Együttműködőnek látja a többség a román–magyar kapcsolatokat

Kutatás az AUR támogatottságáról, a kisebbségek megítéléséről és a geopolitikai orientációkról

A felmérés eredményeit (balról) Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertette
A román–magyar viszony, a kisebbségekkel szembeni attitűdök, az ukrajnai háború megítélése és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának társadalmi háttere állt annak a kutatásnak a középpontjában, amelyet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közösen végzett. A Xenofóbia, magyarellenesség, AUR-szavazók című vizsgálat eredményeit szerdán mutatták be Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában. A felmérés szerint a román–magyar viszony megítélése az elmúlt években alapvetően stabil maradt, ugyanakkor jelentős változások figyelhetők meg a geopolitikai orientációkban, a bevándorlókhoz és más kisebbségi csoportokhoz való viszonyban. A kutatás arra is rámutat, hogy az AUR támogatottsága nem kizárólag identitás- vagy nemzetpolitikai kérdésekkel magyarázható, hanem a kisebbségekhez, a bevándorláshoz és a társadalmi egyenlőtlenségekhez való viszonyulással is összefügg.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közös kutatása 2025 őszén országos, reprezentatív mintán készült. Az 1013 fős felmérés négy nagy témakört vizsgált: az intézmények iránti bizalmat, a geopolitikai orientációkat, a magyarokkal kapcsolatos attitűdöket, valamint a romániai társadalom politikai törésvonalait. A kutatás eredményeit Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatója, Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, valamint Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója ismertette. Az esemény moderátora Novák Csaba Zoltán, az NKI elnöke volt.

Csökken az EU és a NATO iránti bizalom

Székely István Gergő ismertetése szerint folytatódik az euroatlanti intézmények iránti bizalom lassú eróziója. Az Európai Unió (EU) továbbra is a legnagyobb bizalmat élvező intézmények közé tartozik, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest csökkent a támogatottsága. Hasonló tendencia figyelhető meg a NATO esetében is. 

A romániai intézmények közül továbbra is a hadsereg élvezi a legnagyobb bizalmat, miközben a parlament és a kormány megítélése kifejezetten gyenge maradt. A helyi önkormányzatok esetében ugyanakkor javulás mutatható ki. 

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarok körében az Európai Unióba vetett bizalom alacsonyabb a romániai átlagnál.

A geopolitikai kérdések közül az ukrajnai háború megítélése kapott kiemelt figyelmet, a kutatás szerint csökkent azok aránya, akik kizárólag Oroszországot tartják felelősnek a háború kirobbanásáért, miközben nőtt azoké, akik a Nyugat, a NATO vagy Ukrajna felelősségét is hangsúlyozzák. Székely István Gergő szerint a változás mögött részben a háború elhúzódása, részben pedig az ukrán menekültek megítélésének változása állhat. A válaszok mögött markáns pártpolitikai különbségek húzódnak meg: az USR és a PNL szavazói körében erősebb Oroszország felelősségének hangsúlyozása, míg az AUR támogatói körében jóval megosztottabbak a vélemények.

Az autonómia továbbra is vörös vonal

Toró Tibor ismertetése szerint a román–magyar viszony megítélése meglepően stabil képet mutat. A válaszadók többsége együttműködőnek látja a két közösség kapcsolatát, és az elmúlt két évtizedben nem történt jelentős elmozdulás ebben a kérdésben. A konfliktusos viszonyt érzékelők aránya viszonylag állandó maradt, elsősorban az AUR szavazói, a rosszabb anyagi helyzetűek és a munkanélküliek körében magasabb.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a magyar közösség biztonsági problémát jelent-e Románia számára, vagy inkább hozzájárul a román politikai rendszer működéséhez. Az eredmények alapján a válaszadók inkább az utóbbi állásponthoz állnak közelebb, mintsem ahhoz, hogy a magyar közösséget biztonsági kockázatként értékeljék.

Toró Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AUR támogatottsága nem vezethető vissza kizárólag a magyarokkal kapcsolatos attitűdökre. A kutatás szerint a párt szavazói több kisebbségi és társadalmi csoport – köztük a bevándorlók és a homoszexuálisok – megítélésében is markánsan eltérnek a romániai átlagtól.

Nagyobb a nyelvi tolerancia, de a magyar beszéd továbbra is sokakat zavar  

A kisebbségi jogok megítélése árnyaltabb képet mutat. Toró Tibor kiemelte, hogy a romániaiak többsége támogatja a magyar nyelvű általános és középiskolai, illetve egyetemi oktatást. Ugyanakkor jóval kisebb a támogatottsága a hivatalos nyelvhasználati jogoknak, a külön magyar intézményeknek vagy az autonómiának. A kutatás szerint továbbra is az autonómia az a kérdés, amely a román társadalomban a legkevesebb támogatást élvezi.

Érdekes változás figyelhető meg a nyelvi tolerancia területén, nőtt ugyanis azok aránya, akik elfogadhatónak tartják, ha magyar anyanyelvű személy nem beszél tökéletesen románul. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akiket zavar, ha környezetükben magyarul beszélnek, illetve akik szerint a magyaroknak románok jelenlétében román nyelvre kellene váltaniuk.

Nőtt az elutasítás mértéke az erdélyi magyarok körében

Kiss Tamás szerint a romániai politikai polarizáció ma már nem magyarázható kizárólag geopolitikai kérdésekkel. A bevándorlás megítélésében a kutatók polarizációt azonosítottak: csökkent azok aránya, akiknek nincs véleményük a kérdésről, miközben mind a pozitív, mind a negatív álláspontot képviselők aránya nőtt.

Az ukrán menekültek befogadásának támogatottsága a háború első időszakához képest visszaesett, és ebben a kérdésben markáns különbségek figyelhetők meg az egyes pártok szavazótáborai között. 

Kiss Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarok körében több vizsgált mutató esetében nőtt az elutasítás mértéke az elmúlt években. A kutatás szerint ez nemcsak a homoszexuálisokkal kapcsolatos attitűdökben figyelhető meg, hanem a bevándorlók, a romák és más kisebbségi csoportok megítélésében is. A szociológus ezt a kutatás egyik figyelmeztető tendenciájaként értékelte.

A nemi egyenjogúsággal kapcsolatos attitűdök ugyanakkor kedvezőbb képet mutatnak, a válaszadók többsége nem ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők lennének a nőknél, illetve a hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatos felfogás is egyre kevésbé támogatott.

A kutatók szerint a romániai politikai törésvonalak tehát ma már nem elsősorban a magyarkérdés köré szerveződnek. A választókat sokkal inkább a bevándorlással, az ukrán menekültekkel, a homoszexuálisok jogaival és a társadalmi újraelosztás kérdéseivel kapcsolatos attitűdök választják el egymástól.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!