A püspöki vizitáció és a Főhatósági Vizsgálószék tagjait reggel az egyházközség elnöksége és keblitanácsa fogadta somodi kaláccsal a falu piacterén, Nagy Sándor gondnok köszöntötte őket, majd közös beszélgetésre vonultak a kántori lakba, ahol az egyházközségben történő gyülekezetépítő munkáról volt szó. A Főhatósági Vizsgálószék előzetesen már április 9-én kiszállt az egyházközségbe, és gondosan jegyzőkönyvbe foglalta az egyházközségi élet számos vetületét, mert történelmi dokumentumnak számít, aminek megőrzése elengedhetetlen az utókor számára.
Ezt követően a püspöki vizitáció és a Főhatósági Vizsgálószék tagjai a település elöljáróival találkoztak és beszélgettek az egyházközség valamint az önkormányzat közös ügyeiről a polgármesteri hivatalban. Megtekintették az egyházközség ingó és ingatlan vagyonát, aláírták az anyakönyveket.
Délután ünnepi istentiszteletet és közgyűlést tartottak az unitárius templomban, ahol Csécs Márton Lőrinc esperes mondott imát, és Kovács István püspök hirdette az igét. Csécs Márton Lőrinc, a Kolozs-Tordai Egyházkör esperese, fohászában kiemelte: „századok nehéz megpróbáltatásai tanúskodnak itt, Torockószentgyörgyön, az isteni kegyelemről”, amivel a falu és a templom több ízben történő elpusztítására utalt. A Torockón szolgáló esperes hálát adott az Istennek, hogy megtartotta a közösséget és az ő oltalmát kérte: „Adj erőt, hogy a kiteljesedést adó falaid lelkünk falait erősítse meg újra és újra!”
Kovács István püspök szószéki szolgálata Máté evangéliumának 7:24 és 16:18 igéire alapozva járta körül a kősziklára, illetve a homokra való építkezés ellentétét. A kiválasztott textusok egyaránt alkalmasnak bizonyultak a vizitáció lényegének kifejezésére, a közösség bátorításáért és hitben való helytállásáért, úgy, ahogy eddig is tették. A püspök elsőként a hely szépségét hangsúlyozta, amely – a küzdelmes történelmi múlttal karöltve – megtartó erőt kell jelentsen a szülőföldön való megmaradásban. „A földi paradicsom kellős közepén éltek. A sziklák égbe meredő csodája, a természet harmóniája, középen az ég felé magasló templommal – ez maga a földi mennyország (…) Istennek a kiválasztottjai vagytok, hogy itt adatott meg nektek megélni a létezés csodáját!” – hangsúlyozta Kovács István. Egy ilyen csodálatos környezetben az emberek sokkal jobban megérthetik a péteri sziklára építettség fontosságát, amelyen, az ige szerint „a pokol kapui sem tudnak diadalmaskodni”.
Ebben a gondolatmenetben Kovács István utalt Ferenc pápára is, aki szerinte fundamentuma volt az ő egyházának azon felismerése révén is, amelyet önéletírásában is megfogalmazott, és amely így hangzik: „Senki sem üdvözülhet egyedül”. A közös sziklára építés gondolatából kiindulva Kovács István püspök a felekezetfelettiség eszméjét helyezte előtérbe. A torockószentgyörgyi többvallású közösségre utalva, ahol az unitárius mellett református és római katolikus hívek is élnek a faluban, hozzátette: nem véletlen, hogy a vallásszabadság eszméje a közelben, Tordán fogalmazódott meg.
A gondoskodás és megerősítés üzenetét hordozó püspöki igehirdetést és áldást követően a torockószentgyörgyi lelkész mondott köszöntő beszédet. Finta Emese Erzsébet, Pál apostolt és a Jelenések könyvét idézve, kiemelte: „Az élet alappillére Isten hűsége, az ezerszer megbocsájtó, ezerszer szerető Isten, ő a megingathatatlan bizonyosság, hogy legyen erőnk tovább élni. (...) Megajándékozott az adott szóval. Megajándékozott azzal a képességgel, hogy az ígéreteket betartsuk, hogy ki tudjunk találni az élet sűrűjéből, lássuk a világosságot”. A lelkésznő a küldetés fontosságát hangsúlyozta: „Az Isten nem csak életet, hanem küldetést is adott nekünk. Elhívott egymás szolgálatára, az egymás mellett való kiállásra. Akik érzik a küldetésüket, érzik a hit fontosságát és a közösség erejét”.
A köszöntőbeszédek sorát a Torockószentgyörgyön szolgáló, más felekezetű lelkészek nyitották meg. Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese a testvériség és a felekezettfelettiség gondolatát emelte ki, Szász János római katolikus plébános pedig, az elhunyt Ferenc pápára emlékezve, hirdette a szeretet győzelmét. Világi részről felszólalt Vincze András, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Fehér megye alprefektusa, aki a vizitáció fontosságát hangsúlyozta, valamint Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó község polgármestere, aki a bizalom fogalmát járta körül, és az önkormányzatnak az unitárius egyházzal való közös építkezésének eredményességét hozta fel pozitív példaként.
Az ünnepi istentiszteleten egy idén konfirmáló lány és a helyi unitárius nőszövetség tagjai rövid műsort mutattak be, a kántori szolgálatot Imre Elvira végezte.
Ezt követően került sor az ünnepi közgyűlésre, amelyet Csécs Márton esperes nyitott meg. Szabó László, a Főhatószéki Vizsgálószék tagja bemutatta a jegyzőkönyv összegzését. Az elnökséggel és keblitanáccsal való beszélgetés nyomán kirajzolódott, hogy milyen sokszínű gyülekezetépítő munka folyik az egyházközségben, továbbá kiemelték a torockószentgyörgyiek hagyománytiszteletét, szorgalmas munkáját és a közösség erejét. Felszólalásában Sándor Krisztina főgondnok összefoglalta a teljes napi tevékenységet és egy szép Szabó T. Anna-idézettel zárta gondolatait.
A fennkölt találkozó a kántori lakon megszervezett szeretetvendégséggel ért véget, amelyen kizárólag házi alapanyagokból és hagyományos recept szerint készült ételeket szolgáltak fel.
