Nem szeret iskolába járni a líceumi tanulók fele

Kevés támogatást kapnak az iskolai diáktanácsok

A Kárpát-medencei PRIME-felmérés romániai, Kolozs megyei eredményeit ismertették FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN
Nem szeret iskolába járni a líceumi tanulók (közel) fele. Nem minden líceumban működik diáktanács, de ahol igen, ott sem kapják meg a megfelelő támogatást a tanulóktól, illetve a beleszólást és az autonómiát a tanintézet vezetőségétől. Az iskolások inkább érdekvédelmet várnak el a diáktanácstól, míg annak a tevékenysége inkább rendezvényszervezésben csúcsosodik ki. Amúgy a diáktanácsosok tevékenysége elég korlátozott, de olyan is előfordul, hogy még a saját belső szabályzatukat sem dolgozták ki. Ezek voltak annak a Kárpát-medencei, uniós finanszírozású kérdőíves kutatásnak a romániai eredményei, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) bonyolított le a 2023-2024-es tanévben, 51 – közülük nyolc Kolozs megyei – líceum részvételével. A felmérés eredményeit a kutatók a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez (RMPSZ) és a megyei tanfelügyelőségekhez akarják eljuttatni tájékoztatás végett.

Az aktív állampolgárságot és a különböző tevékenységeken való részvételt mérte a líceumi diákok körében az a Kárpát-medencei, uniós forrásból finanszírozott PRIME-felmérés (azaz Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation), amelynek a romániai magyar diákokra vonatkozó eredményeit szerdán ismertették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán. A projektben Magyarország, Szlovákia és Románia vett részt. A kutatást egy Kárpát-medencei konzorcium végezte el, amelynek vezetője a magyarországi Nemzeti Ifjúsági Tanács volt. Tagjai között volt többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), a romániai magyar középiskolásokat tömörítő MAKOSZ és a Kovászna Megyei Tanács. 

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta: az egyetemi oktatás során mindig hangsúlyt fektettek arra, hogy a hallgatókból a jövő közéleti szerepvállalóit képezzék ki. 

A projekt célja a líceumi tanulók állampolgári felelősségvállalásának erősítése, az ebben szerepet vállaló pedagógusok felkészítése a diákok ilyen irányú támogatására, tananyag kidolgozása, amely támpontot nyújt a diákoknak a demokratikus és közéleti részvétel erősítésére.   

A kutatás három célcsoportra terjedt ki: a líceumi tanulókra, az iskolákban működő diáktanácsokra, illetve a diáktanácsot segítő pedagógusokra.  Romániában 51 iskolát és 2880 tanulót kérdeztünk meg, ezek közül nyolc iskola Kolozs megyében található. A tanulók 40 százaléka nem, vagy egyáltalán nem érzi közel magához az iskolát. A települést, ahol laknak, 76% érzi közel vagy nagyon közel magához. Iskolai rendezvényeken  a tanulók 88%-a, Iskola Másként eseményen 85%, osztálykiránduláson 81%, sporteseményen 56%, diáknapokon 40% vett részt. Nincs, vagy nem is szeretne tagja lenni iskolán belüli sportkörnek 68%, kórusnak 73%, néptánccsoportnak 80%, színjátszókörnek 82%, iskolai szakkörnek 85%. A diáktanácsban nem kíván részt venni 60%. A diáktanácsok 71%-a rendelkezik alapszabályzattal, 25% külön teremmel, 24% PC-vel vagy laptoppal, illetve 12% nyomtatóval. A diáktanácsokkal való kommunikáció Facebookon vagy Instagramon (76-78%) zajlik, diákújság által csak 39% tájékozódik. 

A diáktanáccsal foglalkozó pedagógus hetente vagy hetente többször tartja a kapcsolatot a diákokkal az esetek 48%-ban, naponta az esetek 23%-ban, havonta az esetek 13%-ban, az esetek 14%-ban pedig nincs is ilyen pedagógus. Az iskolában működő diáktanácsot a megkérdezettek 48%-a nem tekinti komoly szervezetnek, illetve érdekesnek (38%). 

A diáktanács tagjai ritkán kapnak elismerést munkájukért, a tanulók nem érdeklődnek kellőképpen a diáktanács által szervezett programok iránt, illetve a líceumi tanulók azt is sérelmezik, hogy a diákság kimarad a diáktanács tevékenységéből, és csak néhány irányítja azt. A megkérdezett líceumi tanulók 62%-a csak néhány tagot ismer az iskolákban működő diáktanács tagjai közül, és 52% nem is vett részt a legutóbbi diáktanács-választásokon. Az iskolások 70%-a szerint a diáktanácsoknak a diákok jogvédelmével kellene foglalkoznia leginkább, illetve a diákok véleményének az igazgatóság fele való közvetítésével (69%). Az iskolai erőszak és zaklatás megerősítéséről 67% tartja azt, hogy ez is a diáktanács feladata lenne – sorolta a kutatás eredményeit Varga Szilvia egyetemi oktató.

Toró Tibor egyetemi oktatótól megtudtuk: ami a diáktanács tagjainak kiválasztását illeti, két-harmaduk szerint közgyűlésen történik, amelyen a diákok jelöltetik magukat, de olyan is előfordul, hogy a tanár által kijelölt személyre szavaznak (10-20% között, településtől függően). A tanulók 55%-a szerint, ha a diákok együttműködnek és egységesen fogalmazzák meg véleményüket, eredményesebben tudják azt az iskola vezetősége felé közvetíteni. Ám ha az osztálytársukat igazságtalanság érné, csak 39% menne el a sértettel, hogy a tanárral megbeszéljék a problémát. Az iskolai problémák megvitatásában való részvételt fontosnak tartja 36%, míg 23% nem, 41% pedig igen is, meg nem is. Az igazgatóság 79%-ban tájékoztatja a fontosabb eseményekről a diákokat. Létezik a tanárok tevékenységét mérő kérdőív a megkérdezettek 53%-a szerint. A diákoknak nincs beleszólásuk az opcionális tantárgyak kiválasztásába (41%), a háziolvasmányok kiválasztásába (63%), a tanulmányi kirándulások kiválasztásába (46%). A tanulók azt is sérelmezik, hogy nem kérik ki a véleményüket az iskolai élet egyes kérdéseiben, például iskolatársat érintő igazságtalanság kivizsgálásában, a belső rendszabályzat kialakításában, fegyelmi ügyek kérdésében stb. 

– Olyan intézetben kell elsajátítaniuk az iskolásoknak a demokráciára való nevelést, ami nem demokratikus – összegzett Toró Tibor egyetemi oktató. 

Összefoglalva a kutatás eredményeit, elmondhatjuk: az iskola nem meghatározó helyszín a líceumi tanulók számára, és jó részük csak a kötelező tevékenységre jár el, az állampolgársági részvételt előkészítő rendezvények iránt az érdeklődés alacsony. A diáktanács ki van szolgáltatva az iskolának. Az iskolai demokrácia aránylag alacsony, és az iskolásoknak nincs befolyása az oktatás menetére. A kutatás eredményeit már bemutatták a romániai magyar középiskolások (MAKOSZ) tavalyi konferenciáján, és a kutatóknak szándékukban áll a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez (RMPSZ) is eljuttatni, de a román oktatási minisztérium keretében működő, a nemzeti kisebbségek oktatásával foglalkozó államtitkárságra még nem gondoltak. 

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek