fix sebességmérő berendezéseket. A rendszerek érzékelik a közeledő jármű sebességét, majd azt elektronikus kijelzőn mutatják a sofőrnek, így elsősorban a sebesség csökkentésére próbálják ösztönözni a közlekedőket.
A kijelölt szakaszok: Szászfenes – 1-es országút, a 481+800 és 487+504 kilométer között; Gyalu – 1-es országút, a 491+431 és 496+086 kilométer között; Körösfeketetó – 1-es országút, az 551+729 és 557+477 kilométer között; Szamosjenő – 1C országút, a 30+150 és 33+123 kilométer között; Aranyoslóna – 15-ös országút, a 12+432 és 15+670 kilométer között.
A Szászfenes és Gyalu környékén kihelyezett traffipaxok különösen fontosak a Kolozsvár vonzáskörzetében közlekedő autósok számára, hiszen az 1-es országút (E60) a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti, illetve a nyugati országrész felé vezető egyik legforgalmasabb útvonal.
A hatóságok szerint a helyszíneket közlekedésbiztonsági szempontok alapján jelölték ki. A döntésben az útszakaszok forgalma, valamint a korábbi súlyos balesetek száma is szerepet játszott. A rendelkezésre álló adatok szerint például az Aranyoslóna térségében a vizsgált időszakban hat halálos kimenetelű balesetet regisztráltak, míg Szászfenes, Gyalu és Szamosjenő esetében négy-négy ilyen baleset történt.
Egyelőre nem küldenek automatikusan bírságot
Fontos különbséget tenni a most felszerelt rendszerek és a később kiépítendő országos kamerahálózat között. A Kolozs megyében már telepített berendezések jelenlegi funkciója elsősorban megelőző jellegű: megmérik a jármű sebességét, és azt kijelzik a vezető számára. Az adatokat ebben a formában nem továbbítják automatikusan a rendőrséghez azért, hogy gyorshajtás miatt bírságot szabjanak ki. Országosan 145 ilyen rendszer telepítését tervezték, és szeptember elejére ezek közül 138 már a helyére került.
Ez azt jelenti, hogy aki például Gyaluban vagy Szászfenesen a kijelzett sebesség alapján észleli, hogy túllépte a megengedett értéket, figyelmeztetést kap, ami lassításra ösztönzi, de a jelenlegi rendszer jelzése nem jelent automatikus bírságot.
Ezzel párhuzamosan azonban a CNAIR egy jóval nagyobb léptékű beruházást készít elő: 400 fix, radaros kamerát telepítenének Románia útjaira. A rendszer képes lesz a járművek sebességének mérésére, a rendszámok automatikus felismerésére, valamint több közlekedési adat feldolgozására.
A 82,05 millió lejre becsült szerződésre egyetlen ajánlat érkezett: az Altimate vezette, a Presence SE és az ARH Informatikai társaságot magában foglaló konzorcium pályázott. A CNAIR jelenleg még értékeli az ajánlatot, vagyis a szerződést egyelőre nem ítélték oda. A megvalósításra előirányzott idő 22 hónap. A tervezett 400 kamerás hálózatot a jelenlegi mobil rendőrségi radaroktól is meg kell különböztetni. Az új rendszer állandó infrastruktúraként működne, és a tervek szerint integrálják a nemzeti e-SIGUR rendszerbe.
Országúton és autópályán is lesznek kamerák
A tervek szerint az 1-es országúton 28 ellenőrzési pontot alakítanak ki, ezek közül 13 a 497-es és a 616-os kilométer közötti, mintegy 120 kilométeres szakaszon kapna helyet. Ez a szakasz Gyalu térségéig ér, így Kolozs megye egyik legfontosabb nyugati kijárata is bekerülhet a hálózatba. Ugyanakkor fix kamerákat terveznek az A3-as autópályára, valamint az A1-es és A2-es autópálya egyes szakaszaira is, bár az A3-as teljes listáját és az egyes kamerák pontos helyét még nem hozták nyilvánosságra.
A hét kiemelt országúton összesen 136 ellenőrzési pont szerepel a tervekben: az 1-esen 28, a 6-oson 24, a 2-esen 22, a 17-esen18, a 7-esen 17, a 67-esen 14 és a 11-esen 13 pont. Ezek az útszakaszok együttesen csaknem 1100 kilométert fednek le.
A jövőbeni rendszer egyik lényeges újdonsága az lehet, hogy két ellenőrzési pont között az átlagsebességet is kiszámítja. Ez azt jelenti, hogy önmagában a kamera közelében történő lassítás nem feltétlenül lesz elegendő a gyorshajtási bírság elkerüléséhez: ha a jármű két pont között a megengedettnél nagyobb átlagsebességgel halad, a rendszer ezt is képes érzékelni.
A tervezett infrastruktúra ezen túlmenően a rendszámok automatikus felismerésére és az úthasználati matrica meglétének ellenőrzésére is alkalmas lehet. A későbbi fejlesztések között szerepelhet az időszakos műszaki vizsga (ITP) és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) ellenőrzése, a forgalom elemzése, valamint a közlekedési balesetekről és egyéb incidensekről szóló riasztások továbbítása is.
Sofőr: hátha kevesebb lesz a baleset
Egy 1998 óta járművezetői jogosítvánnyal rendelkező kolozsvári férfi a Szabadságnak azt nyilatkozta: 28 év leforgása alatt egyszer sem függesztették fel vagy vonták be a jogsiját, s csupán egy ízben kapott figyelmeztetést a forgalmi rendőrségtől, mert az esetek túlnyomó többségében betartotta a szabályokat.
„Azt tapasztaltam, sokan szándékosan megszegik a szabályokat, főleg ami a sebességkorlátozást illeti. Egyszerűen nem bírnak magukkal. Ráadásul mindenki siet, ideges, nyugtalan, türelmetlen. Úgy vélem, a kamerarendszer csillapítaná a sebességvágyukat” – nyilatkozta a gépkocsivezető.
A férfi hozzátette: sokan a közúti infrastruktúra hiányára hivatkoznak, amikor gyorshajtás miatt kapnak bírságot a forgalmi rendőröktől. „De hát, ha szűk az út és sűrű a forgalom, akkor korántsem a gyorshajtás a megoldás, sokkal inkább a türelmes, körültekintő, óvatos vezetés. Ha egyszer nem lehet haladni, akkor miért erőltetjük? A szakemberek szerint is így történnek a balesetek” – összegezte mondanivalóját a gépkocsivezető.
A lapunk által megkeresett Kolozs megyei forgalmi rendőr úgy véli: mindenképpen pozitív fejlemény, hogy ilyen kamerákat helyeznek el a kistérségben. Az évek során a szakember több ízben a traffipaxok, a radarok és a mozgó sebességmérő rendszerek felszerelése és működésbe helyezése mellett tette le a garast.
„A gyorshajtók száma csökkenni fog, sőt amióta a téma bekerült a hírekbe, máris kevesebben haladják meg a megengedett maximális tempót. Ez annak is köszönhető, hogy az e-SIGUR bizonyos elemeit már működésbe helyezték” – nyilatkozta a jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező forgalmi rendőr.
