Kutatás az AUR támogatottságáról, a kisebbségek megítéléséről és a geopolitikai orientációkról
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közös kutatása 2025 őszén országos, reprezentatív mintán készült. Az 1013 fős felmérés négy nagy témakört vizsgált: az intézmények iránti bizalmat, a geopolitikai orientációkat, a magyarokkal kapcsolatos attitűdöket, valamint a romániai társadalom politikai törésvonalait. A kutatás eredményeit Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatója, Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, valamint Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója ismertette. Az esemény moderátora Novák Csaba Zoltán, az NKI elnöke volt.
Csökken az EU és a NATO iránti bizalom
Székely István Gergő ismertetése szerint folytatódik az euroatlanti intézmények iránti bizalom lassú eróziója. Az Európai Unió (EU) továbbra is a legnagyobb bizalmat élvező intézmények közé tartozik, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest csökkent a támogatottsága. Hasonló tendencia figyelhető meg a NATO esetében is.
A romániai intézmények közül továbbra is a hadsereg élvezi a legnagyobb bizalmat, miközben a parlament és a kormány megítélése kifejezetten gyenge maradt. A helyi önkormányzatok esetében ugyanakkor javulás mutatható ki.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarok körében az Európai Unióba vetett bizalom alacsonyabb a romániai átlagnál.
A geopolitikai kérdések közül az ukrajnai háború megítélése kapott kiemelt figyelmet, a kutatás szerint csökkent azok aránya, akik kizárólag Oroszországot tartják felelősnek a háború kirobbanásáért, miközben nőtt azoké, akik a Nyugat, a NATO vagy Ukrajna felelősségét is hangsúlyozzák. Székely István Gergő szerint a változás mögött részben a háború elhúzódása, részben pedig az ukrán menekültek megítélésének változása állhat. A válaszok mögött markáns pártpolitikai különbségek húzódnak meg: az USR és a PNL szavazói körében erősebb Oroszország felelősségének hangsúlyozása, míg az AUR támogatói körében jóval megosztottabbak a vélemények.
Az autonómia továbbra is vörös vonal
Toró Tibor ismertetése szerint a román–magyar viszony megítélése meglepően stabil képet mutat. A válaszadók többsége együttműködőnek látja a két közösség kapcsolatát, és az elmúlt két évtizedben nem történt jelentős elmozdulás ebben a kérdésben. A konfliktusos viszonyt érzékelők aránya viszonylag állandó maradt, elsősorban az AUR szavazói, a rosszabb anyagi helyzetűek és a munkanélküliek körében magasabb.
A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a magyar közösség biztonsági problémát jelent-e Románia számára, vagy inkább hozzájárul a román politikai rendszer működéséhez. Az eredmények alapján a válaszadók inkább az utóbbi állásponthoz állnak közelebb, mintsem ahhoz, hogy a magyar közösséget biztonsági kockázatként értékeljék.
Toró Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AUR támogatottsága nem vezethető vissza kizárólag a magyarokkal kapcsolatos attitűdökre. A kutatás szerint a párt szavazói több kisebbségi és társadalmi csoport – köztük a bevándorlók és a homoszexuálisok – megítélésében is markánsan eltérnek a romániai átlagtól.
Nagyobb a nyelvi tolerancia, de a magyar beszéd továbbra is sokakat zavar
A kisebbségi jogok megítélése árnyaltabb képet mutat. Toró Tibor kiemelte, hogy a romániaiak többsége támogatja a magyar nyelvű általános és középiskolai, illetve egyetemi oktatást. Ugyanakkor jóval kisebb a támogatottsága a hivatalos nyelvhasználati jogoknak, a külön magyar intézményeknek vagy az autonómiának. A kutatás szerint továbbra is az autonómia az a kérdés, amely a román társadalomban a legkevesebb támogatást élvezi.
Érdekes változás figyelhető meg a nyelvi tolerancia területén, nőtt ugyanis azok aránya, akik elfogadhatónak tartják, ha magyar anyanyelvű személy nem beszél tökéletesen románul. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akiket zavar, ha a környezetükben magyarul beszélnek, illetve akik szerint a magyaroknak románok jelenlétében román nyelvre kellene váltaniuk.
Nőtt az elutasítás mértéke az erdélyi magyarok körében
Kiss Tamás szerint a romániai politikai polarizáció ma már nem magyarázható kizárólag geopolitikai kérdésekkel. A bevándorlás megítélésében a kutatók polarizációt azonosítottak: csökkent azok aránya, akiknek nincs véleményük a kérdésről, miközben mind a pozitív, mind a negatív álláspontot képviselők aránya nőtt.
Az ukrán menekültek befogadásának támogatottsága a háború első időszakához képest visszaesett, és ebben a kérdésben markáns különbségek figyelhetők meg az egyes pártok szavazótáborai között.
Kiss Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarok körében több vizsgált mutató esetében nőtt az elutasítás mértéke az elmúlt években. A kutatás szerint ez nemcsak a homoszexuálisokkal kapcsolatos attitűdökben figyelhető meg, hanem a bevándorlók, a romák és más kisebbségi csoportok megítélésében is. A szociológus ezt a kutatás egyik figyelmeztető tendenciájaként értékelte.
A nemi egyenjogúsággal kapcsolatos attitűdök ugyanakkor kedvezőbb képet mutatnak, a válaszadók többsége nem ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők lennének a nőknél, illetve a hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatos felfogás is egyre kevésbé támogatott.
A kutatók szerint a romániai politikai törésvonalak tehát ma már nem elsősorban a magyarkérdés köré szerveződnek. A választókat sokkal inkább a bevándorlással, az ukrán menekültekkel, a homoszexuálisok jogaival és a társadalmi újraelosztás kérdéseivel kapcsolatos attitűdök választják el egymástól.
