Az iskolaigazgatók az elavult tantervet, az olvasás hiányát okolják
A kilencedikes és a tízedikes tantervek elavultsága lehet talán az egyik oka a gyengébb eredményeknek, mert a tanterv és tankönyvek nincsenek a mindennapi életben tapasztalható jelenségekhez kapcsolva, nem annyira gyakorlati jellegűek, mint amilyen a most induló kilencedik osztályok tanterve lesz – vélte Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója. „Az új líceumi tantervek, amelyeket fokozatosan vezetnek be, jelentős szemléletváltozást eredményeznek, ami talán közelebb hozza a romániai oktatást is azokhoz az elvárásokhoz, amit nemzetközti szinten mérnek. Néhány év múlva kiderülhet, mennyit javul az új tanterv hatására a romániai PISA-tesztek eredménye. Legalább egy generációt végig kell vinni, hogy lássuk, mit feltételeznek a változások. Valószínű, hogy a közelmúltban megújult és megváltozott nyolcadik osztályos tanterveken is lenne mit változtatni, mert nem történt jelentős szemléletváltás, főleg a természettudomány és a matematika terén” – mutatott rá az intézményvezető.
Ami a szövegértés terén észlelt gyengébb eredményeket illeti, Okos-Rigó Dénes, a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola igazgatója szerint az olvasás hiányának is betudható. „A mostani gyermekek főleg az elektronikus »kütyük« lerövidített, emotikonos képolvasását szokták meg. Nincs türelmük végigolvasni, elemezni a feladatokat. Ez látható az iskolai felmérőknél is. Ha pedig a tanulók nem értik a feladatot, akkor helytelenek lesznek a válaszok is” – fogalmazott. A másik ok szerinte feladatmegoldáskor a komolyság hiánya lehet. „A »nem ér semmit, mert nem számít sehova« alapgondolat a jellemző ez esetben. Nincs meg az a késztetés a mai tanulók többségében, hogy a maximumot hozzák ki magukból, mert ezzel saját maguk előtt bizonyítanának. Nincs meg a kellő komolyság, hogy a feladatot meg kell oldani a lehető legjobb színvonalon, és akkor ezt sikerként könyvelhetik el” – világított rá az iskolaigazgató. Ugyanakkor megjegyezte: a PISA-teszt egy bizonyos szemszögből méri a kompetenciákat, és a feladatok nem olyan jellegűek, amelyeket a tanulókkal az év során gyakorlunk.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint nagyon sok még a tennivaló a román oktatási rendszerben ahhoz, hogy a diákok megértsék, amit az iskolában tanulnak és alkalmazni is tudják a mindennapokban, jövőbeli munkahelyükön. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a PISA-felmérés során Romániát az OECD-tagállamokhoz hasonlítják, miközben az ország még nem tagja a szervezetnek.
A romániai eredmények aggasztó voltára több román szakpolitikus is felhívta a figyelmet. Daniel David korábbi oktatási miniszter, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánja blogján arra figyelmeztetett, hogy a funkcionális analfabetizmus nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az ország számára. Az az ország, ahol ennyire magas a funkcionális analfabéták aránya, könnyen az összeesküvés- és rendszerellenes elméletekkel manipulálók áldozatává válik, továbbá a gazdasága is kevésbé lesz versenyképes – írta. Úgy értékelte, hogy a romániai oktatási rendszerben paradigmaváltásra van szükség, enélkül az oktatásra fordított erőforrások is csak további anomáliákat szülnek.
Mircea Miclea korábbi oktatási miniszter szerint a PISA-tesztek eredményeinek sokkolnia kellene a hatóságokat. Arra is rámutatott, hogy az eredmények alapján Romániában nagyon nagy a szakadék az elit iskolák és a többi tanintézet között, és a diákok teljesítménye felerészben nem is a képességeiktől függ, hanem attól, hogy milyen környezetben tanulnak. Rámutatott: az iskolák közötti egyenlőtlenség később a társadalomban is törésvonalakat eredményezhet.
Nicuşor Dan elnök mélyen aggasztónak nevezte a 2025-ös PISA-felmérés eredményeit és mielőbbi intézkedéseket szorgalmaz ezek korrigálására. Véleménye szerint Romániának többet, következetesebben és intelligensebben kell befektetnie az oktatásba. Hangsúlyozta: az illetékeseknek gyorsan azonosítaniuk kell a román diákok gyenge szereplésének okait, és mielőbbi intézkedéseket kell hozniuk, hogy javíthassanak a helyzeten. Véleménye szerint olyan közpolitikákra van szükség, amelyek prioritásként kezelik a lemorzsolódástól veszélyeztetett diákok azonosítását és korai támogatását, az iskolák közötti egyenlőtlenségek felszámolását.
Az elnök szerint a PISA-felmérés eredménye komoly vészjelzés, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A gyermekeknek biztosított oktatástól függ Románia jövője – mutatott rá.
A matematikus végzettségű Dan – aki már középiskolásként kitűnt tehetségével a nemzetközi tantárgyversenyeken – drámainak nevezte, hogy a fiatalokban rejlő potenciál nincs kiaknázva, és komoly egyenlőtlenségek vannak az iskolák között. Szerinte a PISA-felmérés egyik legaggasztóbb következtetése, hogy Romániában egy gyerek esélye a jó eredményekre elfogadhatatlanul nagy mértékben függ a családi körülményeitől és az iskolától, ahol tanul. Ez a romániai oktatási rendszer strukturális problémája, amelyet mielőbb orvosolni kell – húzta alá.
A következetesség fontosságát is hangsúlyozta, rámutatva: a romániai oktatási rendszerben kíváncsi és okos gyerekek, elkötelezett pedagógusok és jól teljesítő iskolák vannak, és a szakemberek is adottak egy korszerűbb és egyenlőbb oktatási rendszer kiépítéséhez. Hiányzik azonban a következetesség, hogy a teljesítményszigetekből minden gyermek számára elérhető országos rendszer szülessen – vélte.
A jövő ellenállóképes társadalma, a védelem, a kutatás, az innováció és a gazdaság versenyképessége azonban nem elképzelhető, ha a fiatalabb generációk nem sajátítják el az alapvető készségeket – mutatott rá. Ezért szerinte olyan közpolitikákra van szükség, amelyek prioritásként kezelik az adatvezérelt értékelési rendszer bevezetését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését, a szövegértés, a matematika és a természettudományok alapkészségeinek erősítését, a technológia és a mesterséges intelligencia felelős használatát, a minőségi tanulási feltételek biztosítását minden gyermek számára, származástól függetlenül.
Ezek az intézkedések nem valósíthatók meg jelentős költségvetési támogatások nélkül – mutatott rá Dan.
A 2025-ös PISA-felmérésen Romániából 7725 diák vett részt 322 iskolából.
