Budapesti sztárvendégek is szórakoztatták a közönséget
Az RMDSZ Fehér megyei szervezete és a Dr. Szász Pál Egyesület szervezésében megrendezett esemény első kiadását 2018-ban szervezték meg ebben a formában. Azóta évente mintegy kétszáz személy vesz részt a bálon, akik a megye több településéről érkeznek. A jelenlévőket Vincze András, az RMDSZ Fehér megyei elnöke üdvözölte.
A minőségi zenét a bál egy régebbi „lemezlovasa”, a nagyenyedi Váradi Dániel biztosította. Idén egy sztárfellépőnek is örülhettek az egybegyűltek: az European Operett Produkció budapesti énekesei a Cintányéros cudar világ című operettműsorral örvendeztették meg a hallgatóságot.
A bál sikeréhez természetesen hozzátartozott a finom menü, amelyből nem hiányozhatott a kacsa és a méltán híres enyedi borok. A szervezők a főnyereményeket is az ünnephez igazították: egy vidáman gágogó, kövér lúd és több liter finom újbor képezték a tombola meglepetéseit.
A Márton-napi bál és újbor ünnepe a régi helyi bálokat, társasági életet juttatja eszünkbe, hiszen az itteniek mindig szerettek kulturáltan szórakozni, és híres mulatságokat szerveztek. A 19–20. század fordulóján Nagyenyeden a bálok a társasági élet központi eseményei voltak. A városi, a polgári és a diákbálok nem csupán szórakozási alkalmat jelentettek, hanem fontos közösségi, kulturális és társadalmi szerepet is betöltöttek.
A polgári bálokat a városháza nagytermében, a helyi kaszinóban (az úgynevezett „Úrikaszinóban”) vagy a vendéglőkben rendezték. Ezeken a város előkelőségei, tanárok, hivatalnokok és iparosok vettek részt. A Bethlen-kollégium diákjai és tanárai külön farsangi és tanévzáró bálokat szerveztek, amelyek szoros kapcsolatban álltak az iskola hagyományaival, de ugyanúgy a szalagavatók és a beavatások hagyománya is régi gyökerű, ez utóbbi típus ma is megvan Bethlen-bál néven. A nőegyletek, iparoskörök és jótékony szervezetek gyakran rendeztek bálokat adománygyűjtési céllal, például szegények vagy iskolák és óvodák támogatására. A fennmaradt leírásokból tudjuk, hogy a báli esteket – akárcsak manapság – gyakran nyitótánc, ünnepi beszéd és tombola is kiegészítette.
A nagyenyedi bálok nemcsak a városi élet színes epizódjai voltak, hanem a magyar polgári kultúra és identitás hordozói is. Az olyan mulatságok, mint a Márton-napi bál, ma is felidézik a város hajdani eleganciáját és közösségi erejét.
