Hárommilliárd euróval tartoznak a kivitelezőknek
Az Építő Cégek Szövetsége erdélyi fiókjának vezetői az Építők napja alkalmával mondták el a nemrég lezárult Országos helyreállítási Tervvel (PNRR) kapcsolatos észrevételeiket a regionális központok székhelyein, azaz Kolozsváron, Nagyszebenben, Galacon, Jászvásáron, Bukarestben, Temesváron és Ploieşti-en.
„Románia 2021-ben 29 milliárd eurós finanszírozási tervvel kezdett neki az országos helyreállítási tervnek. 2023 decemberében az Európai Tanács 28,5 milliárd euróra csökkentette az összeget, majd 2025-ben az összeg 21,4 milliárd euróra csökkent. A 2026. júliusi tárgyalások következében a PNRR költségvetése csak 21,1 milliárd euró volt. A kormány több projekt költségvetését csökkentette, mivel fennállt a megvalósulás elmaradásának veszélye. Így az eredetileg tervezett 49 kórházból maradt nyolc, a 429 kilométernyi autópálya 250 kilométerre csökkent, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére szánt összeg pedig 33 százalékkal csökkent. A kormány a PNRR lezárása környékén azt nyilatkozta, hogy a PNRR-ből megpályázható összeg 93 százalékot lehívták, de ez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság (EB) ezt ki is fogja fizetni. Augusztus 14-én nyújtották be az ötödik kifizetési kérelmet, ami az utolsó előtti volt a sorban, 2,84 milliárd euró értékben, de ezt a kérést az EB még nem hagyta jóvá. Országos szinten még 7,5 milliárd eurót kell bevételezni. 15 ezer projekt még nem zárult le, és ezek közül 4500-at nem vettek át, ez pedig bírság kirovását vonhatja magával. Ami az építkezési ágazatot illeti, 9,45 milliárd euróról van szó, ebből hatmilliárd euró értékben dolgoztak a kivitelező cégek, ám a kifizetés alig érte el a 3,1 milliárd eurót szeptember elsején. Felmerül a kérdés: ki és mikor fogja ezt az összeget a cégeknek kifizetni" – fogalmazott Vlad Mureşan, az Építő Cégek Szövetsége erdélyi fiókjának első alelnöke.
„Hogyan kerültünk ebbe az állapotba? A bürokrácia miatt” – tette fel a kérdést és válaszolt is rá Mureşan. Hozzátette: a versenytárgyalás lebonyolítása és a munkálat odaítélése több mint egy évet vesz igénybe, a különböző engedélyek beszerzése pedig két évet. Ezért az építő cégnek alig több mint egy éve van a munkálatok megvalósítására, ez pedig a lehetetlennel határos. Ugyanakkor voltak olyan önkormányzatok is, amelyek nem voltak képesek lebonyolítani a versenytárgyalást. „Az Európai Unió most megleckéztetett minket, mert mindenki azt hitte, hogy a program befejezését kitolják, de ez nem történt meg” – jegyezte meg Mureşan.
Gabriel Silagyi, az Építő Cégek Szövetségének alelnöke közölte: az Európai Bizottság szeptember 9-én hagyta jóvá az új közbeszerzési törvényt, amelyet minden tagállamnak el kell fogadnia, és amely leegyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a közbeszerzési eljárásokat. A jogszabályt jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is. A jóváhagyást követően nemcsak a legkisebb ár lesz a döntő a munkálatok odaítélésében, hanem 30-50 százalékban számít az ajánlott munkálatok minősége is. Figyelembe fogják venni azt is, hogy az ajánlattevő cég milyen innovatív eljárásokat javasol.
Alin Vlădan alelnök reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben az építő cégek számára kibocsátandó minősítő tanúsítvány nemcsak egy papír lesz a sok közül, hanem szabályozni fogja, hogy az építő cég kórházat vagy iskolát építhet. Eddig ugyanis nem volt ilyen besorolás.
Alin Danci alelnök arról számolt be, hogy készül az Európai Megfizethető Lakhatási Terv, amelyet majd a 2028–2034 költségvetéses időszakra hirdethetnek meg leghamarabb, mivel Európa-szerte nagy a lakáshiány, 2018-től 2025-ig a lakások ára hatvan százalékkal nőtt Európában. Az új dokumentum csökkenti a bürokráciát, digitalizálja a tervezést és az engedélyezést, és támogatni fogja az önkormányzatok és a magánbefektetők közötti partnerségek megvalósítását a lakásépítés során.
