David Ciceo reptérigazgató elmondta: az automatikus határellenőrző rendszer összesen 12 kapuból áll, amelyeket a Sita vállalat szállított. A beruházás értéke 12,08 millió lej, az összeget saját forrásból fedezte a reptér. Hat kaput az indulási terminálban helyeztek el, ahol az Európai Unióból érkező, nem schengeni célállomásra utazó utasok ellenőrzését segítik. További hat kapu az érkezési terminálban működik, és az Európai Unióból származó, nem schengeni országokból érkező utasok határellenőrzését szolgálja. A rendszer korszerű biometrikus azonosítást és az elektronikus úti okmányok biztonságos leolvasását alkalmazza. Az arra jogosult utasok személyazonosságának ellenőrzése automatizáltan történik, a határrendészet munkatársainak felügyelete mellett.
A kolozsvári reptéri fejlesztés lehetővé teszi több utas egyidejű ellenőrzését, megelőzheti a sorban állást és hatékonyabbá teheti az utasforgalom kezelését. A kialakítás szerint egy hatkapus csoport felügyeletét egyetlen határrendész is elláthatja. Az érkezési terminálban az automata kapuk a rendelkezésre álló terület jobb kihasználását is segítik, és javíthatják a nem schengeni országokból érkező utasok áramlásának kezelését mindaddig, amíg megvalósul a terminál bővítése.
Liviu Done, a kolozsvári repülőtér határrendészeti kirendeltségének vezetője szerint a rendszer különösen a nyári időszakban, a charterjáratok érkezésekor jelentkező nagy utasforgalom kezelésében jelent segítséget.
„Ez egy könnyen használható rendszer, amely segíti az utasforgalom gördülékenyebbé tételét, különösen akkor, amikor nagy utascsoportok érkeznek” – mondta.
A főbiztos ismertetése szerint egy hat automata kapuból álló egység hat határrendész munkáját válthatja ki: egyetlen alkalmazott felügyelheti a teljes kapusort. A rendszerrel tíz perc alatt akár száz utas ellenőrzése is elvégezhető.
A másik fontos fejlesztés a III. kategóriájú műszeres leszállítórendszer, amely már működik a kolozsvári repülőtéren. A rendszer a polgári repülésben alkalmazott, rossz látási viszonyok közötti leszállást segítő legkorszerűbb megoldások közé tartozik.
A beruházás különösen fontos a térségben, ahol a hideg évszakban a Kis-Szamos közelsége miatt gyakran alakul ki tartós, sűrű köd, jelentősen csökkentve a látótávolságot. A rendszer működésbe helyezésével mérséklődhet a járattörlések, a más repülőterekre való átirányítások és a késések száma, ami az utasok és a légitársaságok számára egyaránt előnyös lehet.
A ténylegesen igénybe vehető leszállási lehetőségek ugyanakkor a légitársaságok üzemeltetési szabályaitól, a repülőgépek típusától, valamint a pilóták engedélyeitől és képzettségétől is függnek.
A műszeres repülőgép leszállítórendszer rendszer kiépítését az Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér és a román szállításügyi és infrastruktúráért felelős minisztérium közötti finanszírozási szerződés tette lehetővé. A projekt teljes finanszírozási értéke 8,5 milliólej volt, amelyből az Európai Unió hozzájárulása 3,03 millió lejt tett ki.
David Ciceo bejelentette: a fejlesztések tovább folytatódnak, azt remélik, 2040-ben az utasok száma eléri a 10 milliót.
